Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-27 / 162. szám
XIII. ÉVF. 162. SZÁM. Stirbey herceg végleg Párlsba költözött* ahol nagybátyjának örökségéért kemény harcra van > 5 I • : ’ ■ A herceg pénzzé akarja tes$m minden vágyónál Romániában, a párisi Sfírbey-örökségf átvétele körül azonban nagy nehézségek vannak Pár is, julius hó. A „Chambre civile du tribunal de la Seine“ XU-ea tanácsa előtt most egy olyan örökségért folytatják a pereskedést, amely Románia egyik legbefolyásosabb családjának, a Stirbey hercegek életéről és ezzel együtt a román történelem eddig nagyrészt ismeretlen részletéről ad számot az érdeklődő olvasóknak. A Stirbey név a történelem folyamán szorosan összeforrott Románia múltjával. Nagy szerepe volt a közelmúltban is a román politikában és egyike volt azoknak, akik szívósan elleneztek Károly király hazatérését. A király hazatérésével aztán befejezettnek látta politikai karrierjét és sietve elutazott Páriába, azzal, hogy végleg megtelepszik Franciaországban. Stirbey hercegnek ugyanis __ aki maga is meglehetős vagyon felett rendelkezett, __volt egy még gazdagabb nagybátyja, György herceg, aki pár évvel ezelőtt halt meg Párisban, ugyancsak tekintélyes vagyontömeg hátrahagyásával. Stirbey herceg bizonyára úgy képzelte, hogy nem kell nagyon sietnie a romániai vagyon liquidálásával, mert egyelőre éldegélhet a Stirbeyek franciaországi birtokain is. Efelett a vagyon felett azonban most egész mások pereskednek. M. Harel administrateur judieiaire, a Stirbey örökség kezelője rendkívül érdekes dolgokat meséit el a tárgyaláson a hatalmas vagyonkolosszus és a Stirbey-család származását, illetőleg. _— Még az ezerhétszázas években történt, __ mesélte M. Harel, — hogy egy gazdag román bojár, Stirbey Barbu — aki egyedül élt a birtokán és nem volt sem felesége, sem gyermeke, __ úgy rendelkezett a végrendeletében, hogy akik az ő birtokát örökölni fogják, azok a rendes nevük mellett a Stirbéy nevet is viselni kötelesek. Stirbey Barbu halála után az egész vagyon unokaöcesére, a hozzá legközelebbi rokonságban álló Bibescu Demetriusra szállt, aki az ezernyolcszázas évek elején meglehetősen nagy szerepet játszott a fejedelemség történelmében. Bibescu Stirbey Demetrius herceg 1801- ben született Craiovábaii. 1817-ben elvégezvén párisi tanulmányait, egypár évig még utazgatott, majd 1821-ben, éppen abban a pillanatban toppant haza, amikor unokabátyja, Ypsilanti Alexander, a Comnus-októl származó nagy család harcias sarja lovasainak élén átkelt a Pruthon és a románokat és görögöket a török iga alóli felkelésre buzdította. Demetriusnak, aki szintén bele volt keveredve ebbe a felkelésbe,, menekülnie kellett. Demetrius nem mehetett máshova mint Erdélybe, ahova akkor Cantacuzino hercegek is menekültek. Itt összetalálkoztak és Stirbey Demetrius itt vette feleségül Cantacuzino herceg egyik leányát. Erzsébetet. A törökökkel való béke helyreállítása után Ro15°)o engedményt nyújt olvasóinknak a budapesti Bristol-szálfó IV. Mária Valérta-ucca 2. Az újonnan átalakított Brisíod-saálló Budapest legszebb helyén, a Buoapartou fekszik s ragyogóan tiszta, elegáns szobáinak amragy is polgári áraiból 15°/o engedöiéiiyt nyújt. Az errevonat- kozó utalvány kiadóhivatalunkban átvehető. Ne tegye kockára éjszakai nyugalmát! Csak tiszta szobában pihenheti ki az utazás fáradalmait! A Bristol szálló polgári árakért minden igényt kielégítő szobát bocsát Önnek rendelkezésére. £ 'mániában a Ghica család osztozkodott a hatalmon. Előbb Ghica György, majd Ghica Sándor, majd dig ennek utó-szülött testvére: Bibescu György rúlt a vajdaság trónusára mindaddig, míg