Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-28 / 163. szám
n~ XIII, ÉTTF.m. SZÁM. 3 Tjatott cigány Qegebüje mellett mulat Tfjonon-les-Bains remetéje TfíezitiáÖ inbuít et a magyar Ttlföfbrőf Rácz 7!fabár, a „Cimbafom ßisztje“, a fii Victor TTlarguerite barátságáig és a TUaison Gaveauig jutott'— 71 francia fürbőfjeíy várótermében Rajnaiban efjáratja a csárbást a világ legelső klasszikus táncosnőjével, be nem megy velük a párisi Operába 'Romantikus szerelem a magyar cigánymuzsikus és a svájci református lelkész leánya között jótól való hossza távoliét ntán kitűnő névrokonát, levelet irt egy magyar lapnak, amelyben megköszönte a „kedves Laci bácsinak“, $> Liszt Ferenc által annyira dicsőített magyar cigánynemzedék legkiemelkedőbb muzsikusának, hogy a hazájától távol annyira meg- könnyeztette őt. Most fölváltva huzatja kedvenc nótáját: „Ha kimegyek a temető árkába“ — kezdetű dalt, az Istenben boldogult Banda Marcival és Rácz Lacival. „Hiá. ba voltál cigányfejedelem Marci bácsi“ — szól később meghatottam Rácz Aladár,'mi csak mosolyogtunk rajtad. De amikor Rácz Lşjcî hegedűjéről sir föl a magyar nóta, valósággal lúdbőrzik a háta, annyira el van fogódva. Majd pedig a zsidó templomi ének zokogása szállt föl a gramofonból, aminek ősi fájdalmát a „cimbalom Lisztje“, hasonlatosnak véli a cigányok muzsikájához Román cgiányok a messzi idegenben Thonon-les-Bains, július 26. — A Keleti Újság állandó evájci munkatársától. — Kedves rá közvetlen hangulatban volt részem néhány órán át, amit Rácz Aladárnál, Thonon-les- Bains remetéjénél töltöttem. Rácz Aladár nemcsak mint a^magyar cigánymuzsika külföldi büszkesége, hanem mint egyéniség is a legeredetibb figurák egyike. A nyüzsgő, szinte balkáni vásárszerü főuccán, a genfi tó partján fekvő, de már Franciaországhoz tartozó Thonon-les-Bains kellős közepén török mozgóárusok kínálják rossz franciasággal „uridivatcikkei- ket.“ Alig 20 perc múlva a „Fleurette“ villában fogad Rácz Aladár, a „Cimbalom Liszt Ference“, ahogy Saint-Saáns nevezte el a magyar eigánymuzsikust. Hatalmas homloka és sörénye, ősemberi arccsontja élénk ellentétben áll franciával kevert választékos szólásmódjával, vagy kesernyés filozófiájának kibuggyanó iitőszavaival. Thonon -les-Bains remetéje egy szőíődom- bos, szellőpaskolta villában éldegél, „nem boldogan és nem boldogtalanul“ kedvenc Lasalle-jának, Spinozájának és Shoppenhauerjének társaságában. Nincs semmi riport-jellege a látogatásnak, amit az elvarázsolt csendbe merült villában teszünk. Minden munkát maga lát el a háztartásban és műhelyében saját találmánya, magafaragta masinán (régi kerekes korcsolya dirib-darabjaiból) gyártja a rézhurokat cimbalmára. Csak futólag mondja el, hogy néhány nappal ezelőtt meglátogatta Alexandre Zakharoff és felesége, a világhírű orosz klasszikus balettpár. Arra akarták rábírni, hogy Rácz kisérje cimbalmon Zakharoff Clo- tilde-ot legközelebbi fölléptén a párizsi Operában. A cimbalomteremben'nyoma‘sincs a művészi ösz. szevisszaságnak. Rádió, a Budapestről származó cimbalom, a művész természettudományi találmánya, egy légsulymérö, néhány hírneves zenetanár elismerő levele és egy óriási plakát. Ez örökíti meg a csodálatos müvészkarrier legfelejthetetlenebb etappját: a Magyar Alföldről elindult, mezitlábos cigánygyerek 50 frankos helyárak mellett díszhangversenyt adott a ragyogó párizsi Gaveau-teremben. Akik csak ott voltak, könny csurgóit ki szemükből az njjongástól, meg az elérzékenyüléstől, de sajnos, kevesen lézengtek a koncert-haliban és Rácz ott hagyott egy csomó pénzt a propaganda-estén. Marguerite