Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-24 / 159. szám
Xlll. ÉJT. 159. SZÁM. farizeusok a kiskerekii templomßan Gyenge János egy másik elcsapott pappal együtt folytatja kutmérgező agitációját a biharmegyei falvakban — Sulyok püspök memorandumát a kormány válasz nélkül hagyja és a helyi hatóságok szabad kezet adnak a szektariánusoknak Gyenge János abómegtagabásra izgatja a népet, be azért megvan az üzíeti programmja (Kisksreki, jul. 22. Kiküldött tudósítónktól.) Kis- kereki község itt fekszik a székelyhídi járásban, alig 5—6 kilométernyire Székelyhidtól. Történelmi nevezetességű hely, Boeskay hajdúi jártak itt valamikor, határában még ma is megvan az a várrom, amely valaha fényes haditettek .tanúja volt. Kiskereki gazdag, színtiszta magyar falu,, körülbelül ezer lélekszámúra!, közel a magyar határhoz, az Érmellék kellős közepén és min' ilyen, persze kitűnő bortermő vidék. Ez az eldugott kis falu moşit, országos érdeklődés középpontjába került, de sajnos, szomorú alkajnţphcil. Gyenge János, a diplomájától megfosztott lelkész szabadegyháza Ismeretes ma már egész Erdélyben, hogy a Király- hágómelléki Református Egyházkerület egyik volt lelkésze, dr. Gyenge János pár évvel ezelőtt szembehelyezkedett egyházával, mert Sulyok Isţvân piispök egyházi érdekből el akarta helyezni Nagyváradról. Gyenge lelkész nem fogadta el az áthelyezést és valóságos hadjáratot indított Sulyok püspök ellen. Bosszúja annyira vitte, hogy az egyháznak nem maradt más elégtétele, mimíti hogy Gyengét megfossza lalkészi diplomájától. Gyenge ezt sem vette tudomásul és Nagyváradon szabadegyházat akart alapítani. Emlékezetes, hogy amikor Nagyváradon az első összejövetelt tartotta, azt mondta a köréjo gyülekezőknek, hogy éjjel látomásokkal szállotta meg az isteni sugallat, szabadegyházat alapit, amelyben nem kell egyházi adót fizetni. A hatóságok is közbeléptek, de Gyenge is igyekezett a maga részére a hatóságok támogatását megnyerni, ami annyiban sikerült neki, hogy a hatóságok nem gördítettek akadályokat a református egyházat és vele együtt a magyarság egységét megbontani törekvő és magyar szempontból eléggé el nem Ítélhető munkája elé. Nagyváradon a Rét városrészen és főleg a szöllő- hegyen itt-ott sikerült neki a vincellérek között híveket szerezni. Közbe és volt egyháza között a harc természetesen mind élesebb lebt, de mivel a hatóságok Gyengének és később egy másik volt paptársának, Pálfi Istvánnak, akit szintén megfosztottak lelkészi diplomájától, okvetetlenkedéseit elnézték, Gyenge János társával együtt akadálytalanul munkálkodhatott tovább. Hogy tűnt fel Gyenge Kiskerekiben Az elmúlt bélen történt, hogy egy véletlen körülmény összehozta a kiskerekiekkel. A kiskerekii református egyháznak 256 tagja van s közülük mintegy kétszáznak konfliktusuk támadt az egyházi vezetőséggel Megtagadták az egyházi adó fizetését, habár az egyház- községnek minden jövedelme ez volt. Az ily módón előállott egyházi adótartozás több, mint 70.000 lejt tesz ki. Pár évi huzavona ut-ára a kiskerekii lelkész. Lengyel Pál, aki már 30 év óta papja a falunak és aki 72 éves kora dacára ma is a legteljesebb szellemi frissességgel és szeretettel vezeti egyházközségét, ügyvédi felszólítást küldetett a híveknek, akik emiatt megnehezteltek öreg lelkészükre. Ez a hangulat kapóra jött a falu néhány izgató emberének, akik tudomással bírván Gyenge János „szabadegyházi“ működéséről, — amelynek Gyenge szerint az a fő lényege, hogy nem kell egyházi adót fizetniők a híveknek, a papot csak az államsegély és az. egyházi föld illeti meg, — felkeresték Gyengét és felkérték, hogy vegye át a kiskerekii református egyházközség vezetését. Ez év február havában tört ki a konfliktus. Gyengének persze nagy peesearyo lett a kiskerekiek panasza. Megkezdte hát lelkiismeretlen agitáciéját, amely különösen az elmúlt vasárnap és a mostani, legutóbbi vasárnapon eléggé el nem ítélhető eseményben robbant ki. Felborult a község nyugalma Gyenge János feleségével és leányával együtt ez év február havában tűnt fel először Kiskerekiben, ahol az állami iskolában összegyűjtötte az embereket, nagy beszédet tartott és hangoztatta, hogy a papot csak az egyházi föld, meg az államsegély illeti meg, de egyházi adó nem. Persze a modern apostol szavait helyeselték