Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-10 / 174. szám

10 liTTSEffi XIU. ÉVF. 174. SZÁM Kxbj&kmM&szCg Mennyit keresnek az erdélyi és mennyit a regáti sörgyárak? Válasz a Brassói Lapok cikkére . (Kolozsvár, augusztus 8. Saját, tud.) Az utóbbi időben különböző sajtóorgánumokban éles támadások jelentek meg az erdélyi és bánsági sörgyárak ellen, amelyeket azzal vá­doltak meg, hogy a fogyasztóközönség rová­sáig árdrágítást követnek el és illegális hasz­not élveznek. A vádak főleg a Brassói Lapok részéről érték az erdélyi sörgyárakat. A lap egyik leg­utóbbi cikkében azt állította az erdélyi sör­gyárak érelékképvisóletéről, hogy tagjai a szokáspíj ker-óskedői hasznon felül, évente még 250 millió lejt keresnek. A további vád az volt az erdélyi sörgyárak ellen, hogy a buko­vinai gyárakat is be akarják vonni a,z ár­egyezménybe és igy az erdélyi és bánsági sör­gyárak valósággal kiuzsorázzák a vendéglő­söket és a fogyasztókat. A valódi tényállás megállapítása és a kö­zönség helyes tájékoztatása céljából munka­társunk kérdést intézett az erdélyi és bánsági söripar egyik legkiválóbb reprezentánsához, aki előkelő szerepet tölt he a Sörközpontnál is és aki, mini-alapos elméleti és gyakorlati ismerője a kérdésnek, a következőkben vála­szolt a Brassói Lapok cikkének állításaira.:-— A közönség különösen ma, — amikor a gazda­sági krízis vásarjtíep'e.iét annyira legyengítette, hogy még a kenyériogyn-áctás, is nemcsak a fejkvóta ezerint, hanem általánosan iis lényegesen csökkent, —^ 4<i elve­zeti cikkek drágulását •-— és ilyennek tekintik nálunk a sört is, ■ ellentétien Németországnál', ■ Angliával- és a többi államokkal, ahol a sör népital — rendkívül sú­lyosan érzi, miután ez- részére nélkülözéseket jelent, amit nem szűk égés különösebben hangsúlyozni. ■— A Brassói Lapok cikke erre a fctisnierésre- tá­maszkodik és ezt p-ziliológiailag az. egész vonalon ki. basznál ja, mér pedig ugv, hogy állandóan szenzációvá felfújt híreket ás cikkeket közöl, amelyek azt u lát­szatot keltik, hogy a lap a fogyasz-tóközönség és olva­sókörének érdekében még a tüzbe is menne. — Az erdélyi söripart nevezett lap évek óta tá- !madja, hogy népszerűséget keltsen, anélkül azonban, hogy a legkisebb közgazdasági, vagy nemzeti szempon­tot venné figyelembe annál a súlyos, nehéz küzdelem­nél, amellyel az erdélyi söripar évek óta küzd. Miután a Magyarországtól Romániához csatolt területeken az egész ipari termelés hasonló nehézségekkel küzd, fe. leslegos ezeket a nehézségeket a söripar részére külö­nösebb módon kifejteni, vagy indokolni. Ez általáno­san ismert tény. — Miután pedig a sör eladási helyei, tehát az ét. termek, vendéglők és kávéházak a Brassói Lapok ré­í szere jó propagandaközönség, igy látszólag a lap cikke ezeknek az érdekeit is védi a söriparral szemben. — A cikk állítása szerint a vendéglősök az erdé­lyi sörgyáraktól a sörárak leszállítását követelik, mert állításuk szerint máskép nem tudnak sört eladni. A tényleges sörár — És most jön az említett cikkben a nehéz ágyú, amely szerint a regáti és n bukovinai sörgyárak a sör hektoliterét 1600—1700 lejért árulják, az erdélyi gyá­rak ezzel szemben 2200 lejért, sőt drágábban. A tény­leges és valódi ár 1570 és 2070 lej. Ebből következteti könnyén, a súlyosabb ipari képzettség nélküli, csupán ! csak az elemi iskola számolási műveleteit- ismerő kri­tikus, hogy az erdélyi söripar évente ird és olvasd, 250 njülió lej tiszta nyereségtöbbletet vág zsebre a regáti sörgyárakkal szemben, illetve miután a magas árak miatt csak 300.000 hektoliter sört adunk el, a nyere- "Cgtöbblct csak 150 millió lej, amelyről a regáti és bu­kovinai sörgyárak — nagylelkűen, mint amilyenek ezek a vállalatok — lemondanak a szükséget szenvedő ven­déglősök és fogyasztók javára, ezzel szebbet) az uzso­rás kisebbségi erdélyi sörgyárak erre a többletnyere­ségre igényt tartanak. Uzsoráskodnak.e az erdélyi sör­gyárak? ■ — Az uzsora vádját, amely a Brassói Lapok sorai között megnyilvánul, végül is eltűrnénk, ha mi évente líalaz&wárs Takarékpénztár és Hitoíinank üt. CLUJ, PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 s2 Fiókjai : Dós, Dicsí szentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tűkéi 143 millió lei. Aífiliált intézetei: 'Po rd aa ran y os v ár megyei Ta­karékpénztár Rt. Tordán, Alsófehérvármegye Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székely udvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvídéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégeu- ben és Népbank Rt. Bánífyhünyadon, Szamos- újvári Hitelbank Rt. Szamosujváron ! {Betéteket eltagad 2 bankügyletet legelő* nyösebbesa vég^z. engedélye* setă d&vlzabely. Aruraktára a vasút mellett. 