Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-18 / 154. szám
TJ D A ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévi-e 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. uu.i/jnuvo :Tmvi « mu ufia Szerkesztőség ér kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5 08, 6 94. Xl?I. évfolyam 154-*k szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAC-ON: l évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. ______ TAXA POST ADA PDAn-rrni TXT ffTTHí i?D ao A véres Egyiptom Ennek a recsegő-ropogó világnak uj kór- tünete az egyiptomi forradalom, amely mind szélesebb viharokat ölt és úgy látszik nem fog megállani a félúton. Egyelőre az történt, hogy az úgynevezett Wafd-párt, miután nem sikerült elérni neki, hogy Fuad király lemondjon az időszerűtlen diktatúra űzőiméiről, eddigi passzivitásából az indiai megmozdulásra emlékeztető aktivitásba ment át. A/. alexandriai Mehmed Ali téren uccai harcok keletkeztek, amelynek eredményeképpen tizennégy ember otthagyta a fogát. Kétszázötven sebesültet szállítottak be a kórházba és hire jár, hogy holnap megismétlődnek az utcái .harcok. Egyiptomban általános sztrájk van, az Alexandriában élő európaiak a tőzsde épületébe menekültek. A világpolitika szemszögéből minden forradalom csak akkor bir nagyobb jelentőséggel, ha fehér ember bőrére megy a vásár. Egyiptomban nem kell attól tartani, amitől Kínában vagy Indiában, mert ennek a fórra dalomnak éle tulajdonképen az uralkodó el len folyik, az arab tömegek szabadságharca • egy dinasztia és egy vérség tekintetében egy azon összetételű klikk ellen. Különben is Egyiptomban most holt szezon van, az idegenek távol vannak. Az idegenek csak novembertől márciusig nyüzsögnek ezerszámra a történeti Egyiptom szebb pontjain, most bekövetkezett az a több hónapig tartó pokoli kánikula, amely az egyiptomi lakosságot a legjellegzetesebb keleti tunyaságba kényszerűi. De ügy látszik van egy más Egyiptom is, amely nem azonos azzal, mint amelyet az idegenforgalmi irodák reklamiroznak és ug.y látszik az is, bogy ex a keleti restség még sem olyan százszázalékos, mert lám, Egyiptom a kánikula kellős közepében otthagyja törpe kávéházait és vizipipáit, és komoly, úgyszólván európai méretű szabadságharcba kezd. Mi ennek a forradalomnak a célja? Fuad királynak, ki különben Nngybritania kreatúrája, nem volt Ínyére Nahad pasának, az egyiptomi nacionalisták vezérének népszerű sége, elcsapta öt. a miniszterelnökségről, felfüggesztette a parlament működését és kihir dette a diktatúrát. A majoritásban lévő Wafd-párt hosszú ideig — mert e huza vona gyökerei nép és uralkodó között messzebbre nyúlnak vissza — a parlamenten kivül folytatott agitációt, de elérkezettnek tartja az időt, hogy most már ő legyen az ur. Politikai körökben erősen tartja magát a hir, hogy küszöbön áll Fuad király letétele. Ki akarják kiáltani az egyiptomi köztársaságot, amelynek élére azután Nahad pasa kerülne. És itt kapcsolódik be az egyiptomi forradalom a világpolitikába. Tudnunk kell, hogy Egyiptom, amelynek függetlenséget és alkotmányt a tiszteletre méltó Zaglul pasa harcolt ki, ma is Angliának a vazallusa. Vannak bizonyos kérdések éspedig jelentős, Egyiptom szuverénitását érintő problémák, amelyek Anglia akarata ellenére nem oldhatók meg. Anglia gazdaságilag továbbra is kezében tartja az egyiptomi ipart és ura a gyapjutermelésnek, amely oly rendkívüli tétel költségvetésében, mint például a mossuli petróleum vagy délafrikai arany. A WafdCsak a szépítő hivatalos kommünikék szerint van rend Mára marosban, de a lakosságot ultimátumokkal boysgetlk az izgatók — Szabadlábon, de hatósági felügyelet alatt — Betiltották a vas gárdákat (Bukarest, julius 16.) A bukaresti lapok egy- része tele van figyelmeztetésekkel, hogy a kormány a helyenként íel-felbukkanó zavargási tüneteket igyekezzék teljes erővel eltüntetni. A belügyminiszternek egy kommünikéje jelent meg szerdán délelőtt, mely a zavargásokról szóló összes legujabbi hírekkel szemben azt közli, hogy az országban mindenütt csend és rend van, antiszemita liintctések sehoisem ismétlődtek meg. A kommüniké szerint úgy Máramarosban, mint Bukovinában helyre állott a rend. E hivatalos közléssel szemben azonban a bukaresti lapok megállapítják, hogy úgy Bukovinából, mint Máramarosból nyugtalanító hírek érkeznek. Az egyetlen, valamennyire megnyugtató gesztus, hogy ma délután a kormány rendeletet adott ki, amelyben betiltotta az i "nevezett ,,vasgárdák“ Besszarábiában- tervwx-ü íe- .nullását. Az indokolás az,, hogy Bukovinában és Máramarosban olyan események történtek, amelyek szükségessé teszik a lakosság további fel izgatásának