Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-11 / 175. szám
XIII. fi VF. 175. SZÁM, 19 Aksr-e Ofi a csyxSöl reumáiéi. boszorkáiayszurástól, isiástoí veszély nélkül megszabadulni? A reuma egy borzasztó és elterjedt betegség, amelyik áldozatait a palotákban, mint a kunyhókban is megkeresi. E betegség különböző formákban szokott mutatkozni és legtöbbnyire azon betegségek, amelyeknek más neveket szoktak adni, nem mások, mint a reuma. Hol fájdalom a tagokban és ízületekben, hol dagadt végtagok, nyomorék kezek és lábak, rángatózás, szúrások és fájdalmak a testrészekben és sok esetben szem- gyengeségis következménye e reumatikus és köszvényes fájdalmaknak. Ahány különböző és eltirő képet mutat a betegség, annyiféle helyes és helytelen orvosságokat, gyógyszereket, mixtúrákat, kér "esőket stb. ajánlanak a szenvedő emberiségnek. A legtöbbje eme orvosságoknak nem képesek a teljes gyógyításra, legfeljebb csak egy enyhülést idéznek elő rövid időre. Amit Önnek ajánlhatunk, egy ártatlan kutivókura, amelyik már sok szenvedőnek segitsff. Kúránk elsőrangú, gyorsan hat, még régi chronikus állapotoknál is. Hogy minél több hívőt szerezhessünk, elhatároztuk, hogy mindenkinek, aki hozzánk fordul, megküldjük üm- gyén az érdekes és tanulságos ismertetéseinket. Akit kinoznak a fájdalmak és gyors módon, alaposan és veszélytelenül akar megszabadulni szenvedéseitől, írjon nekünk még máma. August Maerzke, Berlin-Wllmersdsri Bruclisalerslr. 5. Abt 35. Ismeretlen akták a bécsi National Bibliothek okmánytárában Maria Antoniette elítéltetéséről Bécs, augusztus hó. A „Zehn Jahre Nationalbibliothek“ címen megnyílt kiállítás egyik vitrinjében érdekes okmány került kiállításra, amely hitelesnek látszó módon írja le a francia forradalmi törvényszék előtt lefolyt tárgyalást, amelynek vádlottja és elitéltje: „Mária Antoniette, genannt Lotharingen-Oesterreich, Witwe des Louis Capet" volt. 1793 október 3-án került a konvent elé a javaslat, hogy indítsanak szigorú vizsgálatot „az emberiségnek, valamint saját fajának szégyene: Louis Capet özvegye eilen“. A „vádirat", amely különösen négy pontra vonatkozik, nem annyira konkrétizált, mint inkább kérdések formájában sorakoztatja fel vádpontjait s rövidesen igy hangzik: 1. Történtek-e különböző irányban lépések s mobi- lizáltattak-e nagyobb pénzösszegek oly célból, hogy idegen hatalmak hadserege részére a francia territórium átlépését megkönnyítsék, illetve lehetővé tegyék? 2. Bebizonyosodott-e, hogy ezek a tervek Maria Antoniette tudtával történtek? 3. Bizonyos-e az, hogy a köztársaság ellen összeesküvést szőttek s annak megdöntését a polgárháború utján igyekeznek elérni? 4. Bünös-e Maria Antoinette, illetve részes-e ezekben a mozgalmakban? Valóság-e az, hogy bátyjának, Lipótnak ilyen célokra pénzt juttatott; férjét, a királyt, a népszabadság elnyomása érdekében befolyásolta s a nancy-i vérfürdő rendezése is kapcsolatos a nevével? Ezeknek a tendenciózusan összeállított vádpontoknak alapján indult meg a tárgyalás, amely érthető érdeklődést váltott ki azok sorában, akik mindenáron vért, minél több „kékvért“ kívántak ontani a forradalom sikere érdekében. A tárgyalás kimenetele nem lehetett kétséges seriki előtt, hiszen birák, vádló, esküdtek, valamennyien úgy voltak összeválogatva, hogy ennek a „bíróságnak“ verdiktje, Ítélete csak halálos lehet. Hermann, a törvényszék elnöke azzal tette nevét emlékezetessé, hogy ö állította össze azoknak névsorát, akiket a forradalmi kormány „gyanúsaknak“ talált: a vádat Fouquies Tinville képviselte, aki ugyancsak vádemelő volt Charlotte Corday ügyében, az esküdtszék tagjai úgyszólván kizárólag jakakiansak, közöttük a Revolutionstribunal szerkesztője. Jól tudta azt maga a vádlottként szereplő Marie Antoniette is, mi vár reá ennek a vérre szomjazó bíróságnak Ítélete kapcsán s ennek ellenére heroikus fölénynyel hallgatta végig a hosszúra nyúlt tárgyalást. Amikor szoros fedezettel a tárgyalóterembe vezették, arckifejezése pillanatra sem árulta el, hogy előre látja, előre tudja sorsát, csupán megtört szemei, hervadó szépsége a őszbeborult szőke fürtéi Írták arcára a sok izgalmat s mégtöbb lelkifájdalmat, amit az utóbbi időben el kellett szenvednie. A tárgyalás egész lefolyása, s az annak során feltett kérdések olyan maliciózus rosszakaratról tanúskodnak, hogy azokat végighallgatni egymaga szinte emberfölötti önuralmat követeltek. S a martir asszony, akivel szemben vád volt még az is, hogy családi nevében a Lotharingen-Oesterreich is szerepelt s ebből fejére olvasták, hogy terve volt Lotharingiát Ausztriához