Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-17 / 153. szám
WFFI. ÉWF. 153. SZAK. „8 kisebbségek semmivel sem kophatnak kevesebbet, mint amit a régi magpr nemzetiséii tőrvény biztosit!" - mondta beszámolójában Vásárhelyi Ionos képviselő „A borsai tűz azt bizonyltja, hogy az országban Igenis van antiszemitizmus és gyűlölet a magyarság ellen!“ (Kolozsvár, julius 15.) Az elmúlt vasárnap délelőtt tartotta a kolozsvári Magyar Párt évi rendes közgyűlését, amelyen egyfelől a vezetőségnek beszámolójelentései hangzottak el, másfelől Vásárhelyi János református püspökhelyettes, Kolozsvár és Kolozsme- gye parlamenti képviselője talált alkalmat arra, hogy elmondja beszámoló beszédét. A közgyűlést, amely az iparosegylet főtéri székházának zenetermében folyt le, Paál Árpád dr. kerületi elnök jelentős beszéddel nyitotta meg. Különösen két pontban szabta meg a pártélet sürgős feladatait, az egyik, az ifjúság bevonása a pártmüködés keretei közé, a másik, a magyar nők munkásságának értékesítése. Hantos Gyula tagozati titkár kime- ritő jelentésben adott számot a vezetőségnek mult évi tevékenységéről. Vásárhelyi János beszédében mindenekelőtt a kolozsvári kisgazdáktól elvett földeknek a sorsáról emlékezett meg, majd leszögezte azokat az irányelveket, amelyeken a pártnak s a párt parlamenti csoportjának politikai működése a közelebbi időben haladni fog. Kifejezésre juttatta, hogy milyen nagy reménységekkel néz a magyar kisebbség az uralkodónak a békesség megteremtésére irányuló tervei elé. — Mi, szenvedők — mondotta — tekintetünket felemeljük és várjuk, hogy a szivünket is megértsék. A gazdasági helyzet is, de a kisebbségek kulturális és jogviszonyai azt mutatják, hogy az ország beteg, orvoslásra van szükség. Bármilyen okból isdángolt fel a borsai tüzoszlop, akár gyújtogatásból, akár más okból, arra világit rá, hogy az országban van antiszemitizmus, van magyarok elleni gyűlölet, vannak kommunista jelenségek s mindez azt bizonyítja, hogy a békességre az országnak feltétlenül szüksége^ van s ennek érdekében a kormánynak elhatározó lépéseket kell tennie. Kifejezést adott annak, hogy a magyarság mély részvétet érez a Borsán olyan nagy szenvedéseket átélő kisebbségi testvérekkel szemben. A gyűlölet rombol, a békesség és szeretet az, ami építeni tud. A beígért kisebbségi törvénnyel szemben a pártnak nem lehet más álláspontja, mint három elvnek a leszögezése s ezek mellett a feltétlen kitartás. Semmiesetre sem kaphatunk kevesebbet, de feltétlenül többet, mint amit a régi nemzetiségi törvény biztosított Magyarország kisebbségeinek minden békeszerződésbeli kötelezettség nélkül. A másik az, hogy amit a békeszerződésekben VERSENYTÁRS NÉLKÜLI ÓRA 6RAND“PRIX BARCELONA. 19 29 Vezérképviselet: LÁZÁR BERCOVICI BUCUREŞTI, STR. ACADEMIEI 2. Egyeáárnsitó: FENYŐ ÉKSZERÉSZ PIAŢA UNIRII 23. feltételként kikötöttek, aboz nekünk jogunk van, a harmadik pedig az, hogy várjuk a gyulafehérvári határozatoknak kerteíés és kibuvásnélküü megvalósítását. Mi semmit fel nem adhatunk, mert ez a magyarság nem fog elpusztulni csak abban az esetben, ha önmagát gyilkolja meg s csak egyképen lehet elveszíteni a jövőnket, árulással, megtagadással, vagy lemondással. Azokkal a támadásokkal szemben, amelyeknek a kolozsvári városházán is tanúi, sőt szenvedői is voltunk, meg kell tanulnunk azt a leckét, hogy nekünk össze kell tartanunk és egymást szeretnünk kell. Amig ezzel a leckével tisztában nem vagyunk, addig lényeges eredményt sem községi, sem városi, sem magasabb politikában elérni nem tudunk. Hitvallása a krisztusi hitvallás: Amint akarod, hogy az emberek cselekedjenek felőled, te is aképen cselekedjél velük szemben. Amig mi a magunk jogát és igazságát keressük, mindenkinek a jogát és igazságát el kell hogy ismerjük. Ezen az utón haladva, ha sötét éjben is járunk, egyszer mégis csak győzni fogunk. (Lelkes éljenzés). Havas Lázár, dr. Gspán Károly, dr. Szász Ferenc, Balázs István és Gombos Benő felszólalásai után a közgyűlés a vezetőség jelentését köszönettel tudomásul vette, Vásárhelyi János képviselővel szemben pedig bizalmának adott kifejezést, továbra is kitartó támogatását helyezve kilátásba. JeMicskát Masaryk vissza akarta édesgetni Prágába (Prága, julius 15.) Egyik prágai lap közlése szerint dr. Stranszki képviselő tavaly felkereste Jeblicskát, az emigrációban élő szlovák néppárt vezérét, kérve őt