Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-10 / 174. szám
6 TIU. tVP. 174. SZÁM. Keleteurópai időszámítás, Vasárnap, augusztus 10. BUDAPEST. 10: Hírek. 11: Református istentisztelet. 12.15: Szent Imre ünnepi istentisztelet. 14.05: Az Operaház zenekarának hangversenye. 15.30: Gramofonhangverseny. 10.30' A földmivelésiigyi minisztérium rá- dióelőndás sorozata. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18.10: Katonazer.ekar, 19.30: Vándor Kálmán előadása: Aniig egy iró eljut odáig. 20: Somogyi Nusi és Sziklay Jó- zsef énekszámai. 20.50: Részletes sporteredmények. 21: A Bach-korszak magyar nótakinese, utána cigányzene- kar. BÉCS. 12: Közvetítés Salzburgból. 14: Geiger-ze- nekar. 16.30: A badeni fürdőzenekar játéka. 20,30: Csellóhangverseny. 21.30: Floto'v Martha cimü operája. BERLIN. 19: Szórakoztató zene. 20.30: Humoros félóra. 21: Tánczene, majd vidámzene. BUKAREST. 11.15: Gyermekóra. 12: Rádiózenekar. 13: Gramofonze- ne. 17: Dinicu-zenekar. 18.15: Szórakoztató zene. 21: Enaeovici hegedűművész saját müveit adja elő. 21.45: Aleííu baritonénekes dalestje, utána tánczene. KÖNIGS BERG. 19.15: Csellójáték. 20: Dalok gitárkisérottel. 21.10: Egyházi énekkar. 22.10: Rendőrzenekar. LONDON. 21.45: Nemzeti műsor. 22.45: A Stratton vonósnégyes játéka. MILÁNÓ. 17.15: Vígjáték. 17.30: Gramofonzene. 20.30: Könnyűzene. 21.40: Opnrettközveti- tés, majd tánczene. MÜNCHEN. 19.30: Hegedű és zon. gorajáték. 20.30: Bécsi dalok. 21.10: Egyházi énekkar. 22.10: Katonazene, majd kávéházi zene. PRÁGA. 16.15: Smetana Két özvegy cimü vigoperája. 19: Német zene 20.30: Mandolin és gitárzene. 23.25: Fúvószenekar. Hétfő, augusztus 11. BUDAPEST. 10.15: Rékay Miklós szalonzenekara. 17: Stumpf Károlyné előadása: A háziasszonyok gazdasági felelőssége. 18: Szigethy Ferenc, novellái. 18,25: A fővárosi zenekar hangversenye. 20: Horváth Attila dr. felolvasása: Sportbalesetek. 20.30: Kamarahangverseny. 21.35: Ruttkai György felolvasása: Dánia. 22: GramofonhengverseDy. 23.30: Hirek, majd katonazenekar. BÉCS. 12: Zongoraszonáták. 13: Nemes Aurél zenekara. 16.30: Dostal-zenekar. 21.05: Szimfonikus zenekar, majd jazz. BRITT nemzeti műsor. 19.40: Beethoven egy zongoraszonátája. 20 45: zongorahangverseny. 21: Szimfonikus zenekar. 23.20: Rádiókvintett. 24: Tánczene. BUKAREST. 13: Gramofonzene.. 18: Rádiózenekar. 21: Gramofonzene. 22: Színházi előadás. 22.45: Costescu Duca operaénekesnő dal- és áriaestje. 23.15: Chebap Nadja zongorajátéka. LIPCSE. 20: Csodagyermekek. 21: Beethowen IX. szimfóniája, majd gramofonzene. MILANO. 18: Gramofonzene. 20.30: Könnyűzene. 21.40: Gounod: Faust c. operája, majd szórakoztatózeni?. PRÁGA. 18: Délutáni zene. 20.35: Népdalok. 21: Rádiózenekar. 22: Dalok és áriák. 22.30: Tánczene. 23.50: Hegedű- és csellójáték. Ili kedvezmények vendégeinknek! Ezen lap vásárlóinak megelégedésére nyújtott <yf \ százalék kedvez- -| szá- ményt szobaárainkból zalék kedvezményt olcsó éttermi árainkból (menüt kivéve) módunkban van az ÚJSÁG kiadóhivatalával létesített megállapodás alapján kibővíteni a Magys? «ir. Operahát Nemzeti Színház Kamaraszínház előadásaira szóló mérsékelt áru jegyekkel. Tekintettel a nagy keresletre, kérjük szoba és színházjegy rendelését két-három nappal előbb velünk közölni §*r park -mm SZÁLLODA BUDAPEST Szemben a keleti pályaudvar érkezés oldalával. (Nincs kocsiköltsége). JKteewrtWwiMfţ Kilencezer vasutast bocsátanak el Csehszlovákiában a vasutak katasztrófáiig helyzete miatt (Prága, augusztus 8.) Az Express cimü lap híradása szerint a csehszlovákiai vasutak