Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-28 / 163. szám
16 xm. ÉVF. ifs. SZÁM. eltol pénz? felen* minden perc, a legtöbb teherautótulajdonos az ALL-WEATHER futófelületet előny, ben részesíti minden mással szemben. — Megszakítás nélküli szol gálát, nagyobb teherbírás, biztosabb sebesség és hosszabb élettartam a kiváló tulajdonságai. — A íutóíelület és a SUPtRT\VlST szövet utolérhetetlen minőségét a véM el§*t is bebizonyíthatják. ORVOSI PROBLÉMÁK Kövek az emberi szervezetbe» A „kőszívű ember“ nemcsak a regényíró fantáziáiéban élt, hanem az orvostudomány gyakori esete Az a bonyolult! vegyi összetétel s a még bonyolultabb vegytani és élettani folyamatok, amelyek testünkben szakadatlanul végbementek s amelyeket még oly kevéssé ismerünk, érthetetlenné :teszik számukra azt, ami bennünket italán legjobban érdekel, szervezetünk funkcióját s ez által megfosztanak egy még sokkal fontosabb képességtől, az esetleg előállott zavar kiküszöbölésének, lehetőségétől, a betegség meggy ógy it ás ától. Az ok ismeretének hiányában nem szüntethetjük meg az okozatot. Sajnos, kevés kivétellel ez gyakorlatilag is fennáll. Szervezetünk egy olyan vegytani laboratórium, hol szüntelen mozgás és működés van, ahol bonyolult összetételű vegyületek könnyűszerrel bontatnak fel a legegyszerűbbekre és tevődnek ismét össze egyszerű kövekből hatalmas szerves épületté s hol a legkülönbözőbb energiák szabadulnak fel, köttetnek le és változunk át egymásba. Minderről mi vajmi keveset tudunk. Jól érezzük magunkat mindaddig, amig e szerves funkciók akadály nélkül végbemehetnek és hogy valami zavar állott elő, azt a jelentkező és a normális állapottól eltérő tünetekből, leggyakrabban az ezekkel együttjáró fájdalomból tudjuk meg, de, hogy mindezt mi okozza, arról még nagyon halvány fogalmaink vannak. A nagy káoszban, a szervezetünkben, végbemenő bonyolult akciókból és reakciókból egyik érdekes és, ngy gondolom, kevéssé ismert abnormális eltérés a kövek képződése és egyes szerveknek, vagy szervrészeknek, az elmeszesedése. Ez a legtöbb esetbe® a kalcium sóinak lerakódásából áll, ami által gyakran kőkemény képződmények állanak elő. Természetesen vegyülhetnek ehhez más elemek, vagy vegyületek is, a fontos és mondhatni alapvető feltétel mégis a kalcium jelenléte. Testünknek egyik életfontosságú szervetlemi ál- káJtrésze a kalcium. Legnagyobb mennyiségben a csontokban fordul elő, de a többi szerveknek és szöveteknek is elengedhetetlen alkatrésze, valamint a vérnek is. A kalciumnak is meg van a normális anyagcseréje,* a táplálékkal kerül be és a vesén és beleken keresztül távozik el az emberi szervezetből. Ha már most ezt az anyagcserét Valamilyen ok normális menetében akadályozza, előállhatnak az ezt követő változások, antelyek a legkülönbözőbb szerveken nyilvánnlhaltnak míg. A szivburok megvastagodásaiban a kalcium sói nagy mennyiségben rakódhatnak le, ami által a szivet egy vastag mészpáncél veszi körül (megkövesedett szív, vagy páncélsziv). Ez a mészlerakódás már fiatal korban megkezdődhetik és évtizedeken keresztül fennállhat anélkül, hogy az azt hordozó arról tudomással biroa, vagy bármiféle kóros tünetben megnyilatkozna. A feltűnő az, hogy az ilyen páncél szív sokkal több munkát és megerőltetést bir el, mint egy normális, egészséges szív s az egész szervezet" is szivósabb és nagyobb ellenállóképességü lesz. Páduai Szent Antalról mondja a legenda, hogy egy emberre ráolvasta, Ihogy kőszive van és ez az illető halála után be is igazolódott!. Tehát ennek nem is kell a csodák közé tartoznia. A szívbillentyűkön, a szív szájadékainál levő rostos gyűrűn szintén rakódhatik le mész, sőt utóbbi ujj- vastagságú més-zgyürüt képezhet, esetleg el is csonto- sodhatik. A szív izomrostjaiban leggyakrabban, idük vesegyulladás okoz mészlerakódást, illetőleg az említett betegség