Masaryk nevében, hogy szüntesse be propagandáját és felajánlói! a neki, ugyancsak Masaryk nevében a prágai egyetem egyik katedráját. Jelilicska visszautasította az ajánlatni, a csehi lap szerint Stranszki ügyetlensége folytán,- Stranszki most nyilatkozik a Lidove Novini- ban, megerősíti c birt, csupán azt tagadja, hogy ő a cseh köztársasági elnök megbízásából járt volna el. Megjelent az idősebb tanárok és tanítók vizsgájának enyhítéséről szóló rendelet /■^.kík mem vizsgáznak le, azok számára még egy kurzust rendeznek (Bukarest, július 15.) Azoknak a tanároknak és tanítóknak a vizsgakötelezettségére vonatkozólag, akik a vizsgáztatás kálváriáján még nem estek túl, a közoktatásügyi miniszter kiadott egy könnyítő rendeletet. A rendelet azokra vonatkozik, akik nem tanítanak román tannyelvű tárgyakat és akiknek húszéves szolgálatuk van. A rendelet a következő: Mi a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium államminisztere a magánoktatási törvény 109. sz. értelmében, amely szerint a magániskolák oktatási testületéből mindazok, akik nem ismerik a román nyelvet, kötelesek 5 éven belül román nyelvű vizsgát tenni, látva azt, hogy az 1930. év a legutolsó, amelyben ezek a tanítók és tanárok levizsgázhatnak, továbbá tekintettel arra, hogy azok, akik ezen vizsgálatot nem tennék le sikerrel, elvesztik minden jogukat a további tanításhoz; tekintettel arra, hogy a magán jellegű iskoláknak, amelyeknek előadási nyelve nem román, a román nyelv ismerete elengedhetetlen feltétel azok részére, akik román nyelven tanítják Románia történetét, Románia földrajzát és a román alkotmányt; miután a békeszerződés (1920.) egy igen nagy számú tanári testületet talált a középiskoláknál, akik nem ismerték a román nyelvet, de akiknek tudása más szakon kétségbe nem vonható s akik ezen szakokat saját anyanyelvükön adják elő az előbbi fejezetben említett szaktárgyakon kívül; végül is tekintettel arra, hogy a román nyelv ismerete a tanárok által nem olyan nagy mértékben kívántatik meg azoknál, akik az illető kisebbségnek a nyelvén adnak elő, mint azoknál, akik nemzeti tantárgyakat adnak elő román nyelven; továbbá azokra a nehézségekre való tekintettel, amelyek bizonyos előrehaladottabb kornál egy nyelv teljes megtanulásával jár, a következőket határozzuk: 1. A magániskolák tantestületének azon tagjai, akik a magánoktatási törvény 109. szakasza alá esnek és mindezideig nem sikerült a román nyelvű vizsgát letenniük, 1930. aug. havában tartandó vizsgálatnál fognak jelet- kezni. 2. A magániskolák tantestületének azon tagjai, akik az 1. szakasz alá esnek és nemzeti tantárgyakat adnak elő, valamint azok a középiskolai magániskolák tanárai, akik más tárgyakat adnak elő, de a békeszerződés megkötésekor (1920) még nem volt 10 éves betöltött szolgálati idejük, ezt a nyelvvizsgát a 23212—930. számú határozat szerint fogják letenni. 3. Magániskolák oktatótestületének tagjai, akik kisebbségi nyelven adnak elő, akiknek a békszerződés megkötésekor 10 éves szolgálati idejük volt, a következő szabályok szerint fogják a román nyelv ismeretét bizonyítani: a) az Írásbeli vizsgánál fordítani fognak egy román szaktankönyvből, amelyből az illető tanár előad. A fordítás román nyelvből az illető kisebbségi nyelvre eszközlendő. b) a szóbeli vizsgánál kivonatosan interpretálni fogják valamelyik, az' illető tan$r, szakmájába tartozó tudományos román műnek megadott szövegét. Kérdések lesznek intézve a vizsgázóhoz a XIX. századbeli számottevőbb román egyházi méltóságok és irányok felől, valamint a jelenlegi román irodalomnak irányai és nevesebb! személyei felől. ügy az írásbeli, mint a szóbelinél adott feleletek az 1—10-ig terjedő számmal osztá- lyozandók, akik a 6 (hat) médiát meg fogják kapni, azok sikerrel vizsgázottnak tekintendők. 4. A tantestületnek a jelen rendeletben a 3. szakasznál mejelölt tagjai, akik indokolt okok miatt nem vehetnek részt az augusztusi vizsgáknál, vagy vissza lesznek utasítva, kötelesek lesznek egy speciális előkészítő kurzuson részt venni, amely a karácsonyi vakáció alatt lesz megtartva (1930). 5. A magánoktatás és a felekezeti oktatás igazgatósága megbizatik ezen rendelet végrehajtásával. Kelt 1930 julius 11. Vezérigazgató:, Miniszter: Galiani s. k. Costachescu s. k. SZABADALMAT megszerez, értékesít minden államban áron és Molnár szabadalmi iroda Budapest, Vili. Rákóczi ut 15.
