Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-24 / 185. szám
6 Iftastrlgwfe Xlll. ÉVF. 185. SZÁM. A Látogatás Voronov professzor csodálatos mentoni majomkertjéden Voronov munkatársa egy őukaresti oroostanár, aki négy év óta szegődött mesteréhez Grimaldi uj ura, a népszeü, modern varázsló — A megvadult Theodor és a visszacstnált szabadság — A mentoni farm diadala : tizenhét újszülött Interjú a rákbetegségről, a majmokról, a daliás sheriffről és a megfiatalító operációk legújabb eredményeiről Menton, július hó. — A Keleti Újság kiküldött munkatársától. — Algírban a kormányzó titkára csodákat mesélt nekem a Voronov metódussal megnemesitett birkákról. Közel egyötöddel növekedett. Algír gyapjútermelése, mióta a Voronov—féle operációs juhneiuesitő kísérletek folynak. Sürgönyöztem hát Voronov tanárnak grimaldi kastélyába, hogy Afrikából hazatérve meglátogatom, megnézni, mi újság a hires majomfarmon ? Marseilleben a postán várt Voronov tanár becsének a levele, amelyben közölte velem, hogy noha a professzor maga utón van Ázsiában, szívesen lát a grimaldi kastélyben, csak jöjjek. Elutaztam hát. Voronov tanárt mindenki ismeri a kis rivierai városkában. Kezdve a vasúti hordártól, soffó'röktó'l, virágárus asszonyoktól, fel egész a legelőkelőbb hotel igazgatóig, mindenki nagy tisztelettel beszél és büszkén Menton város hírességéről, a grimaldi kastély varázslójáról. A kis, olaszosan régimódi, de csinos városkán keresztül hajtva, végig a tengerparton egy másfélkilómé- teres hegyre kapaszkodó autóúton jut az ember a grimaldi kastélyba, a monakói hercegek ősi fészkébe. Az utón csak a jóindulatú francia határőrök és a barátságos carabinierik állítják meg egy percre az autót, akik egy hatalmas lengő olasz trikolor alatt kedélyesen nézegetik a passzusokat. A farm 500 méterrel túl van az olasz határon. Majom Hamlet szobor a kastélyban. Aztán megáll a* autó, a fiatat Voronov Alexandre aki a professzor titkára, intendánsa, jószágkormányzója és jobbkeze, barátságosan tessékel be a kastély kapuján. Pazar pompa, hatalmas gobelinek, nagyszerű lépcsőcsarnokok, tündéri kilátás az öbölre és kincseket érő antik bútorok. De hol vannak a majmok? Azokra csak egy agyagból készült különös kis gubbasztó szobor emlékeztet, amelyik állát mancsába hajtva bámul egy, a másik mancsában tartott emberkoponyára. Egy kis majom Hamlet-szobor, amely a Darwin teórián töpreng. De én nem kastélyt bámulni jöttem Mentonban és ezért Monsieur Alexandre hamarosan kivezet a kertbe. — Első pillanatban talán egy kis csalódás fogja érni, meséli mosolyogva, mert az a tervünk, hogy a majmokat állandóan szabadban tartsuk, egyelőre nem valósult meg. Megpróbáltuk azt is, kieresztettük őket a kertbe, de ott iszonyú pusztítást végeztek, aztán meg kiszök'döstek a kerítésen át az u'tra és a szomszéd kertekbe. Egyelőre tehát kénytelenek voltunk őket visszazárni a ketrecbe. — Egyelőre azonban nem is ez a fontos, hanem az, hogy mióta berendeztük a farmot, tehát alig négy év óta, 17 újszülöttünk volt. Ez pedig nemcsak az operációs anyag termelése szempontjából igen hasznos eredmény, hanem sokkal fontosabb annak a teoretikus bizonyítására, hogy a majmok fogságban is szaporodnak megfelelő viszonyok között. Ez volt az olső nagy probléma, amit el kellett dönteni. — Az operációs anyag szaporulat nagyrésze ma még az importált anyagból telik ki, de reméljük, hogy meggyőző gyakorlati eredményeink rövidesen végleg bebizonyítják majd az idea életrevalóságát és a mentoni farm mintájára megalakulhatnak majd a többi majom- tenyésztőtclcpek végig a Riviérán. — Bátyámat egyébként az utóbbi években a megfiatalító operációk kevésbé érdeklik, mint az a tudományos munka, amelyet kitűnő asszisztensével, dr. Alexandrescu