az 1848-i forradalom ismét ki nem kergette őket hazájukból. Újból csak Erdélybe menekültek. Ez a forradalom orosz-török beavatkozással és a függetlenség elvesztésével végződött, mert a két nagyhatalom a balta- limáni szerződésben megfosztotta Moldvát és Havasalföldet az 1828-í drinápolyi békében biztosított azoktól a jogoktól is, hogy nemzetgyűlést tarthassanak és fejedelmet válasszanak, ellenben a cár és a szultán közös megállapodással Stirbey Demetriust nevezték ki Románia vajdájává. Stirbey hétéves bukaresti uralkodása a román történelem egyik leg- szomorubb Időszaka. De a vajdának sem lehetett kellemes a feladata, amikor állandóan egy orosz és egy török megbízott szólt bele a dolgaiba, különösen kiéleződött a versengés a krimi hadjáratban, ahol lehetetlen volt a két ellenség barátságát továbbra is megtartani és kedvére tenni mindkettőnek. Stirbey Demetriusnak immár harmadszor kell menekülni... de most már fel, egészen Becsig futott, ahonnan csak akkor térhetett ismét vissza hazájába, amikor a párisi békében a nagyhatalmak :jra elismerték Románia függetlenségét és visszaültük nekik a fejedelemválasztás jogát is. Az 1859-i vajdaválasztás volt az első lépés a román egység felé, amikor a sok csapás könnyebb elviselésére Cuza Sándorban már közös vajdát választottak maguknak és népeiknek. Az igazi örökösök Stirbey Demetriusnak Cantacuzino hercegnővel kötött házasságából három fia született, akik apjukkal együtt 1856-ban Franciaországba költöztek és ott is maradtak Demetrius hercegnek 1869-ben Nizzában bekövetkezett haláláig. A három fin közül György volt a legidősebb, aki 1830-ban született, Párisban végezte a tanulmányait, a „l'Ecole des Haute» Etudes“ tanára lett. Később mindhárom testvér hazament Romániába, ahol György herceg felváltva, hol hadügy-, hol külügyminiszter, hol pedig a képvisel őháznak volt az elnöke és őt érte az a különös kitüntetés is, hogy amikor a román népszavazás 1866-ban Hohenzollern Károly herceget királlyá választotta, őt bízták meg azzal, hogy utazzon Düsseldorfba és jelentse meg Hohenzollern Károly nak, hogy a román nép öt hirállyává választotta. De Stirbey herceg, dacára a fényes jövőnek és a csillogó karriernek, 1880 körül Parisba költözött és itt végleg le is telepedett. A boulevard de Courcellesen egy pazarul berendezett palotát vásárolt magának, de épp ily fényűzően volt berendezve a bécon-les-bruyéres-i kastélya is, meg a royani és nizzai nyaralója is. A politilrai és művészvilág legismertebb hírességei voltak otthon szalonjában. 1895-ben, tehát már jó öregen, hatvanötesztendős korban megházasodott, Achille Fouldwh, a második császárság egyik pénzügyiminszterének az özvegyét vette feleségül és miután gyermekei már nem születtek, felesége két lányát is adoptálta. Az idősebbik lány, de la Grasse márkiné ezelőtt két évvel meghalt és igy (György herceg már 1925-ben meghalt) a fiatalabb Fould lány lett az egyedüli örökös. így mondja a végrendelet. Ezt az örökséget akarta most megtámadni a Romániából elmenekült Stirbey herceg is, azzal indokolva á követelést, hogy György herceg a romániai Stirbey-vagyon hozadékából vásárolta franciaországi ingatlanait ás neki is joga van az örökségre. Egy eddig ismeretlen hetyenSté*es „gyermek” is idényt tart a* örökségre A fiatalabb Stirbey horeeg még be sem adhatta az örökségre való igényének bejelentését, amikor György herceg halála után évek múlva az ismeretlenség homályából egy uj örökös jelentkezett, aki magát Stirbey herceg természetes gyermekének mondja. Ezt a hetvenötesztendős „gyereket“ „professzor ur Schutte“-nak hívják és azt állítja magáról, hogy ő