Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-23 / 184. szám
epviselőház taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 24256—927. Cinf•Kolozsvár. 1930 angasztas 23 SzOD3 belt/ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szára ára 5 lej. % ORSZÁGOS MAG VARR AKTI LAP Szerkesztőség ép kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam i 4«ík szám ELŐFIZETÉS MAGYABOESZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szára ára 20 fillér. _______ csak a bajok sulyosbbodását jelentené. Ezer példáját látjuk annak, hogy az állam milyen rossz gazda a saját portáján. Úgyszólván minden, kereskedelmi vezetés alatt kétségkívül busás hasznot hajtó üzeme deficites, mert szervezetük nehézkes és rossz, bürokráciája a maga tulrriéretezettségcvcl is csak aktagyár. Ugyan mit vár Madgearu ettől a maga utján lassan-lassan elcsoszogó, de termelő munkára alig alkalmas szervezettől a kereskedelmi életben? Mi őszintén megvalljuk: az állami ellenőrzésnek ezt a formáját csak kerékkötőnek látnok és végeredményben még súlyosabb gazdasági krízistől félünk. Madgearu tehát lehet jó diagnoszta, de az orvossága csak a kuruzsló gyógyszere. Nem gyógyit, hanem a betegséget még sulyosbbitja. Tartunk tőle: megöli a beteget. /vwvwwwwwwwwwwwwwwwwvwwwwwwv* naaa/vaaaaaaaaaa. 9 miniszterek hrizisenyhita memorandumai egyelőre csak terméketlen vitákat idéztek fel Kiéleződtek az ellentétek a legfőbb gazdasági bizottság előtt A Stewarl-cég nem akarja megkezdeni az útépítést és árulja a koncessziót — Királyi rendeletekkel akarják szanálni az országot A cspdadoktor Nem hiába mondják Madgearut a kormány eszének, ő az az ejiber, aki mindenre ráér, mindent jobban tud, «mindenre van kádenciája és orvosszere és még aljhoz is ért, hogy a politikának a kánikulához alkalmazkodó csendes vizeit fel tudja kavarni. Nincs 24 órája, hogy köztudomásra jutott Madgearu rendelete a pénzügyigazgatókhoz, amelyben szigorúan megtiltja még speciális esetekben is az adóhaladékok engedélyezését és még fel sem ocsúdhattunk a megdöbbenéstől, memorandumának egymás után felszinre került részletei a pro és kontra vélemények egész arzenálját mozgósítják. A csodadoktor, mint diagnoszta, kétségkívül elismerést érdemel. Igaz, hogy kritikájának az a része elkésett, amely a hitelkrizis egyik főokaként azt állapítja meg, hogy a stabilizációs kölcsön felvételénél a kormánynak fogalma sem volt arról, voltaképpen mennyi összegre volna szüksége az országnak s ebből folyóan igen természetes, hogy a kölcsön a legszükségesebb szükségleteket, köznyelven „piszkos adósságokat“ sem fedezte. Csakhogy egy kissé humorosan hat a kereskedelemügyi székben trónoló finanezseni dorgatóriuma. Hiszen a stabilizációs kölcsönt a Maniu-kormány vette föl és annak zsirálói között a mai rettenthetetlen kritikus is helyetfoglalt. Az utólagos megróvási kaland helyett sokkal helyesebb lett volna, ha az adósság-státus megállapításánál érvényesítette volna szavát Madgearu ur, főleg pedig pénzügyi zsenialitását úgy kellett volna kamatoztatnia, hogy a kölcsöntnyujtó külföld félretegye szűkmarkúságát és olyan összeget folyósítson Romániának, amely az állam pénzügyi gondjait hosszú időre megszüntette volna. A kórállapot konstatálásánál ott is igaza van Madgearunak, amikor Románia pénzügyi leromlásának okaiul az agrárreformot és a vállalatok nacionalizálását jelöli meg. Valóban az a helyzet, hogy az uj impérium itt talált egy virágzó gyáripart, a hitelgazdaságnak is meg volt a maga normális vérkeringése, mire Erdély és Bánság uj urai a nacionalizálás diktatórikus progr auraijával sikeresen nyomorították meg az erdélyi gyárakat és bankokat. „A nacionalizálás, — mondja Madgearu memoranduma __ nemcsak felszívta a rendelkezésre álló tőkéket, hanem a Banca Naţionala immobillá tételét is okozta. Emiatt esett folyton a valuta, az állam kénytelen volt financirozni a költségvetési szükségleteket, de emellett a Banca Naţionala a magánvállalatok beruházásait is financirozta.“ Mi hozzá tehetjük még Madgearu szavaihoz, hogy a nacionalizálás nemcsak rengeteg közpénzt emésztett föl, hanem felforgatta az odáig normálisan prosperáló vállalatok egész életét, mammut-szinekurákat kreált, hozzá nem értő és csupán tantiemekre utazó nacionalizálási őrszemeket erőszakolt be a vállalatok igazgatóságába s végeredményben azt érte el, hogy lassanként immobili- zálta az addig a legnagyobb üzleti eredményeket produkáló vállalkozásokat, produktumaikat silányabbakká, egyúttal drágábbakká tette, de mint adóalanyokat is erősen legyengítette. Persze, mindebben a világkrizis is hibáztatható, de kétségtelen, hogy a nacionalizálás elvakult szenvedélyének destruáló eredményei nélkül a csatolt területek gyáripara és Románia egész közgazdasága sokkal könnyebben úszta