Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-16 / 179. szám
6 XIII. ÉVF. 179. SZÁM. TÜKÖRDARABOK KÖVÉTEtüEN c~ ■■&***•■»»' - ..../ p*" BIZTOSÍTÓ KÄBSZUÜÄf'I 'v V LEGYEKET, SZU NYÖGÖK AT, MOLYOKAT, SVÁBBOGARAKAT, POLOSKÁKAT, HANGYÁKAT,STB. BIZTOSAN PUSZTÍTJA AZ illatosított 7»* fjs V ■ •. ¥&<Z .iZ-rTU. 7•;» * 7 ;t,v » a, --------KAPHATÓ: DROGUERIA, ILLATSZERTÁRAKBAN STB Nagybani lerakat: Bucureşti, Str. Plantelor 26. a háromsz topi Ecrec'a község határiban Négy felfenyverzett bandita megt madott egy juhpásziort és féiaofíra verte — A rablókat sikerűit elfogni Az egyik amerikai napilap hirdetései közt egy ilyen hirdetés is olvasható, napok óta: „Milliomosok és milliárdosok alig viselt öltönyei olcsó áron eladók.“ Rockefeller, Morgan, Ford és a többiek, tehát szintén áruba bocsátják viselt ruháikat? (S még azt kivánják tőlem, hogy fentartás nélkül higyjek az amerikai jólét legendájában.) * Viszont az öltönyök tényleg mulandók. Elkoptatja és kicseréli őket az idő és a divat s ezért egyáltalában nem különös, ha tartósságát fokozni kivánják az amerikaiak. Az észjárásuk ezen a téren is meggyőző. __ Miért ne tipizáljunk és standardizáljunk ezen a téren is, __ kérdik __ s ha sikerült, a méretekben bizonyos állandó típusokra tagolni az „öltöny-keresletet“, miért ne lehessen az anyagban is? Mi az ördögnek a mostani sokféle minőségű és szinü szövet? A mostani szövetanyagunk se nem tartós, se nem praktikus, nem is említve, hogy méregdrága. Szégyen, hogy mai technikai ismereteink ellenére még mindig itt tartunk... Valószínűleg ez a szégyenérzet késztette az amerikai aluminium gyárosok szövetségét arra, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzék. Ennek a beható foglalkozásnak már meg is van az eredménye. Az egyik gyáros kísérletei __ mint hírlik __máris nagyszerűen sikerültek. Sikerült előállítani az aluminiumszövetet s az uj anyagból már készitettek is egy frakkot, amiben a szerencsés gyáros nagyjelentőségű találmányát bejelentette egy szakértőkből álló gyűlésen. A tudósítások szerint az aluminiumfrakk nagyon jól festett a gyároson. Az uj szövet fém-mi- volta egyáltalán nem volt észlelhető. Színe, szabása, rugalmassága teljesn olyan, mint a legjobb angol szöveté. Talán csak az a körülmény, hogy az uj anyag nagyon csillog, árulja el, hogy nem a régifajtáju szövettel állunk szemben... Mondom, ezeket Írják a tudósítások, persze elragadtatott hangon, amire meg is van az okuk: az aluminiumszövet métere 60 vagy 80 lej, ami azt jelenti, hogy a mai szövetárakhoz képest hihetetlenül olcsó... A dologból tehát lehet valmi. (így járunk majd ismét fémben és vasban, azaz páncélban, mint hajdan s fényleni és pengeni fogunk s talán búgni is, mint a szélben a telefondrótok...) • Ezzel a „hangos ruhával“ viszont nagyon sok baj lesz. Hisz Amerikában épp most tették azt a meglepő felfedezést, hogy az utolsó években katasztrofális arányokat öltő nagyvárosi ucca-lármá- nak egyik oka __a mai női divat. Ez a megállapítás kétségtelenül fantasztikus. Az az amerikai pszihometriai laboratórium azonban, amelyiktől ez a megállapítás származik, a mi álmélkodásunkkal szemben a kísérleteire hivatkozik s ezek nyomán azt állítja, hogy a mai női divat selyemanyaga idézi fel jórészt az uccai lármát. S korántsem a suhogásával, hanem azzal, hogy a selyem a zajokat nem issza be, hanem visszaveri és reflektálja. A kísérleteket publikáló professzor (valószínűleg egy idősebb évjáratú