megelőzését. A kommüniké megnyugtat, de Borsán retteg a zsidó lakosság Az Adeverul a belügyminiszteri kommünikével szembeállítja azt a máramarosi híradást, mely szerint Borsán egy háromszáz főből álló paraszttömeg nevében ultimátumot kapott az ottani zsidóság. A tömeg vezetője, Dumitroscu, azt az üzenetet küldötte a zsidóknak, hogy huszonnégy órán belül véglegesen távozzanak el a községből, mert ha nem, súlyos következményeknek lennének az áldozatai. A zsidóság táviratilag tett jelentést Bukarestbe és kért segítséget. _Különös, __ irja az Adeverul, _ hogy amikor a belügyminiszter megnyugtató közleményt ad ki, ugyanakkor a kétségbeesett lakosság segítséget kér. Ugvlátszik, hogy nem komolyak azok az intézkedések, amelyeket a rend biztosítása érdekében a belügyminiszter telt s az intézkedéseknek a hatásai egyáltalában nem megnyugtatóak a lakosságra. Miniszteri segítséget kértek az izgatok Szerdán délután hét órakor a belügyminisztériumban újból értekezletet tartottak a rendészeti és csendőrségi vezetők s a különböző vidékekről be érkező jelentéseket tárgyalták meg. Danilo és Totu letartóztatott izgatókat a szi- guranca tényleg szabadlábra helyezte, azonban hatósági felügyelet alatt maradnak és nem szabad el- távozniok Bukarestből. Nem távozhatnak addig, amig Bukovinából vissza nem érkezik Cădere rendészeti inspektor, aki személyesen fogja őket kihallgatni. Az ő kihallgatásuk is egyik részlete lesz annak a vizsgálatnak, amit Cadoro Bukovinában folytat. Bukarestben egyáltalában nem tudnak arról, hogy megcáfolták volna hivatalos helyen Daniloék letartóztatásának azt a történetét, amely a belügyminiszter Tasleanu nevű kabinetfőnökére kompromittáló. Semmi hivatalos közlés nem jelent meg, mely azt mondaná, hogy nem a Tasleanu kabinetfőnök lakásán rejtőzködtek a bukovinai izgatók. Az egyik bukaresti lap közlése szerint ez A Daniié, amikor Máramarosba, illetve Bukovinába szervező útjára indult, kihallgatáson jelentkezett Vaida belügyminiszternél és e kihallgatás eredményeképpen a belügyminiszter utasítást adott a közigazgatási hatóságoknak, hogy Danii ónak az akciójában segítségére legyenek. A vasgárda szervezője ugyanis azt adta elő a miniszternek, hogy előadásokat, konferenciákat akar tartani a „kommunizmus ellen“ 3 célja az, hogy ellensúlyozza a kommunista propagandistáknak a működését. Cuza egyik embere Oroszországba akart szökni Egyik bukaresti lap hire szerint Cuzának egyik szervező embere Szovjetoroszországba akart átszökni. A határőrség akkor fogta el, amikor a Dnyeszteren át akart szökni. A szerkesztőségek látogatói A Dimineaţa megírja, hogy pár nappal ezelőtt, amikor Vaida belügyminiszter kommünikét adott ki Danilo és Totu antiszemita vezérek elfogatásinak az elrendeléséről, Constantin Danilo és a társa a bukaresti napilapok szerkesztőségeit látogatták. A Dimineaţa szerint éppen abban a percben lépett be a lap szerkesztőségébe a két antiszemita vezér, amikor a belügyminiszteri kommünikét vették le telefonon. Kijelentették, hogy semmiféle elfogatási parancsot nem adtak ki ellenük, sőt, Vaida belügyminiszter hivatta fel őket Bukarestbe. A két zavargó szerint nem részesek a borsai tüzka- tásztrófa előidézésében, továbbá a suceavai zavargásokban. A cikket azzal fejezi be, hogy a Kisenev melletti Cepeag községben megjelent öt antiszemita izgató és a lakosságot rendbontásra buzdította. párt. sohasem szűnt meg hangoztatni, hogy Egyiptom függetlensége csak akkor válik reális értékké, ha a nemzet visszakerül önrendelkezési jogaiba. Fuadban, politikájában, angolbarátságában akadályokat látott és ez ellen az ország többségére támaszkodva parlamentáris utón vette fel a küzdelmet. A Wafd-pártnak nagy tervei vannak Szudánnal, amelyet Egyiptom integráns részének tart és az egyiittbirtoklás formulájába, — amely papíron meg van ugyan, de a gyakorlatban csak egyedbirtoklásról és pedig Anglia egyedbirtoklásáról lehet csupán beszélni, — sohasem fog belemenni. Már most ha ez a Mai számunk 12 oldal forradalom elsöpri Fuadot és az alkotmányforma megváltoztatását vonja maga után, nem csupán annyit jelent, hogy egy ország megunta a diktatúrát — nagyobb belső lázongással feszítve hátát ellene, mint néhány! európai ország, amelyeknek ime szép példát mutat — de hogy pótolhatatlan rést szándékozik ütni az angol gyarmatpolitika vérteze- tén, amelyen különben India gandhistái elég alapos munkát végeztek. Az indiai viharfelhők áttelepedtek a derűs egyiptomi égre is és Macdonald törheti a fejét, hogy most már melyik ellenségével birkózzék meg előbb; az indiaival avagy az egyiptomival? Vajda Mgpiítiszter támogatásával kezdte paoPom-döFutját Constantin Danila
