Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-13 / 176. szám
rţx. Keleti Újság Cluj-Kolo^' Képviselőház budaPE^‘ ELŐFIZETÉS BELF Î érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej RSZAGOS MAG Y ÁRPÁK JT LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal. Piaţa Unirii (Főtér) i. Telefon: 5-űS, 6 94. Kill. évfolyam. 1?6-íh szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér TAXA POSTAIBA PLĂTITĂ IN rüAl ERAR Clnj-Koiczsvár>, 1930 angasztas 13 SzGtdă Titulescu európai bomlás bekövetkezéséi Jósolja A szinajai tárgyalások belpolitikai vonatkozásai! titokban tartják — Â londoni követ elutazol!, a kormány pedig minisztertanács elé vitte a tár» gyalá sok eredményeit (Bukarest, augusztus 11.) Titulescu elutazott s a politikai hétköznapok úgy kezdődnek ismét, mintha minden ellentétet, ami Szinajában felmerült, sikerült volna eloszlatni. A londoni követ bucsunyilatkozatában egyáltalában nem beszél a belpolitikai kérdésekről, viszont minden reménységét a páneurópai tervezet sikeréhez fűzi. Titulescu bucsunyilatkozata Titulescu vasárnap utazott el Szinajából és külföldre tért vissza. Elutazása eló'tt nyilatkozott az Adevcrul munkatársának a szinajai tárgyalásokról. Hosszabban foglalkozott nyilatkozatában a Brian<1 memorandumával. — A szinajai tárgyalásaink folyamán — mondotta a londoni követ — egészen természetesen szóba került Briand memoranduma, amely a szeptemberi ülésszak ban -a Népszövetség elé kerül. Európa nagy dillemia előtt áll, vagy egyezség jön létre a különböző államok között a közös érdekek együttes megvédésére, vagy pedig teljes bomlás következik be. — Ha figyelemmel olvassuk a különböző államok nak a memorandumra adott válaszait, megáll apitliait- juk, hogy azok sokkal kedvezőbbek Briand tervére, mint abogy első pillanatra tetszenék. Nincs állam, amely érdekeinek megvédését a Népszövetséggel ellentétben óhajtaná keresztülvinni. A válaszok közötti eltérések csak a memorandumban lefektetett elvek gyakorlati megvalósítására vonatkoznak. Ha a Briand- memorandumxa az európai államok azonnali és egyöntetű hozzájárulása következett volna be, úgy ez nem vezetett volna komoly eredményre, mivel a terv olyan természetű, hogy hosszabb megvitatást igényel. Románia szívvel és lélekkel ami fog törekedni, hogy a memorandumban lefektetett elvek minél előbb érvényre jussanak. Titulescu egyéb kérdésekről nem igen volt hajlandó nyilatkozni, hangoztatta azonban, hogy a maga részéről a legnagyobb mértékben meg van elégedve a szinajai tárgyalásokon elért eredményekkel. A minisztertanács, amiről nem nyi. latkoznak Maníu miniszterelnök, programjától eltérően, vasárnap nem utazott vissza Szovátára, hanem Bukarestbe ment, ahol hétfőn délelőtt 11 órakor minisztertanács volt. A miniszterelnök ezen tájékoztatta a kormány tagjait a szinajai tárgyalásokról, majd hosszabb megbeszélést folytatott Vaidával a belügyi reszortba tartozó ügyekről. A miniszterek a tanácskozásról kijövet, nem adtak információkat a* újságíróknak, csak azt jelentették ki, hogy a minisztertanácson netm került szóba a koronázás időpontjának kérdése ÍSs megcáfolták azokat a híreket, amelyek szerint az uralkodó és a miniszterelnök között nézeteltérések merültek volna fel. A Viitorul ezzel szemben úgy tudja-, hogy i a minisztertanácson meghatározták a koronázás időpontját és az ünnepségek a király kivánsága szerint október 15-én. fognak lefolyni. Vaitoianu kirohant Bratiauu Vin- tila ellen Politikai körökben rendkívül nagy szenzációt keltett Vaitoianu tábornok, volt liberális belügyminiszternek és egykori miniszterelnöknek az a levele, amit a Tccuciban vasárnap tartott liberális kongresszus elnökségéhez intézett. A levélben Vaitoianu tábornok élesen szembe helyezkedik Bratianu Vintilával, kinek politikáját bi záucí politikának nevezi és kijelenti, hogy legteljesebb mértékben támogatja Bratianu Gheorghe akcióját, a liberális párt megújhodása érdiekében. A király Jorga szabadegyetemén A király a szinajai tárgyalások befejeztével kedden Văleni de Munteba utazik, ahol meglátogatja Jorga szabadegyetemét. Sokan politikai kommentárt fűznek ahoz, hogy' a király most látogatja meg Jorgát Valcni de Huniéban. A liberálisok ötmillió titkos pénzről tudnak A Viitorul élesen támadó cikket ir a kormány ellen abból az alkalomból, hogy a liberális