Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-06 / 151. szám
6 XIII. ÉVF. 151. SZÁM. ' ííl¥ilTTiiiwiiiiíI iiIin ii ií mm követeljen biztosító kapszulát h dög csirák hordozója, valamint a Összes többi férgek n w iLiir ■ ^egyszerű permetezése által biztosan elpusztulnak * Egyetlen világhírű illatosított rovar irtó. * . ' ...................jllllllllllllllllllllllllliililiiiii.. KAPHATÓ. A DROGUERIA,GYÓGYSZERTÁR ÉS ILLATSZERTÁRAKBAN Nagybanijukat; Bucureşti,. Str. Plantelor,26. „'Mpám Worse, a távírófeííaiáíója nem oolt mérnök, §anem festő“ — meséli a „távíró apjának“ leánya Interjú Rummel-Morse asszonnyal apjáról, az amerikai Morse-ünnepségekről és a táviró feltalálásáról (Párizs, július 4. A Keleti Újság párizsi szerkesztőségétől.) A napokban tért haza hosszú, amerikai turnéjáról Lel La Morse Rummel asszony, Samarei Fiinlcy Breese Morse, a Morse táviró feltalálójának 80 éves leánya. Hét országra szóló ünnepségekkel tisztelte meg Amerika« az ősz matrónát, ami érthető is, mert Morse Rummel asszonyon kívül már csak egyetlen „gyermek” él Morse családjából. Mindazt a hálát és dicsőséget1, aimit Amerika nagyjainak szokott a lábaihoz rakni, erre a két gyerekre halmozták aa ez évi nagy Morse ünnepségek alkalmából. Hazaérkezése után felkerestem Morse Rummei asszonyt, aki Passyban lakik szerény lás egyszerű kis lakásban. — Gyönyörű volt az ünnepség, meséli Morse ezíist- ha.jkoronás, még ma is csodálatosan szép leánya, gyönyörű volt az ünneplés. Az amerikai Morse Liga mén- rég óta‘invitált, hogy egyszer jöjjek ki azokra az ünnepségekre, amelyeket április 27-én rendeznek, apám születése napján. Legszívesebben két év múlva mentem volna, amikor a táviró százéves feltalálásának dátumát fogják ünnepelni, de hát az én koromban már nem szabad az utazást túl soká halogatni. — Bankettek, emlékművek megkoszorúzása, temérdek üdvözlés. De mindezeknél talán jobban érdekelt az n muzeum, amelyet az amerikai Radio Corporation hé zában láttam az első, primitiv távirókósziiléktől a inai nap legmodernebb drótnélküli csodájáig. Két táviratot, is küldöttem onnan fiaimnak és három perc alatt megérkezett a válasz ® párizsi felvevő állomásitól, hogy megkapták. Jártam abban az iskolában is, amelyben apám végezte első tanulmányait. Itt beszédet is kellett mondanom és ekkor eszembe jutott, hogy valamikor, anijkor csak egy kis tökmag voltam, imacsoda izgalmakon mentem keresztül, amikor ugyanezen a1 helyen iskolai ünnepségen verset kellett felmondanom. Mivebátóóta az évek során sem szoktafti hozzá a nyilvánosig előtti szerepléshez, beszéd helyett elmondtam ugyanazt a gyerckverset, mint akkor, néhány szóval hozzáfűzve a vers történetét. A hatás ma sem voll kisebb» uniadenki meg volt elégedve.' M Morse festőnek készült (Megkérem Morse asszonyt, beszéljen édesapjáról es arról, hogyan találkozott a távirógéppel.) —- Hosszú sora van ennek, feleli Morse Rummel asszony és bevallom, többet olvastam könyvekből, hallottam apám barátaitól, mint amennyit ő maga mesélt nekem. Igaz, én csak 21 éves voltam, amikor apám meghalt. Egyszerű ember volt, családjában nem sokat beszélt üzleti dolgokról, inkább a rózsáit ápolta, szeretett hajtani és sokat utazni, De hiszen ez talán nem. is csodálatos, mert apám nem volt mérnök, nem volt hivatásos feltaláló, hanem festő volt. —- Kepei ma is nagy becsben álló kincsei az európai és amerikai múzeumoknak. Jó festő volt az apám és ®zt hiszem, ha nem találta volna fel a táviról1, ak kor is ismernék a nevét, ha1 nem is olyan világszerte. — Festő volt, mondom és ő alapította az első new- yorki festőakadémiát is, amelynek tanára lett. Tanítóit a nervyorki egyetemen is, ahol irodalmi kérdésekről tartott előadásokat. —- Do ezenkívül érdeklődött a technika iránt és sohasem mulasztotta el az alkalmat, hogy érdekes technikai előadásokat meghallgasson az egyetemen vagy egyebütt. A döntő itáliai utazás — A döntő lökést azonban egy itáliai utazáson kapta. A hajón mérnökökkel utazott, akik az elektromosság akkor még kevésbé ismert' csodáiról beszélgettek. Apámnak szeget ütött a beszélgetés a fejébe. Hazatért, bezárkózott a dolgozószobájába, attól kezdve nem törődött » munkájával, hozzá se nyúlt ecsethez, palettához, csak fúrt, faragott, számolt és tervezgetett. Bolondnak tartotta mindenki, az egyetemi kollégái is, de apám nem törődött vele. Néhány év alatt elkészítette az első primitiv távirómodolt. Az összetákolt kis gép képek vakrámáiból és