Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-02 / 147. szám
9 XIII. ÉTF. 147. SZÁM. Hivatás, misszió vár az Erdélyi Bankszindikátusra Kresz Károly dr,, a TÉBE vezérigazgatója a Bankszindikátus brassói közgyűlésén előadást tartott a pénzintézeti képviseletek együttműködéséről A mezőgazdák és kisiparosok Kltelprofolémája Megválasztották a Barakszmdikátus aj vezetőségét , ÍErassó, jamus 30. Beküldött munkatársunktól.) Az Erdélyi Bankszindikátus juíiius 29-én "art orra meg Brassóban, a kereskedelmi és iparkamara dísztermében VTI. _ évi rendes közgyűlését!, amelyen 93 tagintezet képviseletében 30^ delegátus jelent meg, akik összesen 133 szavazatot ^képviseltek. A közgyűlésnek különös súlyt és jelentőséget adott, hogy azon megjelent dr. Kresz Károly kormanyfóbanaosos, a magyarországi Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének vezérigazgatója és képviseltette magát a szász pénzintézetek érdekképviselete, a Revisionsverband is. kereskedők legális hiteligényeit sem tudja, vagy akarja kielégíteni. Megállapítani kívánja, hogy az Erdélyi Bankszindikátus kötelékébe tartozó pénzintézetek nem a nagyipar, vagy a nagykereskedelem alimentálását tűzték ki célul, hanem elsősorban a kisgazdák, kisiparosok és kiskereskedők pénzforrásai és az e téren í'en- álló esetleges panaszok orvoslása nem egyedül a szindikátusi intézőitek megértő álláspontjától függ. Hivatkozik arra, hogy dr. Kresz Károly tapasztalatai alapján a kisipar és kiskereskedelem, valamint a mezőgazdaság részéről hasonló a panasz külföldön is és az erdélyi bankok, valjamint a működésüket kifogásolók hasonló helyzetben, vannak, mint mikor valaki, aki fűtőanyag hiányában szenved, a lakás hidegségéért kizárólag a kályhát okolja és. uj kályhát) akar felállítani. Az adoltt esetben is ez, a helyzet. Van elegendő pénzintézet, ezek azonban tőkehiánnyal küzdenek és ezért nem tudják feladatukat tökéletesen teljesíteni. ,A hiteligények fokozatos kielégítésének, lehetőségét szolgálja a nemrég meghozott törvény, amelynek alapján az Erdélyi Magyar Földhitelintézet megalakult; és amely záloglevelek kibocsátásával törlesztéses. hosszúlejáratú kölcsönöket ,fog nyújtani a mezőgazdáknak. A bankszindikátus tagintézetei közül eddig záloglevélkibocsátási joggal egyetlen pénzintézet sem rendelkezett, mig most a nemcsak, betéti tőkére támaszkodó Erdélyi Magyar Földhitelintézet megnyitja az utat külföldi tőke részére a romániai, . elsősorban az erdélyi magyar kisgazdához. Meleg szavakkal üdvözli a közgyűlésen a TÉBE képviseletében megjelent dr. Kresz Károlyt, Teutsch Heinrichet, a Revisionsrerband klépvsielőjét és dr. Brá- diceanu Tiberiut, az Albina Bank igazgatóját, aki a brassói kereskedelmi és iparkamara képviseletében jelenít meg a közgyűlésen. Beszédét azzal fejezte be, bogy az Erdélyi Bank- szindikátus tagjai és vezetői céltudatos komoly emberek, akik nagy érdekek szolgálatában és a reájuk nehezedő súlyos felelősség tudatában igyekeznek feladatuknak megfelelni. Gyárfás Elemér dr. nagy tetszéssel fogadott beszéde után feszült figyelem közben dr. Kresz Károly, a TÉBE vezérigazgatója emelkedett szólásra, aki a következőket mondotta: Dr. Kresz Károlyniak, a TÉBE. vezérigazgatójának az_ Erdélyi Bankszindikáítus közgyűlésén való ménjein nése és beszéde Manoilescu Mihály-.jelenlegi közlekedésügyi miniszter, a romániai kereskedelmi és iparkamarák szövetsége volt elnöke budapesti látogatásának viszonzása volt és annak a törekvésnek megnyilvánulása, amely Románia és Magyarország között a gazdasági kapcsolatok megszilárdítását és kimélyitését célozza. Gyárfás Elemér elnöki megnyitója A közgyűlésit dr. Gyárfás Elemér szenátor, az Erdélyi Bankszindikátus elnöke nyitotta meg. Expozéjában utalt arra, hogy aiz Erdélyi Bankszindikátus megszervezése abból a gondolatból indult ki, hogy minden egyes társadalmi csoport, gazdasági szervezet csak abban az esetben fejthet ki eredményes működést, magasabb cél érdekében csak akkor összpontosíthatja r rendelkezésére álló erőket-, ha működési keretei imégl'e lelnek egyéniségének és adottságainak. Ha egyéniségé nek meg nem felelő keretbe kényszerítenek bele valamely gazdasági erőcsoportot, úgy nem tud értékes, al. kotó munkát produkálni és tevékenységében nenu-.