volna meg a válság éveit. A csodadoktor azonban nemcsak konstatál, hanem egyedülüdvözitő szérumokkal is operál. Ismét fölveti azt a szerencsétlen és egyszer már megbukott ideát, amely állami ellenőrzéssel akarja büntetni a bankokat, azt állitván, hogy ezen a réven megölésül a kamat, jóljár a hitelkereső közönség és egyszerre ránk virrad az olcsó pénz hajnala. Távol áll tőlünk, hogy a bankok védőiül csapjunk fel. Nem hallgathatjuk el azonban azt a véleményünket, hogy Madgearu propoziciója nem csodaszer, hanem egy tuladagolt szérum, amely gyógyítás helyett (Bukarest, augusztus 21.) Azok a memorandumok, amelyeket a kormány két gazdaságügyi minisztere, Madgearu ipar- és kereskedelemügyi, Manoilescu közlekedésügyi miniszterek készítettek el a krízis enyhítésére, foglalkoztatják nemcsak a kormányt, hanem az ország közvéleményét is. Mindkét memorandum a- legfőbb gazdasági bizottság élőt fekszik és az ország mind kétségbeejtőbb nyomorának a szanálására kétféle orvosi metódust tárnak fel. Már a két miniszter felfogása között is van ellentét, de a legfőbb gazdasági bizottságnál egyelőre csak terméketlen vitát idéztek elő, az ellentétes felfogások még jobban kiéleződtek a vita folyamán. Ha a megoldási tervezetek tárgyalásai igy haladnak, akkor nemcsak, hogy a szanálás érdekében A Viitorulban, a liberálisok lapjában ismét nagy cikk jelent meg a Stewart-féle utépitési koncesszió ellen. A lap azt Írja, hogy a szerződésnek semmi komoly alapja nincs, azzal a kormány csak kompromittálta magát. A Viitorul szei-int a cégnek nincs pénze, a Westminister Bank nem hajlandó a vállalkozást finanszírozni. A Stewart-cég, habár a szerződés erre kötelezte, még nem ké zitette el az utépitési programot s értesülések szerint a cég európai nagyobb városokban útépítő ' társaságokkal tárgyal arról, hogy ezek vegyék át tőle a koncessziót. Ennek igazolására egy klissirozott levelet is közöl, amelyből az tűnne ki, hogy a cég többek között a kölni Strassenbau A. G.-tal is tárgyalásokat folytatott a szerződés átadása céljából. Az Adeverul nagy fontosságot tulajdonit Duca és Argetoianu legutóbbi tanácskozásainak, amelyeket Duca maldereşti birtokán folytattak. A lap úgy tudja, hogy a liberális párt két vezető embere megegyezett abban, hogy Bratianu Vintilát lemondatják a pártelnökségröl. Ezzel az aktussal egyrészt a párt lojális szándékait akarják dokumentálni, másrészt a párt belső együttműködését is meg akarják erősíteni, amit Bratianu makacs és erőszakos magatartása az utóbbi időben erősen veszélyeztetett. Azt is remélik, hogy ilyen módon Bratianu Gheorghe s az ő akciójában résztvevők, vissza fognak térni a pártba. Királyi rendeleteket terveznek A parlament összehívásáról egyelőre nincsen szó s a minisztertanácsi határozatokkal összefüggő Mai számunk 12 oldal nem fog történni semmi, hanem a kormány kebelében is elmérgesedik a vita. A miniszterelnök úgy látszik ettől félt, amikor úgy intézkedett, hogy ne várják a legfőbb gazdasági bizottság valamilyen döntéseit, nehezen kialakuló határozatait, hanem a minisztertanácshoz kerüljenek vissza a memorandumok és sorozatos minisztertanácsi üléseken határozzanak felettük. Abban megegyezik a közvélemény felfogása, hogy mindkét memorandum részben éles kritikát tartalmaz az összes kormányok eddigi gazdaságpolitika ja felett s ezek a kritikai megállapítások megcáfolhatatlan valóságokat tárnak fel. így fontos beismerés az, hogy a sovinizmus jelszavaival, nacionalizálás cimén tönkretették az országot. A vasút ezrével akarja elbocsátani a munkásokat. Az ellenzéki lapok, különösen az Universul és a Viitorul, azt írják, hogy az állami vasutak beruházási alapjából hatalmas összegeket ^ költöttek el a vasút élén álló vezető személyiségek, protekciósoknak juttatott ingyen utazásokra és adományokra. Értesüléseink szerint egyébként a vasút vezérigazgatósága újabb munkáselbocsátásokat határozott eL Háromezer munkás elbocsátásáról van sző, amit azzal indokolnak, hogy nemcsak a pénzük kevés, de a munkáltatáshoz szükséges anyag is kifogyott. szükségessé váló intézkedéseket királyi rendeletek formájában fogja foganatosítani a kormány, hogy azután az idevonatkozó törvényeket a rendes őszi parlamenti ülésszak elé terjessze. Zsidó világszövetség megbízottja érkezett Romániába. Baron professzor, a Kolumbia egyetem tanára, a ncwyorki zsidó kongresszus megbízásából a romániai zsidó kisebbség helyzetének tanulmányozására ex országba érkezett. Csütörtökön délelőtt jelent meg Vaida belügyminiszternél, majd Gafencu államtitkárt kereste fel. Az amerikai professzor csütörtökön este Erdély és Bukovina északi részeibe utazott, az ottani zsidó lakosság helyzetének tanulmányozása végett. Sfewarték áralják romániai koncessziójukat Egyezség jóit létre Bratianu de Ironizálására