barátja — Másnap reszketve állítottam be Victor Marguerithez, a világhírű francia Íróhoz, aki még sohasem látott. De átöleltük egymást és azóta forró barátságban vagyunk. < Egyik-másik könyvében irt is Ráczról a „La G-ar- conne“ szerzője. Ám ő „szépszámú felfedezői“ közül mégis Igor Strawinsky-re a legbüszkébb. Régideje annak — midőn még egy genfi kávéházban cimbalmo- zott. — Tél volt, — emlékezem — hajnali kilenc óra — midőn bekopogott ötödemeleti lakásomra egy magas fiatalember. Igor Stravinsky volt, a későbbi világhírű zené- komponista, aki arra kérte Rácsot, hogy vezesse őt be a cimbalmozás titkába. — Szereztem is egy öreg cigánytól valami vén cimbalmot és azzal egy közeli Morgues nevű községben nekiláttunk és verejtékes munkával használhatóvá tettük az ódon hangszert. — Istenem — villant át az agyamon, mikor láttam a nagy-komolyan dolgozó Strawinskyt — ebből az emberből még lesz valaki. Mert a kiváló zeneszerzőt azidőtájt még senki sem ismerte, azután irta csak meg „Renard et Ragtime“ című operáját, amelyben — saját bevallása szerint Rácz inspirációjára — juttatta vezető szerephez a cimbalmot. így került be a zongora őse a nyugati metropolisok operahajlékaiba. Ha most itthagyná a párizsi Opera kedvéért a napsütötte villát, azt sem azért tenné, mintha vonzaná a dicsőség, hanem hogy Igor Stravinsky októberi jubileuma alkalmával bemutassa ezt a tipikus magyar hangszert a szajna,parti Mekka publikumának. Csak úgy van elemében, csak akkor fut át vér az arcán, ha muzsikálhat. De azért sokat tanul és olvas is. Bár buszéves külföldi hánykolódása során pompásan elsajátította a francia nyelvet, „minden keserűség ellenére is“ változatlanul, utolsó lchelletéig „magyar cigánynak“ vallja magát. Zakharoffék nem véletlenül vetődtek el Thononles-Bains remetéjéhez. Midőn egyizben Evianban, az előkelő francia fürdőhelyen hangversenyezett Rácz Aladár és már el akart onnan utazni, akkor ismerkedett meg a világhirü orosz balettpárral. Magyar nóta a váróteremben — Mintán szívből kértek, el is határoztam, hogy muzsikálni fogok. De éjszaka volt és a cimbalom már becsomagoltan állt a vasúton. Kiszaladtunk autón a pályaudvarra, előkeritettük a cimbalmot és a váróteremben rázendítettem néhány pattogó magyar csárdásra, — Ciotilde Zakharoffot láthatóan mélyen érintette a muzsika, táncra is perdült a hajnali váróteremben és megfogadta, hogy legközelebb magyar „cigány-caprice" mellett fog táncolni a párizsi Operában. Könnyen meglehet tehát, hogy a genfi tó partján élő remetét holnap Párizs fogja izgatottan figyelni. Igazából csak a magyar muzsikáért. lelkesedik. E pillanatban rágyújt a „Kondoron csárda mellett“ cimü nótára, nem Rácz Aladár, hanem — Rácz Laci. — Hallod-e — szól kis vártatva a cimbalom Lisztje __ így senki sem tudia bekonferálni: „Kondoros! csárda mellett." Már tudniillik, mint a XXX'Vtl- Rácz Laci a gramofonból. Mikor először hallotta hegedülni hazá— A cigánysorsról jut eszembe, hogy a napokban messzi Romániából vándorcigányok vetődtek ide. Be. szeltem velük cigányul, megvendégeltem őket, maróval (kenyér) és masz-sza! (hús), adtam nekik lóvét (pénz) és megkértem a Devlát (Isten), hogy vezérelje őket tovább is a szerencséjük elé. (Olyan nagyon cigány volt e szavainál Rácz Aladár.) De amikor cimbalnjozni kezdett, akkor tiint ki csak, hogy micsoda szive van. Elmuzsikált néhány magyar nótát, hogy mindkettőnk lelke belesajdult. Szinte mi is a dallal szálltunk a magyar rónán, meg a piros, muskátlis ablakok között, midőn egy egész évezred magyar fájdalma kicsordult a cimbalom húrjain. Elkísér a pályaudvarra. Mindjárt