helyzete katasztrofális. A teherforgalom a multévihez viszonyítva, hetven százalékkal csökkent, úgyhogy több vonalon kénytelenéit voltak a járatokat beszüntetni. A forgalom- csökkenés körülbelül kilencezer vasutast tett feleslegessé, akiket közelebbről elbocsátanak. Tiszteietes w mondja meg az erdélyi népnek.. Levél a Franciaországba exportált erdélyi munkások köréből (Kolozsvár, augusztus 8.) Egyik erdélyi unitárius esperes küldötte be hozzánk azt a levelet, amit egyik, Franciaországba- kiszállított hívétől kapott. Franciaországba több transzporttal vittek ki munkásokat Erdélyből, ahol gyilkolja a népet a munkanélküliség. A munkának, a kereseti lehetőségnek a reményében menték ki ezek a munkások, akik közül Puskás János most visszaküldi sirámokba foglalt üdvözletét a2 erdélyi magyar népnek s a maga szenvedő keserveit Írja meg a tiszteietes urnák, azzal az eláradó, haza- sóvárgó sóhajjal, hogy ne menjenek utána reménykedő erdélyi magyarok, ne engedje kivándorolni az unitáriusokat a tiszteietes ur. Mert a franciáknál csak alantas munkát kaphat az erdélyi ember, még a banyák mélyén is, ahol nem élhet emberi életet. Francia- országból csak azokat látja, akik kiviszik az ő fizetését. és magyarázat) nélkül tudtál adják, hogy mennyit tartottak vissza a megszolgált munkabérből. — Tudatom tiszteietes ur és tiszteietes asszony — írja a túrni bányában kelt, ceruzával papirosdarabkákra irt levél, — hogy még élek ebben az elátkozott Franciaországban és jobb megélhetést, ás jobb egészséget kivánok számúikra a jó Istentől mindnyájoknak, mint amilyen nekem van. Mert itt nagyon rossz a sora a magyar népnek, az Isten őrizze meg még a kígyót is ettől az élettől, amiben iltt nekünk magyaroknak részünk van. Kérem a tiszteietes urat, hogy legyen szives, mondja meg az erdélyi magyar népnek és még pláné az unitárius embereknek, hogy ne jöjjenek ide, ne szenvedjenek mások is. Elmondja a levél, hogy ahol ők dolgoznak, ott francia munkás nem dolgozik. — Csak olyan munkára alkalmazzák őket, amilyenre francia nem vállalkozik s amilyenre franciát nem is tesznek oda. Sok lengyel van ott, azokból lesz még hajcsár is, de az erdélyiekből nem,. Pedig ezek az erdélyiek régi szakmabeli munkások, régi bányászok és olyan hajesáraik vannak, akik nem értenek a bányamunkához. A franciák számára van nyolc órai munkaidő, de ezek az idegenek akkordba dolgoznak, aminek a minimumteljesitménye elő van írva, elbocsátás ‘terhe alatt. A bánya rossz, omlik a gerenda, a levélírót már háromszor ütötte oda. S azonkívül, hogy a kiutazás', kiszállítás költségeit részletekben vonják le a munkabérből, rengeteg levonás van, aminek a magyarázatát azoknak sem sikerül megtudni, akik tudnak valamit franciául. — Alig gyógyult meg a jobb kezem, a fejemre esett, a fa s ahogy meggyógyultam, akkor a balkezem kapta az ütést. Nem mentem orvoshoz, hogy ne essek ki a munkából’. Minden igyekezete, minden szenvedése arra megy, hogy valami kis pénzt küldhesscn haza a családjának, de 2.35 frankot vonnak le a munkabéréből, képzelhető, hogy mi marad. Még az a vigasztaló a magyarok számára.. hogy vannak írómét munkások is, akikkel tudnak beszélni. Ezekkel érintkeznek. De a többi, a népek salakjából került oda. Tiszteietes ur, ne engedjdék ide a iőravaló embereket! AA/WVWW\AAAAA/\e Öt győzelmet arattak eddig a magyar atléták a darmstadti főiskolai világbajnokságon (Kolozsvár, augusztus 8.) Napok óta folynak már Darmstadtban az ízidei főiskolai világbajnokságok. Darmstadt Németország egyik legrégibb városa, tele a műit századok gyönyörű