kiselejtezett órakc- rekekből készült, de apám büszke volt rá és örömmel ■mutogatta barátainak, hogy egy kis gomb nyomogatá- sával egy gép elektromágneses jeleket ad. A barátai mosolyogtak. Mulatságos játékszernek tartották a gépet, amely legfeljebb arra’ jó, hogy a házban jeleket lehessen adni vele a cselédeknek. Csakhogy apám nem nyugodott meg, kifündálta, hogy a jeleket rendszerbe lehet szedni, hosszú és rövid jelek csoportjaiból betűket lehet összeállítani, a betűkből pedig mondatokat. Megkonstruálta a Morsa ábécét. Morset senki sem akarta komolyan venni — Az igazi kálváriajárás azonban okkor következett. Seukise akarta komolyan venni apám találmányát és 11 évig tartóté, amíg na amerikai szenátus végre elhatározta az első távi rávonni építését. 1832-ben készítette apám az első távirómodelt és csak 1844-ben, vagyis 12 évvel azután nyitották meg az első távíró- vonalat Baltimore és Washington között. Apám egyik barátjának, az amerikai szenátus tagjának a lánya, Miss Esvrort küldötte az első táviratot. Esworth szenátor volt az, akinek energikus agitációjára a szenátus elhatározta a táviróvonal építését. —I Néhány pere alatt megérkezett Baltimorcból a válasz, hogy a táviratot megkapták és megértették. A hitetleneket azonban még ez sem győzte meg. Azt állították, hogy előre kicsinált dolog volt az egész és hogy apám munkatársával előre megbeszélt« a távirat szövegét. Szerencsére Baki morcban éppen választások voltak és igv apára, táviratilag kérdezte meg az eredményt. Meg is jött a győztes jelölt neve, de a publikum csak akkor lütte el, hogy nem tréfa az egész, amikor a posta is meghozta ® hirt. — De még ezután sem ment a táviró térhódítása, úgy, mint a karikacsapás. Hosszú évek teltek el, amíg épülni kezdtek Amerikában a táviróvonakk és még hosszabb idő,, amíg Európában'érdeklődni kezdtek a dolog iránt. III. Napoleon ötlete-— TII. Napoleon császár idejében azonban már máskép állott a dolog. A császár ismerte és szerette apámat és egy szép napon konferenciára hívta össze a Párizsban állomásozó nagyköveteket és azt proponálta. hogy részesítsék jutalomban azt az embert, akinek Európa a távírót köszönheti. Azt ajánlotta, hogy any- nyjt ajánljanak fel, amennyi egy nap alatt a francia táviróhivatalok bevétele. A nagykövetek nagyon helyeselték az ideát.. Afire azonban másnapra- kiszámították, hogy mennyi ez az összeg, iszonyú nagy szám jött ki belőle, amitől megrémültek a nagykövetek. Erre azután 400.000 frankban állapodtak meg, ennyit küldöttek el apámnak.. Azonban ennek az üszögnek som örülhetett zavartalanul, ment már akkor a világ imáiwlen zugából bukkantak fel emberek, akik valaha apámnak kisebb- oogyobb szolgálatokat teltek és akik követeltek a részükét azért a munkáért, «mellyel „részlvettek a távíró íeltalálásában.” Apám jószívű ember volt. oem tudott pörlekcdui, cl is osztogatta a pténz nagyrészét. — De ha vagyont nem is gyűjtött, jómódban élt az élete vége felé, elhalmozták kitüntetésekkel, aranyos, gyémánton rendjelekkel, a világ minden részéből. — öt azonban nem szédítette «neg e hírnév, ugyan, olyan egyszerű ember maradt azután is, mint volt azelőtt, ismét festeni kezdett, szívesen utazgatott, de nem foglalkozott többé mechanikával. Vasárnap, július 6. BUDAPEST. 10.45: Katolikus istentisztelet. 12.15: Evangélikus istentisztelet. 13.25: Az Operaház zenekarának hangversenye. 15: Gramofonhangverseny. 16: A földmivelésügyi minisztérium rádióelőadás sorozata. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18.15: Katonazenekar. 19.45: Horváth Attila dr. előadása: Sportbalesetek és sérülések. 20.20: Karinthy Frigyes felolvasása: Nyári napok, nyári gondok. 20.50: Sporteredmények. 21.10: Strauss-hangverseny. 23.05: Cigányzenekar. BÉCS. 11.30: Orgonajáték. 12.05: Szimíónikuszcnekar. 18.45: Délutáni Zene. 19.45: Koller Gina áriaestje. 19.55: Rádió-négyes. 21: Kálmán: A monímartrei ibolya c. op», rétije. BERLIN. 21.30: Nápolyi dalok. 22.10: Tarkít rádióest, majd tánczene. BUKAREST. 12: Rádiózenekar. 17: Dinieu-zenekár. 1-1.30: Könnyű- és román zene. 19: Gramofonzene. 21: Operaest. LIPCSE. 19.45: Szórakoztatózene. 21.15: Hangjáték, majd tánczene. MÜNCHEN. 20.30: Bohózat. 21: Szórakoztatózene, majd kávéházi zene. PRÁGA. 8; Karlsbadi fiirdőzene. 11.30: Egyházi zene. 16.30: Filharmonikus hangverseny. 20.30: Huasz JáuoSrüníiepiTy. 21.10: A karlsbadi fürdőzenekar hangversenye. 23.18: Cigányzene. (Folytatása a vasárnapi számban.)