megzavarja a mész normális anyagcseréjét. Az erekben többféleképpen és nagy kiterjedésben rakódhatik le mész. Az ér középső falában és annak izomrétegében előálló meszesedés, különösen a végtagokon az ütőereket kaeskaringós és törékeny mészcsővé változtathatja át, míg az erek belső falának meszese- dése képezi az általánosan ismert é reim eszes ed és tüneteit, melynek egyik leggyakoribb és súlyos következménye az agy vérfedényeinek elmeszea«4é*e következtében beálló érrepedés és agyvérzés, amSt közönségesen guitaütésnek nevezünk. Másik súlyos, kövftkezménye az aortán (íőütŐeren) jelentkező érelmeszesedésnek az aireurysma (ütoértágulat). Különben az összes ütőerek eimeszesedhetnek, ami a mész általános anyagcseréjének a zavartság'ával magyarázható s amit mAz-kösz- vénynek meveziihk. ídülft betegségek, mint gümőkor, Vé- segyulladás sitb., előmozdítják az elmeszesedést. Mandulagyulladásoknál a mandula tüszői tömve van nak gennysejtekkel, baktériumokkal, lévált hámsejtekkel stb., ezáltal mintegy dugaszt képezve, amelyekben kál- ciumsók lerakódása «selten az u. 'n. mand'ulakövek keletkezhetnek. Grolyvás betegnél (a golyváit *a paj'zsitt!lágy megbetegedése okozza), a pajzs mirigy szövet# elmeszesedhetik, vagy elcsontosodhatik. A belekben bél- és bélsárkövek keletkezhetnek, kalcium és magnézium sók lerakódása esetén és a féregnyúlványban okai lelietnek egy féregnyulványlobnak (tévesen vakbélgyulladásnak). A csöntbótegségek egyik fajánál magán a csontion uj csontanyag képződik, amely később azután elmesze- sedik és kőkemény képződményeket alkot. Az ízületek porcaiban is, ez már az aggkor betegségei közé tartozik, rakódhatnak le mészsók. Ugyancsak az Ízületekben rakódnak le a hugysavas sók köszvénynél és úgy áz Ízületben, mint körülötte kemény csomókait képeznek. Köszvényes betegek gyakran szenvednek hugyköVekben is. A hugykövek keletkezhetnek a vesében, hol minit vesekövek szerepelnek, vagy a hólyagban, mint hólyag- kövek. A hugykövek különböző összetételüek lehetnek. A kalciumnak urát, oxalát, foszfát és karbonát vegyüldtei vannak, valamint ammonium-magnézium-foszfát. Itt már fontos szerepet játszik ezen anyagok kolloidális állapota, — amikor a túltelített oldatban mór nincsenek kémiailag oldva s mégsem csapódnak ki, — a vizelet bidrogén-ion-koncentrációja, illetőleg savi, vagy alkali- kus hatása. Lehetnek azután vegyes összetételüek a hugykövek az egyes alkatrészekből kombinálva. Minden esetben az anyagcsere és kiválasztás egyensúlyi helyzetének zaVartságát fejezik ki. A Vese ereinek elmeszesedésém kívül előfordulhat még mészlerakódás a vesében különböző mérgezések következtében, mint foszfor, higany, szublimát stb. mérgezéseknél. Eléggé isment és gyakori betegség okai az epekövek. Képződésükhöz három fontos tényező szükséges: pangás az epehólyagban, fertőzés, vagy a normálistól eltérő cholesterim kiválasztás. Az epeköveknek egy része ugyanis Itiszta cholesterinből ál^ ami rendes alkatrésze is az epének. Ehhez keveredhetnek az epefestékek, azonkívül a kalciumnak foszfát — és karbonát sói. Az epekőbetegség gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál és ez kétségen kivül a nők terhességével függ össze. Az első epekőröhámok rendesen már a terhesség alatt vagy közvetlen, utána jelentkeznek s ez a vér terhesség alaltti cholesterintartalmának megváltozásával és az epehólyagot beidegző idegre való hatásával magyarázható. Még a hásriyálmírigy az a szerv, amelyben, bár aránylag ritkán, képződhetnek kövek. Mint látjuk ttehát a Szervezetben történő mészlera- kódások legtöbb eseltben súlyos kóros elváltozásoknak az okai, mig ritkább esetben a szervezet gyógyuló tendenciáját és ellemiállóbbá tételét Segítik elő. Az egyes kórképekkel, azok tüneteivel és gyógymódjával más alkalommal külön is fogok e hasábokon foglalkozni. Dr. Borfiái Imre.