-ak hogy megbénul, hanem alkotás helyett esetleg rombol is — Megállapítottuk, — mondotta dr. Gyárfás Elemér — hogy módunkban áll erkölcsi és gazdasági erőinket harmonikusan bekapcsolni az ország magasabb érdekeinek szolgálatába, eredményes működést kifejteni a testvél-nemzetek javára is és miután működésünk a társszervezetek méltánylását váltotta ki, sikerült az Erdélyi Bankszindikátus fokozatos fejlődését biztosítani. — Az első megindulás pesszimista hangulata és az aggódó feltevések ellenére az Erdélyi Bankszindikátus megtalálta a működés helyes útját és a társszervezetek, a Solidaritatea és a Revisionsverband testvéri kezet nyújtott és ® nehézségekben mindenkor segítettek. Kedves kötelességemnek tartom, hogy a nyújtott támogatásért és segítségért köszönetemet fejezzem ki a társszövetségeknek. Ez a szellem, amely három bankszindikátus részéről megnyilvánult, az igazi gazdasági fejlődés és reális boldogulás alapja. — Mi csak passzív alanyai voltunk az 1924. évben Magyarország és Románia között megkötött pénzügyi egyezménynek, amely a két ország között fennálló r- a háború előtt keletkezett' követeléseket rendezte, holott aktiv szerepet kellett volna játszanunk, mert .ez egyezmény az Erdélyi Bankszindikátus tanintézeteinek követeléseiről intézkedett. Az egyezmény megkötése ai halmával egymásat dr. Kresz Károly, a TÉBE vezér igazgatója, másrészt Lapedatu Ion, volt pénzügymi niszter kölcsönös koncessziójukkal, de érdekek megóvásával hozták tető alá a román-magyar pénzügyi egyezményt, amelynek megalkotása elsősorban az ő érdé. műk. Találkoztak a gazdasági erőtényezők, amelyből Erdély, seit Románia és Magyarország, tehát mindkét állam részére számos előny származott. — Mi úgy érezzük, hogy nem szabad napi politikával foglalkozzunk, mi a gazdasági érdekek előmozdítását tartjuk feladatunknak, hivatás, misszió vár reánk, hegy a két ország gazdasági erőtényezőit közelebb hozzuk egymáshoz. •— Manoilescu Mihály budapesti látogatása és előadása közös érdekek szolgálatában állóit. Románia és Magyarország, minit szomszédállamok gazdasági együttműködését célozta és nekünk is kötelességünk arra törekedni, hogy népünk boldogulása érdekében a két ország között az együttműködés őszinte, intenziv és hátsó gondolatoktól mentes legyen. Az érzelmi ellentétek .áthidalásának ez az egyetlen módja. Van elég bank... Megnyitó beszédének további részében dr. Gyárfás Elemér elnök utalt arra, hogy az Erdélyi Bankszindikátus kötelékébe tartozó pénzintézetek ellen, amelyek kizárólag saját tőkeerejükre utaltak, gyakran hangzik el az a kifogás, hogy a kisgazdák, kisiparosok és kisKresas Károly s Szükséges a szerves együtt” dolgozás a szomszédállamok pénzintézeti képviseletei között —. Mléltóztassanak megengedni, hogy elsősorban is agy elnököm, Hegedűs Lóránt, mint a magam nevében leghálásahb köszönetemet nyilvánítsam azért a nagy megtiszteltetésért, mely bennünket akkor ért, amikor az Erdélyi Bankszindikátus mai közgyűlésére meghívott. Hegedűs Lóránt sajnos más irányú halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nemi jelenhetett meg a mai közgyűlésen, de megbízott engem azzal, hogy az erdélyi pénzintézeteket legmelegebb rokonérzéséről biztosítsam, legsaivélyesebb üdvözléseit a mai közgyűlés előtt tolmácsoljam és annak a reményének adjak kifejezést, hogy legközelebbi alkalommal módjában lesz az Önök kőiében megjelenni. — A magam részéről /köszönöm az irányomban .megnyilvánult- vendégszeretetet és Gyárfás Elemér megtisztelő üdvözlését. Őszintén örülök, hogy megje- mhettem a mai közgyűlésein és sajnálom, hogy várakozásom elemére nincsen szerencsém találkozni Lapedatu Ion, volt román királyi pénzügyminiszter úrral, vki jelenleg az önök Nemzeti Bahkjának egyik vezeiő egyénisége. Azért kell ezt külön kiemelnem, mert annak az együttműködésinek folytán, amelyet a miniszter ur és az ér. csekélységem a román-magyar pénzügyi egyezmény létrehozása alkalmával kifejtettünk, — amikor a miniszter ur, mint a román kormány pénzügyi szakértője, csekélységein pedig, mint a magyar delegáció szakértője működött, — öt- nemcsak mint kiváló" tudása pénzügyi szakférfiút ţan/ultam megismerni, hanem mint egyéniséget is