indult a vonat, Most vallja csak be, mennyire fáj, hogy karrierje folyamán magyar részről soha nem kapott elismerést. •— Nem haj — mondja — soha nem is tudják meg a magyarok, hogy egész szivemmel sírig a magyar muzsikáé maradok. Érzelmeit csak egy fiatal francia svájci leánnyal osztja meg, egy elismert orgonamüvész unokájával és egy becstilt református lelkész leányával, aki hangversenyein zongorán kiséri a cimbalomművészt. A romantikus szerelem a cigánymuzsikus és az előkelő svájci családból származó, jólelkü teremtés között nincs ínyére a szülőknek. De ii feleségül veszi Yvonue-t, amint kimondják Budapesten a válást első feleségétől. Már robog a vonat Thonon-les-Bainsről, de látom még a sötét szemüveges, olajosán csillogó, barna arcú, muzsikától átszellemült' lényü magyar cigányfejedelmet. Seidner Imre. felkötötték: sík angol-romás) kereskedelmi egye*mé*«yí Az egyezmény értelmében 10 órával megrövidül az - Orient Expressz útja — A román delegátusok felvetették a romámat agrártermékeknek Angliában való előnyös értékesítését (London, julius 26.) Az angol-román kereskedelmi egyezményt tegnap megkötötték. E megegyezés azért fontos, mert egy sereg tranzakciót jelent Románia kereskedelmi, ipari és közlekedési munkaterületein. A megegyezéssel kapcsolatosan tervbe vették, hogy 10 órával megröviditik az Orient expressz Útját és Calais—Konstanca között közvetlen kocsikat állítanak be. Konstancából közvetlen csatlakozása lesz az Orient expressz utasainak Egyiptom felé. A román-angol kereskedelmi tárgyalásokon felvetették a román delegátusok a román agrártermékeknek angol piacra való előnyösebb elhelyezését, de az angol delegátusok nem lévén hatáskörük, e kérdést egyelőre kikapcsolták. Az angol lapok kommentálják az angolromán kereskedelmi szerződéssel kapcsolatosan a bukaresti konferencia határozatait. Az Economist szerint érdekes figyelni a hatást, amelyet ez a konferencia Európa egyes államaiban előidézett. Túlságos optimizmussal nem szabad nézni e konferencia határozatai elé, mert eredményt csak egy középeurópai összefogás adhat, kérdéses azonban, hogy erre alkalmas az időpont. Budapestről jelentik, hogy ma délután Bukarestből megérkeztek az agrártanácskozásokon részt vett magyar delegátusok, A de- legátusok jelentéseiket keddre nyújtják be a, kormánynak. Budapesten ismét hangoztatja ti, hogy a magyar delegátusok részvétele az agrárkonferencián nem hivatalos jelleggel történt. A sztrájkmozgalom Francia- országban erősbödik (Párizs, julius 26.) A sztrájkmozgalom Franciaországban erősbödik. Tegnap Rouen - ban és Liliében összeütközések voltak a sztrájkolok és a dolgozók között, mert a sztrájkolok a dolgozókat a munka abbahagyására akarták bírni. A rendőrség közbelépett s letartóztatásokat eszközölt. (Párizs, julius 26.) Ma reggel Franciaország különböző ipari vidékein újabb tizezer munkás csatlakozott a sztrájkolókhoz. A hatóságok aggódnak a sztrájk elhara- pódzása miatt, mert több helyről újabb komolyabb természetű összeütközésekről érkeznek" jelentések a sztrájkolok és a tovább dolgozók között. SzhwaTíz Menyhérlné 1938-ban létesült ©rSh. ssídd Reányneveiő intézete (Interaátusa) ©rsssea, Szaniszló u. 13, az 1930 —31 évre kibővített arányokban folytatja a Kapucinus ucca 9 ez. alatt müköÍ dését, az összes oríh. zsidó és állami iskolák közelében. Szeretetteljes, goudo3 nevelés. Naponta 5-szöri bő és tápláló étkezés. Állandó tanárnői rá orvosi felügyelet. Idegen nyelvek. Zene. Kereskedelmi és iparművészeti tanfolyam. Német és francia társalgás w Prospektus. T?" Beiratkozás már megkezdődött