emlékeivel. Ezért kissé meglepően hat, hogy éppen ebben a régies szellemű városban kapott színhelyet, a mostani főiskolai világbajnokság, hiszen a sport, habár eredete meglehető1« niesz- szire nyúlik vissza, mégis csak az újabb kor vívmányai közé tartozik. Darmstadtban tehát a régi és uj kor találkoznak. Európa összes nemzetei ott vannak, s habár az amerikai egyetemi sport reprezentánsai hiányoznak, itt vannak Japánnak, ennek a sportban az utóbbi időben mind inkább feltörő népnek atlétái. Hatalmas nemzetközi társaság, akik a világbajnokságot megelőzőleg hosszú időn keresztül csak erre a versenyre készültek, erre állították be tréningjüket, hogy teljesítményük ekkor érjen el tetőpontjára. S mindéhez államaik adtak bőkezű támogatást, Pénz és minden másfajta segítséget. , Magyarország sem hiányzik a küzdők sorából. A magyar reprezentánsok már az eddigi főiskolai világ- bajnokságok alkalmával is kitettek magukért, mindig az elsők között jártak. Párizsban, majd Rómában repült fel nem egyszer a magyar trikolór a győzelmi árbocra. « örvendezett a kis számú, de annál lelkesebb magyar közönség a hazai győzelemnek. A francia és olasz fővárosban elért diadalok köteleznek, mégis a darmstadti nagy versenyre a magyar atléták — rajtuk kivül álló okokból — nem készülhettek úgy, mint azt tették a két előző évben. A kiküldöttek csoportja is, ukik elutaztak Darmstadt felé, hiányos volt. Legfőképpen hiányoztak belőlük a labdarugók, akik eddig a legdöntőbb mértékben növelték Magyarország pontszámit; Nem voit pénz é; a többiek is, akik elmentek, csak nugy fáradsággal, utánjárással, nem kis nehézségek leküzdésével érhették el, hogy a kiutazás anyagi alapja biztosítva legyen, már amennyire. Tehát mostoha körülmények között kezdte meg a magyar gárda Darmstadtban a versenyzést és mégis, a világbajnokságok megkezdése után néhány nappal már öt magyar elsőségről Írhatunk. Megmutatták a magyar fiuk. hogy bár nemcsak ellenfeleikkel keli a salakon, az úszómedencében és a vivóplanson megverékedniök, hanem közben, vagy azelőtt egy másik, fárasztó küzdelemnek is részeset kell legyenek, mégis csak kiemelkednek a többi nemzetek elsői közül s dicsőséget hoznak a magyar névre. Az öt világbajnokság, mely mellé eddig magyar nevet írtak, a következő: az úszásban Székely András megnyerte a 100 m-es sprintet, a magyar csapat a 400X100-as stafétát, a vívásban Magyarország kardcsapata első helyen végzett s az egyéni kardversenyben a három . első mind magyar. S az atlétikai versenyeken, melyek közül különben eddig csupán még egyetlen egy döntő került lebonyolításra, Darányi első lett a sulydobásban. Az atlétikában még folytatódni fog a győzelmek sorozata. Magyarország fiai tehát szépen szerepelnek a darmstadti főiskolai világbajnokságokon s ugyanekkor elgondolkozhatunk azon, hogy Románia, amelynek pedig igazán meglehetne az anyagi bázisa ahoz, hogy már csak azért is, hogy felemliteék a résztvevők sorában, ott legyen. Darmstadtban, nem küldött egyetlen egy embert sem. Pedig lett volna. kit. ’JV\A^A(VVWVVVWWVVWVS^VV«VVVVVV« Pontos nöegyletek részére! BIZTOS EX!STENCiĂTi! és legalább egy 8000 lcies havi bevételi biztosit magának egy újfajta „REKORD UNIVERSAL* gyorskötőgép beszerzésével. Az előállítás a harisnyáknak és más modern kötött ruhadaraboknak a saját otthonban egy szép, önálló foglalkozás, vagy mellékkereset, amelyiket minden előképzés nélkül könnyen lehet folytatni. Mi is megvesszük az elkészített árukat jó árban. Felvilágosításokat ingyen eszközlünk. Írjon még ma a Rekord kötőgépek Mediaş, No. 201. cégnek