csatolni, — higgadt fölénnyel, igazsága s ártatlansága tudatában adta meg a feltett kérdésekre a választ, egyszóval, végigszenvedte ezt a bírói tárgyalásnak csúfolt komédiát, amelynek köztudomás szerint halálos Ítélet lett a vége. Az érdekes feljegyzés leírja a kivégzés történetét is, sőt említést tesz arról is, hogy „XVI-ik Lajos özvegye“ valóban szólt a hóhérnak s arra kérte, hogy gyorsan végezzen. Ezt a históriai tényt az utóbbi időben ugyanis úgy állították be, hogy az a valóságban meg nem történt. KISIPARI HÍREK Az Ipartestületek Szövetségének kontárellenes akciója. Az Ipartestületek Szövetsége Aradról átiratban felkérte az összes ipari ala kulatokat, hogy tekintettel a gazdasági vál ságra, mely maga után vonta a kézmiiiparos ság munkahiányát, és ez a gombamódra elszaporodott kontárok által még súlyosabba válik, legyenek az iletékes hatóságok segítse gére mindenben, hogy ezeket a kontárokat nr nél előbb derítsék fel és törvény szerint bib. tessék meg. Ezirányu megkeresést intézett : Szövetség a Megyei Tanácsok elnökeihez, í a törvényhatósági joggal felruházott városé, polgármestereihez. Az erdélyi és bukovinai kézműipari ügye az Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium hoz tartoznak. Abból a szerencsétlen belyzeí bői kifolyólag, hogy a kézműipart Români; ban több egymástól nagyon eltérő törvén szabályozza, még most is tisztázatlan a ben zet abban a tekintetben, bogy mely ügyek na lyik Minisztériumhoz tartoznak; t. i. a regé4 1912. évi törvényt a Munkaügyi Miniszteriun. hajtja végre, sőt egy minisztertanácsi határozat 1924. évből az erdélyi és bukovinai országrészekben is ITI. fokú iparhatósággá a Munkaügyi Minisztériumot teszi meg, az eddigi Iparügyi Minisztérium helyébe. Továbbá a Munkaügyi Minisztérium egész sorozat törvényt szavaztatott meg a képviselő testületekkel, melyek mind a kézműipart is érintik, ahol a legfelsőbb döntést magának biztosítja. A Minisztériumok átszervezése alkalmával többek között ez az anomália is részben megszűnt, amit az Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium a hivatalos lap 1930. aug. 5-iki számában megjelent 80851. számú rendelet is bizonyít, mely szerint az erdélyi, bánáti és bukovinai ipartörvények azon rendelkezéseit, melyek a kézműiparra vonatkoznak, ezen minisztérium kézműipari osztálya hatáskörébe utalja.. Tehát ezentúl mindazon ügyekben, melyek az érvényben lévő ipartörvényből folynak és a kézműipart érintik, az Iparügyi Minisztérium kézműipari osztályához küldendők Szerzői tulajdonjog biztosítása a kézműipari divatrajzok felett. Sokat vitatott problémája volt eddig a kézműiparnak a divatrajzok, tervek, szabásminták stb. szerzői tulajdonjogának biztosítása. Eddig az volt a helyzet, hogy egy ügyesebb kézmüiparos maga szerkesztett rajzait, terveit és szabásmintáit bárki szabadon másolhatta anélkül, hogy a szerzőtől erre különleges hozzájárulása lett volna. Egy konkrét esetből kifolyólag most a magyar királyi tábla kimondotta, hogy a divat modelek, azok rajzai és bármilyen azzal összefüggő kereskedelmi cikkei ugyanolyan szerzői tulajdonjogot képeznek, mint akár egy irodalmi mü, találmány vagy egyéb hasonló. Az Országos Kisipari Szövetség Kolozsvári fiókja augusztus 8-án este 6 órakor az Ipartestületnél választmányi gyűlést tartott, melynek legfőbb pontja volt a központ fellii- vásái'a szakmabeli delegáltakat kiküldeni, akik feljogosítva lesznek a szakmájukba vágó munkálatokat az árlejtéseken vállalni és ellenőrizni, valamint a vállalati összegeket felvenni Nemzetközi bőr- és lábbeli kiállítás lesz ez év őszén Bukarestben. A romániai tímárok és csizmadia társulatok ez év szeptember 1-töl október 1-ig Bukarestben nemzetközi bőr- és lábbeli kiállítást, rendeznek. A kiállítás az Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium egyenes vezetése alatt, fog állni. A szükséges előkészületeket már megtették s remélik, hogy minél több résztvevő fog jelentkezni. Minden bőriparosnak arra kell törekednie, hogy a kiállítást sikerüljön dűlőre vinni, mert ezáltal részben megoldódna a munkanélküliség problémája, mely annyira érezhető a bőr- és cipésziparban is. Önraagának életjáradékot, leányának hozományt, fiának tokét gyűjtsön és biztosítson csekély havidij ellenében a magyar egyhazak biztositó- íársiilatánái, a .,MINERVA“ BIZTOSÍTÓ , RÉSZVÉNYTÁRS AS ÁGNÁL, Kolozsvár, (’alea Reg.Ferdinand (Ferenez József nt) o7. Telefon 12—57. îl Mai liaguí I fitevezetü étto- 1 rom bérbe 1 teljes berendezésével együtt Téli és Él nyári kerthelyiség. Bővebbet Lengyel % S. oki. mérnöknél, Torda, Főtér 25 sz. g|