lap tudomása szerint,, a napokban ötmillió lejt bocsátott a belügyminiszteri titkos alapok rendelkezésére. A’ lap tiltakozik az ellen, hogy akkor, amikor a kormány iskolákat zár be, a belügyminiszter titkos alapokra osztogatja el az ország pénzét. Választások voltak Bukarestben Bukarestben vasárnap zajlottak le nagy csendben a községi választások. Jellemző, hogy a választóknak csak ötvenszázaléka szavazott le. Az úgynevezett fekete kerületben a liberálisok tiz és a kormány is tiz, mig a sárga kerületben a kormány 14, a Jorga-Filipescu lista pedig hat helyet kapott. A liberálisok nem tudtak egy mandátumot sem szerezni. A külvárosokban a szavazók legnagyobbrésze a nemzeti parasztpártra adta le szavazatát. Két kisebb incidens játszódott le, amiről a feljelentés ezt mondja el: Egy Buca nevű nemzeti parasztpárti volt tanácsos, autójába invitálta Jonescu volt liberális tanácsost, hogy együtt nézzék meg, mi történik a szavazatszedő helyiségekben. Az autóval azután a mezők felé indult s kijelentette, hogy a választások lezajlásáig Jonescut nem engedi szabadon. Ä városon kivül a gép árokba futott, Joneseunak sikerült megszaladninia s azonnal jelentést is tett az ügyészségen. A fekete kerületben egy Schwartz Dávid nevű ismert zsebtolvaj két választóval verekedett össze és az egyiket a nyakán megsebesítette. A. liberális lapok választási visszaélésekről beszélnek és petíciót helyeznek kilátásba, viszont a többi lapok a liberálisok visszaéléseiről Írnak. Amint, lapunk egyik utóbbi számában olvashattuk, Bukaresten a minisztériumban is híre jár a székely forradalomnak. Csak úgy nyári tréfahir alakjában, de beszélnek róla. Talán illetékes helyeken szeretnének is közöttünk egy kis összernarakodást, egy kis magunkra támadó forradalmat. Egyrészt a nyári szenzációkba is színfolt keverednék belé, de aztán kibékités formájában jöhetnének is ránk a kellő rendszabályokkal. Hát éppen azért százszor is meggondoljuk az ilyen Házi forradalmakat. Most nem érünk rá, egyéb bajunk van. Mert forradalom, az nincs, de bajok vannak, mindenütt vannak. És reménykedéssel, sok szapora igyekvéssel is mind nem lehet elmulasztani őket; a bajok csak sokasodnak és nem keves- bednek. Ezért tehát az aggodalmaink is nőnek, sötétednek, egyre borusabbak lesznek. Mindazonáltal bíznunk kell abban, hogy az élet mégis csalv egyszer helyreigazítja magát. A rossz se tarthat örökké, arra is kell hogy jöjjön változat. Hinni kell tudni. A hit mindig fölemel a kétségbeesésből, mert arról világosítja fel a lelket, hogy ő nagyobb sorsnak, nagyobb mindenhatóságnak a részese. Az a nagy sors sohase hagyja el a kicsi embert, csak maga ne verje le és ne hagyja el önmagát. Ügy érezzük, hogy ilyen életfelfogás szelíd hatalomként ur lesz minden megpróbálta- tott nép fölött, a mi szegény népünk fölött is. A székelyek között is, kik népünk java tömegerejét teszik, s kiknek nagyobb területű néprajzi együttléte és összefüggése az egész magyarság részére is támaszkodó szögletet jelent, anyagi és szellemi menedéket, súlypontoknak a történelmi és természetes nagy összeségét. Jó volt tehát ott számbavenni azt, ami a bajok között a legkiáltóbbnak mutatkozott. Bizonyára egész közönségünkre igen tanulságosan hatott, hogy a kamatterhek miatti feljajdulást okos szavakkal le lehetett csillapítani. Felismerés lett általánossá, hogy fél- milliárd lejnyi tőkéje van sajátmaga között, sajátmaga megtakarításából a Székelyföldnek, s hogy ezt a tőkeerőt, az ingó vagyon pénzbeli formájának ezt a megmaradt gazdaságát nem szabad kockáztatni. Mert ha ez szétzilálódik, akkor — mint- ahogy Gyárfás Elemér mondotta — „meglesz a nagy egyenlőség, mindenki megfaraghatja magának a koldusbotot’’. Ennek a felismerése megtörtént. Hátra van, hogy a felismerés másik oldalra is megtörténjék. Mert a félmilliárdnyi ingó pénzva- gyonon kivül a Székelyföldnek egyéb ingó vagyona, s legfőként ingatlan vagyona is van. Az adósságokkal, az egyre nagyobb kamatlábak vállalásával a többiek, a pénztelenek, tulajdonképpen a vagyonnak ezt a más formáját Védték, a megélhetésnek azokat a tartósabb alapjait, amik különösen az ingatlan vagyonban vannak. A félmilliárdnyi ingó pénzvagy on felismerése megtörtént, annak jelentőségét mindenki belátta, s hogy azt védeni kell és azzal Mai számunk 12 oldal h síül MÉM Irta: Paál Árpád
