Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-01 / 166. szám

vi<- Az DUD,. * * TAXA POSTAL* PtA­Claj‘Kolonvit, sugnitn, 1. Péntek KelktiIBosafe ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN I ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre SOO lej, egy hóra 100 lej. ________12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYAKPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XI1L évfolyam 166-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; X évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedével 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. HOLTSZEZON Már szinte babonaszámba megy, hogy a nyári gze- soK: holt szezon, amely alatt semmi nem történik, a lapok lasszóval fogják aat a bizonyos tengeri cápát. Bizonyos szemszögből megitélve, azonban tizesztendeje holt szezon van, nem történik semmi, ha csak az nem, hogy a világ békéje, öt kontinens gadasági helyzete egyre romlik. A leszerelés, a gazdasági együttműködés, a kisebbségi kérdés problémái megoldatlanok marad­tak. Az európai politikában széles vadvizek támadtak, azt sem tudjuk már, hogy létezik e egy nyílegyenes fo­lyam, amely haladna bizonyos cél felét De a vadvizek külön világában zajlik az élet. Po­litikai jellegű események mindig voltak és akadnak a mostani holtszezonban is. Nem olyan szenzációsak, megrázóak, széleskörűek, mint például az olaszországi földrengéskatasztrófa, de en miniature jelentős%esek, annak az országnak a megítélésében, ahol ezek az ese­mények lezajlottak. Mi történt például az elmúlt héten és mi van e bé­len folyamatban T Németországban megbukott a kor­mány, őszire nj választás, átcsoportosítják az erőket, uj polgári pártok alakultak, hogy szerencsésebb lég. kört teremtsenek meg a parlamenti kormányzás számá­ra, mint amilyen eddig volt. Az ngynevzeett „zöld válság“ problémája is ezekben a napokban változato­sabb képet mutat. Lezajílott a bukaresti agrárkonfe- rsneia, ma összeült Pinájában két állam hét srJ» mi­nisztere, hogy tovább szőjje az európai agrárválság Pénelopé leplét, a varsói kormány is már kiküldte a meghívókat a® őszi agrárkonferenciára és serényen dolgozik Csehország is agrárideologusaival egy újabb konferencia összehozásán. Litvániában Voldemarast le- tartóztatták, egy állami birtokra deportálták, ahol rend­őri fletigyelet alatt előreláthatólag egy esztendeig fog maradni. Vele ismét egy európai diktátor került le a politikai színpadról. A többi európai ország belső élete — ha csak a kis Finnország készülő polgárháborHját nem emeljük ki, — meglehetősen nyugodt. Apróbb incidensek ter­mészetesen mindenütt vannak. Kinyitunk egy újságot: a milánói fasiszta milicia egyik parancsnokát meg­gyilkolták, a flamandok a királyi pár antverpeni ün­nepélyes látogatása alkalmával az elitéit Bormsot ün­nepük, mint „Flandria királyát“, Ausztriában a Heimwer újabb véres harcot inszcenál a szociálisták- kal, ugyanez más változatban Németországban iis — ilyen epizódók, amelyek ugyan a lappangó polgár­háború tünetei — és olyan megszokottak, mint gazdasági nyomor miatt emeletről leugró, vagy ütőeret felvágó öngyilkos esetei, lépten-nyomon előfordulnak. Hasonló változatosságot mutat a kontinensünkön kívül eső népek frontja is. Vegyük kezünkbe ismét az újságot és olvassuk: uj felkelés Afganisztánban, Bachi Bakaos törzse ellenállás nélkül masiroz a főváros felé; Szuezben féltik a kanálist, a régi, halottnak hitt Halmi paaa, mint trónkövetelő óhajt halászni a zavarosban; Gandhi nem enged, a bojkottmozgalom rendkívül éles formákat öltött magára; Kinában féknélküli polgár háború dühöng, a kommunisták ott is nyeregben; Ausz­trália kereskedelmi háborút folytat azzal a Franci aov- ezággal, amelyet most az általános sztrájk veszedelme fenyeget; Hoover hadakozik a Szovjettel, amelynek 30 hajórakománya igyekszik már hetek óta megközelíteni az amerikai pénzpiacot; Kanadá' ban azi általános vá­lasztásokon ismét a konzervatívok győztek, ez pedig annyit jelent, hogy ez a gazdasági válság feljavításá­ba) vetett remény ismét elodázódik. Ha egy más lapot veszünk a kezünkbe, a tegnapit, vagy a tegnapelőttit, ugyanezek a hírek vonulnak fel előttünk. Ennek dacára: holt szezon van a politikában, licit szezon, mert a nagy összességet érdeklő problémákr: ráült a kánikula forró porrétege. Elaludt az érdeklődés Briand Páneurópás terve körül is, alighanem ezek az okmányok meg fognak majd sárgulni, anélkii1, hogy élet pattanna ki belőlük, a francia külügyminisztérium okmányraktárában. Kánikula. Egy kis intemaciouális változatosságot csak Oroszország igéi, amely augusz­tus elsején ismét műsorra tűzte ki a világ forradalma, sitását. Nem kell megijednünk, nem lesz komolyabb do­log belőle. Kíváncsiságból még neki ülünk, hogy el olvassuk Litvinovnak, az nj orosz külügyi népbiztos­nak az expozéját, amelyben van némi nyelvöltógetés minden tárgyilagossága dacára is. Unalmas egy mü. „Ki fogjuk építeni gazdasági vonatkozásainké más ál­lamokkal . . .