nagyrabecsiilöm. — Ez az egyezmény, mely 1923. év telén a kél kormány között Lapedatu miniszter ur és az én csekélységem közreműködésével jött létre, meggyőződésem szerint roppant nagy fontossággal bir mind a két ország pénzintézeteinek és általában mind a kelt ország gazdasági él&tében is. Ez áz egyezmény tette lehetővé, hogy megszűntek mindazok a bizöíiidalan'ságók, amelyek az egyezmény létrejöttéig az intézettek egymáskö- -'ötii viszonyában, aa intézeteiknek az ország hátárán túl levő feleikkel való viszonylatában fennállottak és ■ az egyezmény fette lehetővé azt, hogy cltakarittat- tak az útból a romok és igy a kétt ország gazdasági ílete és pénzintézetei között uj gazdasági alap lefektetése lehetővé vált. örömmel és ambícióval vettem ré&at iveken át énnek az egyezménynek lebonyolításában és Te! kell használnom ,ezt> az alkalmat, hogy e helyütt is köszönetét mondjak a román 'kir. pénzügyminisztérium mindazon köziéinek, akik ennek az egyezménynek, különösen pedig az egyezménynek a jelzálogos tartozásokra vonatkozó likvidáeiója körül előzékenyen eljártak. — Az ezen egyezménnyel kapcsolatos teendők és az ennek folytán szükségessé vált gyakoribb utazásaim hoztak engem közelebbi kapcsolatba a romániai gazdasági viszonyokkal és mértékadó gazdasági tényezőkkel és talán ez az egyik ok az, aminek azt a megtisztelő meghívást köszönhetem, hogy ma az önök körében megjelenhetni szerencsém van. — Az én meghivatásom a mai közgyűlésre azonban dokumentálja azt is, hogy mily nagy mértékben szükséges a szerves együttdolgozás az egyes szomszédországoknak pénzintézeti képviseletei között. Én tiz esztendeje állok a pénzintézeti érdekképviseleti életben és alkalmam vollt megjelenni aizi osztrák, a német, a svájci, a francia és. a svéd TÉBE-mek közgyűlésein _és egyéb ülésein; személyes érintkezésem vollt az Associa- ţiunea Băncilor Románéival, az olasz TÉBE-vel, a jugoszláv, angol lés hollandi bankérdekképviseleteikkel és az ezekkel való érintkezés kapcsán jutottam arra a meggyőződésre Elnökömmel együtt), hogy a szerves együttműködésnek kiépítése az európai pénzintézeti érdekképviseletek között oly parancsoló szükség, mely rövidesen feltétlenül megvalósul. Amikor az összes nemzetközi vonatkozással biró gazdasági ágaknak meg van a nemzetközi kapcsolatuk és érdekképviseletük, különös, hogy bár a pénzintézeti élet az, amely leginkább nemzetközi, éppen a pénzintézeti érdekképviseletek között nem áll fenn eddig még semmiféle szerves kapcsolat. Hogy mást n® is említsek, csak arra akarok rámutatni, hogy a Baseliben moist megalakult Nemzetközi Fizetési Banknak ténye és működése előbh-utóbb ennek a nemzetközi érdekképviseleti kapcsolatnak szerves létesítésiét feltétlenül elkerülhetetlenné fogja tenni. Részletkérdés, hogy vájjon ez a szerves együttműködés a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara keretében vagy különállóan fog-e létrejönni? — Amikor az ily együttműködésnek tervei bontakoznak ki. mely kiterjeszti működését az angol szigetektől a Fekete tengerig, vájjon nem természetes-e a kooperáció a budapesti TÉBE és az Erdélyi Bankszindikátus között, azon természetes egymásrautaltság folytán, mely kiét szomszédos gazdasági terület élete között szükségszerűen fennáll ? — Fennáll ez az egymásrautaltság a gazdasági élet minden terén. Legyen szabad utalnom ara a kijelentésre, amelyet Madgearu román kir. ipar. és kereskedelmi miniszter ur a legutóbbi napokban a KamaráZürich Valutapiac 1930. junius 30. Kolozsvár Zürich nyitás 1 zárlat | ufó Berlin Bukarest Budapest Bécs Prága London Zürich Newyork London Páris Milánó Prága Budapest Belgrád Bukarest Bécs Berlin 51C05 2508 2027 270350 1531 90285) G1275 30675 7-283 12292 5160250 250850 2027 270350 1530 902850 91250 30650 7287. 12295 8130 41945 20387 16475 2197 1244 73365 2495 59225 326450 16S10 81750 661 88350 500 2944 299 2377 4016 1107375 57050 277775 224450 299350 169475 101075 33950 806875 13615 13716 70810 3441125 27805 370775 209975 12390 125175 42075 16867 6535 33725 lb390 132475 17625 589Vs 59645 2004 476 803175 25081 48612 12376 9276 16380 2778 81775 3442 20406 3267 16825 819 664 886 5 2950 2380 4025 1 Száz lej árfolyama: Zürichben SO&Vs Londonban — Budapesten 339'/2