egy Schutte Lujza nevű hannoveri német nőnek Stirbey György hercegtől született természetes gyermeke, aki akkor született, amikor György hercegnek szüleivel együtt Becsbe kellett menekülni. Schutte Luiza György herceg édesanyjának, Cantacuzino Erzsébetnek volt a szobalánya, itt ismerte meg György herceget és ebből a viszonyból, született meg Schutte prqfesz- szor, aki ezt az állítását a bécsi ortodox görögkeleti templom egy akkori lelkésze által kiállított. Hiteles keresztlevelével igazolja, amely születési bizonyítványon valóban Stirbey György herceg van a fiú apjának hejegyezve. Ez a hetvenötéves természetes „gyermek“ a napokban meghalt és most helyette a három Schutte- fiu követeli az. örökséget. A legidősebb fiú egy londoni színház kóristája, a középső fiú Berlinben, a legfiatalabb Chemnitzben él és általában az egész család a legnagyobb szegénységben tengette életét. Maga a professzor ur is abból ólt, hog'.v különórákat adott és hol itt, hol ott házitanitüsködett... Annál inkább csodálatosnak tűnik fel tehát, honnan van a három testvérnek egyszerre annyi pénze, hogy'a tekintélyes összegeket jelentő perköltséget fizethessék. Minden jel arramutat, hogy a három testvér mögött, _ akiknek követeléseit M. Marius Moutet, a francia főváros egyik leghíresebb ügyvédje (a lyoni kerület volt szocialista képviselője) képviseli a szajnai törvényszéken _ egy német pénzemberekből álló üzleti vállalkozás alakult, akik egyszerűen megvették a három testvér jogosnak is nevezhető követeléseit és most amennyit a pörön kereshetnek, azt egy jé üzletnek tekinthetik. Németországban nem ez az első eset, bogy öi’ökség'i, vagy más jogok „kitermelésére“ üzleti vállalkozások alakulnak, amely egyszerűen megveszi az ilyen igényeket, kifizeti előre a részükre kiállított meghatalmazásokat, .. azután amenyit az ilyen porokon kereshetnek, abból már nem részesednek a jogosultak. Nemzetközi jogászokat is megkérdez majd a bíróság Ez a per a nemzetközi jogászok számára is különösen érdekesnek mutatkozik. A bíróságnak afölött is kell dönteni, amennyiben lehet hitelt adni és monnyiben lehet bizonyítéknak elfogadni egy bécsi lelkész által kiállított keresztlevél adatait. M. Jaques Marisis és Max Alibin ügyvedek, akik a Fould-lányok érdekeit képviselik, azt állítják, hogy az akkori szokások szerint a keresztlevél adatainak kitöltésére elég volt az anya egyszeri, pusztaszóval tett bemondása és igy akárki bemondhatta volna, hogy törvénytelen gyermekének Stirbey György a természetes apja. Azt is meg kell állapítani, hogy milyen állampolgárnak kell Schutte-t tekinteni, aki Ausztriában született és ott is keresztelték, de aki német anyától származik és azóta is Németországban lakiki .. mert ennek megfelelően kell ebben az örökösödési perben az osztrák vagy a német jogot alkalmazni. De ismerni kell a román törvények idevágó pontjait is, mert a gyermek születése idejében Stirbey hereog még román állampolgár volt és birtoka is Romániában volt. A bíróság aligha lesz képes ebben a bonyolult peranyagban egyedül ítélkezni és valószinü, hogy előbb a nemzetközi jogászok véleményét is meg fogja hallgatni. A német vállalkozók aligha fektettek volna ebbe az üzletbe oly hatalmas összegeket, ha nem remélnénk legalább 50 százalékos sikert. Kolzig Károly. " „Transsylvania'' Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiók intézetük Tovda Gyulafehérvár Marosu.jvár Maroshéviz Ditró Gyergyószentmiklós Csíkszereda 'dkszentmárton. K ózdi vásárhely Mécs Kirendeltség: Ajaoyosgyéres Elfogad heteteket, leszámítol vái tokát, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket aBraea ESS