bukaresti tanársegéddel a laboratóriumban folytat. De erről a munkáról majd beszél önnek Alexandrescu doktor. Voronov román munkatársa. Fiolák, ragyogó, modern műszerek, mikroszkópok és preparátumok között fogad dr. Alerandrescu, egy 40 év körüli, igen barátságos, udvarias és szimpátikus ui. — Tanári munkámra készültem éppen, amikor öszszeakadtam Voronov professzorral. Szinte megbabonázott. Végtelenül érdekeltek a problémái és igy vele maradtam, vele dolgozom két év óta. — Mivel, hogy bebizonyítottuk már, hogy a majmok fogságban is szaporodnak, most további részleteket akarunk megtudni a szaporodás módjára vonatkozólag. Mindent élőiről kell kezdenünk, mert a felvilágosítások ezen a téren igen hiányosak és hézagosak. A majmok fizikai érettsége szaporodása körül minden probléma rejtély. Pontos élettartamukat sem ismerjük. Mi mindezeket a vizsgálatokat most folytatjuk és már eddig is igen érdekesek a megfigyeléseink. De talán még ennél is fontosabbak azok a bakte« riologiai és terápikus kísérleteink, amelyeket a majomanyagon végzünk. Mint ismeretes, eddig baktériumokkal csak igen alsórendü állatokon lehetett laboratóriumi kísérleteket végezni. Mi azonban most a majmokon, tehát az emberekhez igen közelálló fajtán dolgozunk és igy eredményeink a fertőző betegségekre vonatkozólag az emberre is igen jelentősek. — E pillanatban főleg rákkisérletekkel és reuma körüli kísérletekkel foglalkozunk. A rákkal sokáig nem tudtunk semmire sem menni. Sikerült ugyan kátrányos irritációval egereken és patkányokon bizonyos rákszerü daganatokat előállítani, de az érdekes periódus akkor következett, amikor véletlenül akadt egy rákos egerünk, mert ettől kezdve tudtuk a rákot átvinni egyik állatról a másikra. Mint ismeretes, a rák nagyon individuális betegség és nemcsak hogy egyik állatfajta rákja nem vihető át a másikra, de még egyes fajtákon belül is kétséges az átvihetőség az egyik individuumról a másikra. Legalább is eddigi ismereteink szerint. — Most egerekről patkányokra igyekszünk átoltani a rákdaganatot. Van egy rákos tyukunk is és kísérletezünk a rákbakteriumok kereszteződésével és ilyen keresztezett baeillusokat igyekszünk átvinni a majmokra. Eddigi oltásaink nem adtak még semmi pozitiv eredményt, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy operációnk sikertelenek voltak. Ma még nem tudjuk ugyanis, hogy milyen hosszú a rákbetegség lappangó időszaka és igy egyáltalán, nem bizonyos, hogy iákkal beoltott majmunk idővel nem kapja meg mégis a rákot. Hiszen az orvostudomány ismer olyan eseteket, amikor egy-egy seb begyógyult és a gyógyulás után 10—15 évvel kezdődik a seb helyén rákos da. ganat. — Hozzánk csatlakozik Bartel ur, a világhírű Bostock cirkusz egykori állatszeliditője. Kalandos volt az élete mielőtt idejutott. Elefántokat szelíditett. Londonban börtönbe dugták, mert ott tilos az állatkínzás. A dolog úgy történt, hogy a cirkuszban megjelent egy civilruhás ur és Bartel elefántszeliditő módszerei iránt kezdett érdeklődni. Amikor pedig Bartel ur bevallotta, hogy bizony itt-ott a vasdorong is dolgozik, bekísérték a rendőrségre és bizony sok pénzébe került, amig kiengedték. Tön énei egy majom-bonvivánról Mbst már kevésbé kalandos Bartel ur élete, amióta itt él Mentonban. Ő a főápolója a majmoknak, büszke hogy cime: tenyészeti főnök. Ha vigyorog, nehéz megkülönböztetni Theodortól, de jó fiú, nagyon szereti a majmokat és respektálja őket. Kitünően utánozza a hangjukat, töviről-hegyire ismeri a szokásukat. Érdekes történetet mesél az egyik ketrec életéről: — A cinocefaluszok törzsekben élnek, a főnök a legszebb, a legerősebb, ennek háreme van, a többi pária. Ilyen törzsfőnök a Sheriff, az a nagy sárga majom ott fenn a fán. A legerősebb, a