ur) hozzáteszi még ezekhez, hogy a hanghullámokat, azaz a 1 árpiát a legjobban abszorbeálja a gyapjú. Ezért voltak valaha oly csendesek az uccák, __lirizál mélabusan a kitűnő professzor. Akkor a nők gyapjúból készült ruhákban jártak! Gyapjúból volt rajtuk minden A legkisebb ruhadarab ugyanúgy, mint a legnagyobb... Milyen különösek is egy professzor álmai!? Milyen alapossággal képes egy professzor ragaszkodni a múlthoz és a mult __ruhadarabjaihoz, bár nincs kizárva, hogy ez a mi professzorunk valamelyik amerikai cég javára tesz vallomást a gyapjú mellett __ a selyem ellenében... (A reklám utjai kiszámíthatatlanok!) * Ám bárhogyan is legyen: ne essünk kétségbe, __ a nők, a világ női, akik a divatot kreálják, fütyülnek a professzorra és az uccai lármára, mert a közelgő ősz divatos anyagai többek közt ismét csak a georgette, a moire, a satin, a lame, vagyis a selyem, azzal a változattal csupán, hogy ezekből főleg a hollókék, a sötétzöld, a mélybarna s a bordópiros színeket favorizálják... A professzor egész biztos, hogy tiltakozó körútra indul... (Akkor még majd beszámolunk róla.) (G. G.) (Kolozsvár, augusztus 14.) Alig telik el nap, hogy valahonnan utonállás, rablótáma dás hire ne érkeznék. A haramiák alaposan elszaporodtak és alig van vidéke Erdélynek, ahol ne veszélyeztetnék a közbiztonságot. A megszokott esetek között is messze kimagas ük az a nagyszabású rablótámadás, amely Háromszékül;egyében történt és Bereck köz ség lakosságát tartja izgalomban. A község határában, falusi szokás szó rint, juhnyájat legeltetett Jacob Vasile pász tor. Este a nyájat a karámba terelte, ő mag; pedig kunyhójában végezte esti munkáját, amikor a kutyák ugatni kezdettek. A pásztor arra gondolt, hogy talán farkas támadta meg a nyájat és kilépett a kunyhóból, hogy utánanézzen a kutyák nyugtalanságának. Ebben a pillanatban négy állig felfegyverkezett ember fogta körül, kettő revolvert, a harmadik egy katonafegyvert szegezett a megrémült ember mellének, a negyedik pedig egy baltával fenyegette. Ráparancsoltak, hogy a nála levő pénzt és túrót azonnal adja át. A pásztor kijelentette, hogy pénze nincsen, a túrót pedig a gazdák néhány nappal ezelőtt már elszállították. A rablók erre nekiestek a védtelen embernek, összekötözték, majd nekiláttak a túró felkutatásának. Hosszas keresés után kisebb mennyiségű túrót sikerült találniok. Erre nekiestek a pásztornak és „hazudtál kutya“ kiáltással alaposan elverték. A véresre vert embert otthagyva, eltűntek a közeli erdőben. A megkötözött pásztornak hosszas kínlódás után sikerült valahogy kötelékeitől megszabadulni. Azonnal a közelben fekvő putna- megyei Sovéja községbe indult, hogy jelentést tegyen az esetről a csendőrségen. Útközben a rablók elejtettek valamit, amit a pásztor megtalált és ez a rablók nyomára vezette. Azt következtette, hogy támadói szintén Sovéja község felé távoztak. A faluba érkezése után felkereste a csendőrséget s előadta a rablótámadás részleteit. A csendőrök azonnal a rablók keresésére indultak s mintegy kétórai kutatás után a pásztor segítségével sikerült rátalálni arra a helyre, ahol a négy rabló tanácskozott. Körülfogták a négy haramiát s sikerült is őket letartóztatni. A megbilincselt haramiákat a berecki csendőrörsre szálütották és megkezdették a kihallgatásukat. A lakosság körében nagy az izgalom, mivel azt hiszik, hogy a négy bandita egy nagyobb rablóbandának a tagja, akik bizonyára tovább fognak garázdálkodni.