150, esetleg 250 millió lejt zsebrevághatnánk, sajnos, azonban ez nem igaz és igy. igaztalan a vád is. —- Sajnálatos módon, a helyzet egészen és lénye­gesen más. Igaz, hogy a regáti nagy sörgyárosok és a® erdélyi sörgyárak eladási ára között látszólag nagy a különbözet -— mert hiszen, lényegében erről van szó — és ez a különbség hektoliterenként ténylegesen 500 lej. Miután azonban az erdélyi sörgyárak ma termelési kapacitásuknak átlagosan csak alig egyharmadát hasz­nálhatják ki, igy a termelési költségek, az általános kiadások és -a-z eladási költségek hektóliterenként éppen a kétszeresére emelkednek, a termelési • kapacitásukat teljes mértékben kihasználó regáti nagy sörgyárakkal szemben és így- az erdélyi - gyárak kénytelenek általa* hős-lúgban és minimálisan hektóliterenként 430 lejjel magasabb gyári árakat számítani. — Mi a sört — franko-franko szállítás — feltéte­lekkel adjuk el, ami azt jelenti, hogy a vevő a sört loco átvevőhely kapja meg,-mi fizetjük.az üres hordók­nak és üvégektrek:-avve.vőktőr a szállító' Bőrgyárhoz való visszaküldiéset kíittségoif is.' Ez a feltétel ás rendszer ál­talánosságban legkevesebb további 170 lejjel drágítja meg w sör hektoliterét és igy mi eltekintve attól, hogy az erdélyi sörgyárak a sörhöz a jeget ingyen adják, a regáti sörgyárak ellenben nem, kénytelenek lennénk az árakat hektóliterenként 600 lejjel magasabban meg­állapítani, mint a regáti nagygyárak. Miután pedig mi csak 500 lejjel számítunk többet hektoliterenként, ab­ban a kellemetlen helyzetben vagyunk, hogy a regáti gyárakkal szemben hektoliterenként 100 lej nyereség- különbözetet vágynánk kénytelenek elszenvedni. Tehát mi a regáti gyárakkal szemben hektoliterenként 100 lejjel többet- fizetünk rá a sörre és mintán mi körül­belül évi 130.000 hektoliter sört —- és nem mint a Brassói Lapok kritikusa állítja 300.000 hektolitert, sőt ennél többet — adunk el, igy a mi veszteségünk 13 millió lej. Számításunk helyességét a laikus is köny- nyen ellenőrizheti. — A Brassói Lapok cikkírója vegye magának a fáradtságot és kérdezze meg az erdélyi'söriparral ösz- szeköttetésben álló pénzintézeteket, hogy ezek például a folyó évben milyen mértékben voltak kénytelenek igénybevenni hitelkereteiket, természetesen nemcsak egyedül önmagukért, liánom vevőik érdekében is, akik a sörgyárak sörét ténylegesen eladják ugyan, a leg- .többen azonban a sör árával kénytelenek adósok ma. radni. Miért nem vásárolnak a sörgyá­rak árpát? — A Brassói Lapok szakszerű cikkében olvassuk azt is, hogy az árpa ird és olvasd, negyven száza­lékkal lett olcsóbb, a sör ellenben — hombilc dietu — drágább és hogy mi, tehát' az erdélyi sörgyárak a sör hektoliterére megállapított 450 lej adónak 50 lejjel, tehát az eddigi literenként 4 lej 50 hani adónak 50 bá­nival való felemelésére hivatkozunk. Nevetséges, miután a sört mégis árpából állítják elő. Bár az 1928 évben például az árpa métermázsája G20 lej volt, ma pedig csak .320 lej, ez a készsörre átszámítva, hektoliteren­ként ird és olvasd, csak 99 Iţj megtakarítást jelent. Az ipari termelésű sör éppen úgy, mint a legtöbb ipar­termék nyersanyagból is áll, azonban az árpánál, mint nemesitett nyersanyagnál húszszorosán több a sörgyár­táshoz felhasznált energia és munka és igy az árpa áránál 51 tényleges megtakarítás alig 4.75 százalék. Az árak esése — ezt őszintén mondhatom a söripar lelkes barátjának —- nekünk nem’okozott örömet, miután a sörárpa árának esése arra vezethető vissza, hogy az erdélyi sörgyárak sem az elmúlt évben, şem ebben as évben nem vásároltak árpát, de nem a háromszéki vagy a baircasági árpatermelők iránt megnyilvánuló bosszú. ÎSIilIiiWiillilitilIlHlilISlIliililIIlSlIHIIIIISIIIIUIIIlllliSIIIIIISIIlllllSIIIHIiiilll'B’iiiHlUIBililllllIlMiŞ ca Augnsztns ll-ig-, hétfő déli f éráig­Iák. ..... ' ' kV .sJá.: kI a Katholikus Népszövetség Kolozsvár-Szentpéteri tagozata megbízásából rendezett tmitapoKti társasutazásunkra. S3 I Offene! és ylzum neSStüi iitaM Eüfopesíre, I JJy ék ha augusztus 11-én, hétfőn déli 1 óráig állampolgársági él személyazonossági s§§ bizonyítványának másolatát beküldi a I „Keleti Újság66-!!®*, j H Cluj-iiolozsvár, Piaţa Unirii ivóit Mátyás király téri 4 sz. || §§ A részvételi dij 1420 lej, amely összeg a jelentkezéssel egyidejűleg kész- jH pénzben lefizetendő. — Indulás augusztus 16-án, szombaton délben 12 óra sg ? 34 perckor a 35. szánni gyorsvonattal. WII!!!i'llli)l(»llillllllllllll*lllll!llllilll»lllllllllltiWlllllllllll!l*lllilililllllll»lll!illliiiili[»l»lllllllllllllil»ll!ilUiililii[ll

Next

/
Oldalképek
Tartalom