legférfiasabb mind között. Övé minden nőstény, pedig az egyik karja hiányzik. Igaz, csatában vesztette el. A dolog igy történt: Egy szép napon elvittük Sheriffet a ketrecből operálni. Amig távol volt, a többi him majom elszerette a feleségeit. Úgy látszik Sheriff sejtette a dolgot, mert amikor felgyógyult, úgy jelent meg a ketrecajtóban, mint egy bosszúálló, vésztjósló hős. A nőstények azonnal hozzászaladtak és sietve elujságol- ták neki a távoli ét ében, történteket. Sheriff egy vésztjósló ugrással a ketrecben termetit és püfölni kezdte a riválisait. Azok hárman voltak, mégsem bírtak vele. Igaz, Sheriffnek tusa közben eltörött az egyik karja. Amputálni kellett. Ettől kezdve azonban ismét ő az ur a ketrecben. Tovább sétálunk és Bartel ur tovább mesél: — Most 65 majomból áll az állományunk. A nyolc kasztrálton kívül van itt még egy ketrecrevaló, összesen 11 papion. Annak az ötnek ott a harmadik ketrecben, vagy a veséje, vagy a hólyagjai, vagy egyéb más szerve hiányzik. Kivettük, hogy ezzel legyengítsük az ellenállásukat és hajlamosabbá tegyük a rákra. — Van aztán három babuinunk, négy kis papionunk, öten vannak a szülészeten, meg két fekete gibbon, egy sárga gibbon, kisasszonnyal bezárva, itt van aztán Theodor a főcsimpánz és egy kisebb csimpánz házaspárunk, Rafae és Emilie. A 17 újszülött közül csak öt maradt életben a többit már feláldoztuk tudományos kísérletekre. A fiatalító kísérletek. (A fiatalítási operáció legújabb eredményeiről és mai állásáról kérdezem Alexandrescu doktort) s — Amint ezt Voronov professzor legújabban megjelent és közösen irt könyvünkben kifejti, — feleli Alexandrescu, a maximális eredmény öt-hat évre terjed, ha az operációt pontosan az előirt módon és kedvező körülmények között hajtották végre. Azonban többszöresen ismételhető, mégpedig eredményesen. Voronov különben nem állította soha, hogy az operációk életfogytiglani hatást eredményeznek. De öt-liat évre eltünteti az öregség szimptomáit, vagy ha úgy tetszik háromszor, négyszer öt-hat évre. Bizony ez is nagy áldás. Mert még abban az esetben is, ha csak 10—15 évvel hosszabbítja meg az emberéletet, máris megbecsülhetetlen a jelentősége. De ha meg nem is hosszabbítja, amit ma még nem is állíthatunk biztosan, ha csak az öregség, az elaggódás jelenségeit tiz-husz évre eltüntetjük és a kínos öregség helyett szenvedés anélkül jó testi kondícióban következik be a halál, azt hiszem, akkor sem dolgoztunk hiába. ... Hatalmas alumínium bögrében kakaót, mellette vastagon kent lekváros vajas zsemlét visz az ápoló Theodornak. Megbecsülik itt az emberőst. Hogyne, hisz a jövendőt szolgálja ő és a többi társa, egy furcsa moderni varázsló grandiózus álmát: a jövendő emberét, a felsőbbrendü embert... Dr. Aignex László. Vaklárma Ottó trónfoglalási kísérletéről A kósza hírekre a budapesti rendőrség erélyes intézkedéseket üoganatositott (Budapest, aug. 22.) Szent István napja óta olyan hírek keringtek Magyarországon, hogy Ottó főherceg és Zita exkirályné autón Nyugatmagyarországnál átlépték a határt és csak az alkalmas plllunatra vártak, Ottó trón- ralépési puccsával. A budapesti rendőrség a híreket természetesen erősen cálfolta. Ennek ellenére azonban, amint a Nemzeti Újság írja, a rendőrség teljes készenlétben állott s azóta a szabadnapos rendőröket is állandóan berendelték. Őrizték a Budapestre vezető országutakat és figyelték a Mátyás-földi repülőteret. A rendőri felkészültség csak pénteken reggel ért véget. A legitimista lapok élesen támadják a rendőrséget szerintük túlzott intézkedéseiért és felvetik a felelősség kérdését. A rendőrség részéről hangoztatják, hogy a készenlétre a Szent Imre ünnepség miatt volt szükség. siti sir a kicsi és alszik a nagy, ha Höferrel ápolják!