“ „F^l fogjuk venni a küzdelmet az ami (Bukarest, julius 30.) Londonból és Párizsból ér­kezett jelentések ismét a román értékpapírok tőzsdei árfolyamzuhanásáról adnak hir.t Úgy Londonban, mint Párizsban tegnap és ma nagyot estek a román ér­tékpapírok árfolyamai. A párizsi tőzsdén az egyesitett 4 százalékos román állami köl­csön értékpaprija 8 pontbal, az 5 százalé­kos kölcsön állampapírja pedig 9 ponttal esett. Ennek az árzuhanásnak nincnen más magyarázata, mint az, hogy a külföld gazdasági köreinek a bizalma az itteni belállapotok iránt nem akar feléledni. „Halál a zsidókra, éljen Codrcsnu őfelsége.“ Az Adevernl art jelenti, hogy Moldovában mind­egyre megjelenik valahol a Codreanuék vasgárdája és a legzajosabb tűni ” 5 .* lakosságot. Targn Periesti moldovai kits városkában megjelent egy ilyen hatvan főből álló terrorcsapat késekkel és katonai ba­(Bukarcst, julius 30.) Bukaresti politikai körökben némi feltűnést keltett Titulescu londoni követnek az a nyilatkozata, amit a Pesti Napló munkatársa előtt Genfben tett. Titulescu tudvalevőleg nemcsak londoni kö­vete Romániának, hanem a román külpoliti­kának irányitója is. Nyilatkozatában a gaz­dasági konferenciáról olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint a román kormány ezzel az akcióval nem akar szembefordulni az ipari államokkal, hanem a gazdasági szolidaritás kiépítését igyekszik előmozdítani. Azt is mondotta, hogy a gazdasági tárgyalások a politikai megbarátkozásnak és nagyobb je­lentőségű politikai atmoszféraváltozásnak az előjelei Magyarországgal szemben. Ezek a ki­jelentései Bukarestben jó hatást keltettek most, amikor a szinajai konferencia csehor­szági hatásai problémaként jelentkeznek. Sokféle kommentárt fűznek azonban Titules- cunak ahhoz a kijelentéséhez, hogy közelebbről Budapestre fog utazni. Azt igyekeznek ebből kimagyarázni, hogy a londoni követ jelentős politikai tervvel, ille­tőleg megbízatással készül Budapestre menni. Egyes politikai körökben ezt a kijelentést meglepetésszeriinek is mondják. összeült a konferencia Ma délelőtt Maniu miniszterelnök a mi­niszterelnökségen fogadta a szinajai gazda­sági konferenciára érkezett jugoszláv delegá­ciót. A delegációnak ez a látogatása baráti hangulatban folyt le, mert a delegáció tagjai között Maniu miniszterelnök régi barátait is •felfedezte, akikkel együtt ültek a budapesti Mai számunk 12 oldal szovjetista propagandával . . .“ És igy tovább, — Politikánk a régi marad, kinevezésem nem je­lent semmi változást — mondja Litvinov. Tehát ott sem történik semmi. Az egész világ külpolitikai irány­zata megszabott, tartós, váJtozhatatlan — de ebbe könnyen bele lehet pusztulni jonettekkel felfegyverkezve. Zajos tüntetéssel járták be az uccákat és ezeket kiáltották: — Halál a zsidókra. Éljen őfelsége, Come- liu Codreann. Az Adevernl azt fűzi hozzá ebhez a* épület« je­lentéshez, hogy az ottani hatósági közegek egyáltalá­ban nem igyekeznek megakadályozni ezeket a riasztó tüntető felvonulásokat, amelyek különösen a zsidó la­kosságot ejtik rémületbe, sőt az ottani főszolgabíró — az Adevernl állítása szerint — bizalmas körrendeletét küldött ki a kör­nyékbeli községekbe, amelyben meghagyja az elöljáróságnak, hogy az érkező vas­gárdistákat hivatalos fogadtatásban része­sítsék és élelemmel is lássák eL Erről a terguperiesti esetről különben egyik regáti zsi­dó szervezet is panaszmérnorandumot adott be a bel­ügyminisztériumhoz. magyar parlamentben és nem egyszer tanács­koztak közös nemzetiségi program felett. A látogatás után a kormány fontosabb tagjai sziikkörü tanácskozásra ültek össze, amelyen a miniszterelnökön kivül Vaida, Mi- balache, Madgearu, Junian és Manoilescu, miniszterek vettek részt. Ezen a tanácskozá­son szögezték le Romániának azt az ál­láspontját, arait a szinajai konferen­cián képviselnek. Délben 12 órakor a király fogadta ki­hallgatáson a jugoszláv delegációt, amelynek tagjai a kihallgatás után gyorsan megebédel­tek és a pályaudvarra siettek ki. Délután 2 órakor indultak ki Szinajába. A konferencia este 7 órakor a Palace-szállodában megkez­dődött. Románia a varsói konferencián Eddigi jelentések szerint a román kormány­nak az volt az álláspontja, hogy nem vesz részt azon a gazdasági konferencián, amit a lengyel kormány hivott össze YTarsóba. A Lupta most azt jelenti, hogy ezek a hirek nem felelnek meg a román kormány álláspontjá­nak, mert Románia elküldi delegációját Var­sóba. A varsói meghívó szerint a konferencia programja öt főpontból áll: 1. A mezőgazda- sági termelés racionalizálása. 2. Az agrárál­lamok közötti konkurreneiának a kiküszöbö­lése. 3. A mezőgazdasági termények árainak emelése. 4. Külföldi piacok szerzése és szer-1 vezése. 5. Állategészségügyi egyezmény kö­tése. { A konferenciára Magyarország. Jugo­szlávia, Észtország. Finnország már bejelen­tették részvételüket. [ A román értékpapírok árfolyamai ismét nagyot zuhantak a londoni és párisi tőzsdéken Szlnajában megnyitották a román—jugoszláv konferenciát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom