Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-07 / 152. szám
te TUL ÉVF. 152. SZÁM. „ Jrassftaila“ Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiókintézetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Marosbéviz Ditró Gyergyószentmiklós Csíkszereda CsikszenlmArtou Kézdivásárhely Mécs Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket \ Mezepziosági Bank és Tokorékpénztór it. >'■ Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: DeJ-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jiboti-Zsibó, Zálaü-Zilah. Afíiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marósujvárifióklntézete. tőkék: 60,00011110 lei. Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett devizaheSy. Elatzú elköltözés miatt egy évtizedekóla fennálló fogorvosi prakszís, összekötve fogtechnikával Erdélynek egy kb. 55000 lakosságú vidéki városában, nagyon előnyös feltételek mellett. — Ajánlatok S. Kappel hirdetési ügynökség, Sibiu, Strada Saguna 11 címre küldendők be. Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Rt. CLUJ. PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz Fiókjai: Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Affiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Takarékpénztár Rt Tordán, Alsófchérvármegyel Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- nyed. Üdvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Szekeíyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szászrégenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamos- ujvári Hitelbank Rt. Szamosujváron I Betéteket elfogad! Minden bankügyletet legelőnyösebben végez. Engedélyezett devizahely. Aruraktára a vasút mellett KötotíM&MtJlSJtG Eredményes munkát végzett az 1929. évben is az Erdélyi Bankszindikátus A Banca Naţionala hiteltöbblete ellenére a Bankszindikátus tagintézeteinek hitelforrása nem szaporodott (Kolozsvár, julius 5. Saját tud.) Az Erdélyi Bank- szindikátus igazgatósága most jelentette meg jelentését á Bankszindikátus 1929. évi működéséről, aínely jelentés az összes aktuális gazdasági és pénzügyi problémákat felöleli és beszámol azokról a különböző akciókról, amelyeket a Bankszindikátus vezetősége élén dr. Gyárfás Elemér szenátorral lefolytatott. A Bankszindikátus fokozott figyelmet fordított az elmúlt évben is a még függőben.lévő likvidációs kérdések rendezésére, amelyek között a legfontosabb a magyar postatakarékpénztári betétek kifizetésének ügye. Mint ismeretes, az 1922. évi november 7-én nemzetközi egyezmény jött létre Románia, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia és Ausztria között a postatakarékpénztári betétek likvidálási kérdésében és a nemzetközi egyezmény alapján a román kormány elrendelte a betétek összeírását, az 1927. évben pedig az akkori Averescu-kormány elrendelte a betétkönyvek beszedését is. Azóta a kérdés megoldása érdekében semmi nem történt, bár ez közelről érinti egész Erdély lakosságát és éppen azt az osztályt, amely minden rendelkezésre 4116 eszközzel a takarékosságra volna ösztönzendő. A betevők már eddig is súlyos veszteséget szenvedtek az arany korona elértéktelenedése következtében, a betétek teljes elvesztése pedig veszélyeztetne minden olyan későbbi akciót, amely a kis összegek megtakarítására ösztönző célzattal indulna meg. , Dr. Gyárfás Elemér szenátor interpellációt intézett a postatakarékpénztári betétek ügyében a közlekedés- ügyi miniszterhez, aki kijelentette, hogy az egyezményt az összes államok ratifikálták már, kivéve Magyarorszá- got, amely a mai napig sem tett eleget a ratifikálás formai követelményének. A miniszter közölte azt is, hogy a romániai érdekeltek összesen 130 millió 651.237. korona követelést jelentették be, amely összeghez hozzájárul még az 1918. évtől visszamenőleg az egyezmény életbeléptetéséig számított kamat. Az Erdélyi Bankszindikátus a maga részéről állandóan napirenden tartja ezt a kérdést és sürgeti A postata kan'kpenzt. ári betétek kifizetését, amelyre a Magyarország részéről történt ratifikáció után azonnal sor kerül. Az Erdélyi Magyar Földhitelintézel utján remélhetnek olcsó kölcsönt a mezőgazdák Az ig. jelentés utal arra, hogy az Erdélyi Bankszindikátus Vezetősége erkölcsileg és anyagilag is melegen támogatta az Erdélyi Magyar Földhitelintézet alapítását célzó akciót, mert ennek az intézetnek megalakítása a záloglevél kibocsátása révén egyedüli útja a külföldi töke behozatalának. A Bankszindikátus vezetősége a külföldi tőkecsoportoknál történt tájékoztató tárgyalásai során azt tapasztalta, hogy a külföldi tőke jelenleg sem részvényjegyzés, sem hitelnyújtás iránt nem érdeklődik, záloglevelek elhelyezése, illetve átvétele utján azonban hajlandó bizonyos tőkéket az erdélyi magyar gazdák rendelkezésére bocsátani. A tagintézetek statisztikája Az igazgatósági jelentés közli az Erdélyi Bankszindikátus tagintézetének statisztikáját is, amely szerint a szindikátusnak jelenleg 87 részvénytársaság és 104 hitelszövetkezet, összesen tehát 191 intézet a tagja. A tagintézetek összesen 637 millió lej alaptőkével rendelkeznek a tavalyi 588 millióval szemben, e tételnél tehát 49 millió lej az emelkedés. A tartalékalapok összege 307 millió a tavalyi 260 millióval szemben, az emelkedés 46 millió és azt mutatja, hogy az intézetek gondos tartalékolással igyekeznek alapjaikat megerősíteni. A tagintézetek saját tőkéi ösz- szesen 944 millió lejt reprezentálnak a tavalyi 848 millióval szemben, az emelkedés tehát közel 100 millió lej. A tagintézetek 4 milliárd 742 millió lej takarékbetétet kezelnek, a tavalyi 4 milliárd 340 millió lejjel szemben. Ennél a tételnél az emelkedés 402 millió. Ez az 5 milliárdot megközelítő betétállomány és annak állandó emelkedése a legfényesebb bizonyitéka annak a bizalomnak, amellyel az Erdélyi Bankszindikátus kötelékébe tartozó intézetek iránt a közönség viselteti!. Hitelezők és visszleszámitolás cimén a tagintézetek összesített mérlegeiben 901 millió lej szerepel, mindössze 5 millió lejjel több, mint a megelőző évben, ami azt bizonyítja, hogy a Banca Naţionala jelentős hiteltöbblete ellenére a Bankszindikátus kebelébe tartozó intézetek hitelforrása nem szaporodott, sőt ellenkezőleg korlátozódott. A váltótárca 3 milliárd 750 millió a tavalyi 3 milliárd 225 millióval szemben, az emelkedés 525 millió; ezzel szemben a folyószámlaadósok tétele 60 millióval csökkent, ami azt bizonyítja, hogy állandóan erősödik az az irány, amely a folyószámla kihelyezéssel szemben a váltó- kihelyezéseket favorizálja. i Az 1929 december 31-i mérlegek készpénzkészlete 502 millió volt a megelőző évi 426 millióval szemben, A jelentékeny emelkedés azt bizonyítja, hogy a súlyos gáz. dasági viszonyokra való tekintettel, a Bankszindlkátuz tagintézetci indokoltnak látták nagyobb készpénzkészleteket tartani közvetlen rendelkezésük alatt. Nyereség cimén 145 milliót tüntetnek fel A mérlegek a tavalyi 137 millióval szemben, amely tétel azt mutatja, hogy az intézetek kezelése alatt hatalmas tőkék aránylag csekély jövedelmezőséget eredményeztek. Az igazgatósági jelentés megállapítja, hogy a Bankszindikátusnak sikerült a legilletékesebb tényezőknél teljes megbecsülést és méltánylást kivívnia azon szempontok iránt, amelyeket mindig csak a közérdek szeniclőtt- tartásával kidomborított és megállapítja, hogy az egyes problémákra vonatkozólag a Bankszindikátus részéről leszögezett elvek és kijelölt célkitűzések mindig igazolást nyertek, ami a Bankszindikátus gazdaságpolitikai fel- készültségét igazolja. BECSERÉLHETI . _ . . ELAVULT TELEPES KÉSZÜLÉKÉT A Standard CSEREAKCIÓ . UTJÁN TUNGSRAM BÁRIUMCSOVEKKEl FELSZEQELT MODERN HÁLÓZATI Öt anda rdipie — re DÁDIÓKEDE5KE0ÖJÉ BEMUTATJA ÉS EELVIIÁGOSITAST Att TIZENKÍT HAVI RÉSZLETFIZETÉS