és azóta a különben csendes község nyugalma egészen felborult. A község lakói egyházi főhatóságuknál fegyelmi feljelentést tettek 72 éves ősz lelkészük ellen azért. mert ügyvédi felszólítást küldetett nekik a re'góta hátralékos adó visszatartása miatt. A fegyelmi biróság természetesen felmentette Lengyel Pál lelkészt. Azóta aztán még nagyobb hévvel folyik Gyenge lélekméi’gező agitációja. Gyenge nyilatkozatot Íratott alá a kerekiekkel, hogy kilépnek a református egyházból Ez év április 15-én újból megjelent a községben és házról-házra járva, nyilatktzatat íratott alá a kiskerekiek nagyrészével (állítólag a csecsemőkkel együtt osz- szcsen hatszázas ibták alá, amely szerint a kiskerekiek kijelentették, hogy a Sulyok István püspök vezetése alatt álló ref. egyházkerületből kilépnek és uj egyházat alapítanak, aminek természetes következménye, hogy az öreg Lengyel Pál többé Kiskereki községben nem lel- készkedhetik. „A templomban nem lehet egyházbontó összejöveteleket tartani“ E hó 12-én, vasárnap újból megjelent Kerekiben Gyenge János és a református templomban délután 3 órakor kezdődött istentisztelet alatt pár kivével, vállán papi palásttal hement a templomba és az istentiszteletet tartó Lengyel lelkésszel szemben helyezkedett el egy padsorban. Az ősz pap sejtette, mire készül Gyenge, hogy ő is istentiszteletet akar tartani, azért az istentisztelet végeztével a papi székből így szólt a hívekhez: — Atyámfiái! Az istentisztelet véget ért, a templomból .távozzanak, mert itt sem más istentiszteletet, sem bármiféle gyűlést tartani nem lehet, még kevésbé sgyházbontó összejöveteleket. Az ősz lelkész szelíd, de határozott szavaira már a kíváncsiság miatt is csak kevesen reagáltak, az egybegyűltek nagyrésze ott maradt, mire az ősz pap esendőben eltávozott. „összeomlott a kiskerekii ref. egyház és a 72 éves papot nem kell többé elismerni“ — mondotta Gyenge János Gyenge exlelkész, az ősz pap távozása után lefoglalta a papszéket, onnan beszédet intézett az egybegyűltekhez, aztán pedig felment a szószékre és lefolytatta az istentiszteletet. A volt pap aztán ott a templomban gyűlést tartott. Ezen a gyűlésen is hangsúlyozta, hogy senki sa fizessen egyházi adót, a pap elégedjék meg az államsegéllyel és az egyházi földdel. Kijelentette, hogy iitt az egyház összeomlott és ő gondoskodik, hogy Kerekibe uj pap jöjjön. Javasolta, hogy uj presbitériumot és egy hattagú bizottságot válasszanak, amely azonnal keresse fel az ősz papot, Lengyel Pált és közölje vele, hogy a község lakói nem ismerik el tovább lelkészüknek. Szerencsére a félrevezetett emberekben még győzött a jobb érzés és a tiszltultabb indulat és csaknem egyhangúlag azt mondták: — Arra még ráérünk. Előbb lássuk, hogy tisztele- tcs ur mit akar, mi legyen az uj pap fizetése. Gyengének csak „csekély“ stolapénz kell Gyenge erre igy vázolta kétséges papifizetési programúját : A papnak nem kell dijlevelet adni, csak államsegélyt és egyházi földet kapjon, ő, illetve az uj pap meg kell, hogy elégedjék ennyivel. Legfeljebb — tette hozzá bölcsen, — valami csekély stólát adnak a keresztelőkből, esketé- eekből, meg a temetésekből. Ugylátszik erre gyanút fogtak a kiskerekii jámbor lelkek, mert Kiss Sándor gazda közbevágott, —■ mondván: — Azt nem kívánjuk, hogy semmi fizetése se legyen a papunknak, de ha tiszteletes ur is annyit akar, akkor inkább Lengyel tiszteletes urnái maradunk. Gyenge tehát javaslataival kudarcot vallott , de azért még kedden is a faluban volt és gyűjtötte a híveket. Sulyok püspök memorandummal fordult a kormányhoz Lengyel Pál lelkész a templom profanizálása miatt sürgősen jelentést tett újból Végli József esperesnek, aki azonnal érintkezésbe lépett a nagyváradi püspökséggel. A püspökségtől Sulyok István püspök távol- létében leirat érkezett, amely közli, hogy a püspök már előzetesen terjedelmes memorandummal fordult Gyenge visszaélései miatt a kormányhoz és kérik, hogy a templom profanizálásának bizonyítékait sürgősen terjesz- szék a püspökség elé, hogy a kormányhoz benyújtott memorandumot azokkal is alátámasztani lehessen. Most vasárnap újabb, izgalom volt a csendes kis községben. Ezúttal nem jött el ugyan személyesen Gyenge János, hanem helyette a papi oklevelétől szintén megfosztott Pálfi István jelent meg és mialatt Lengyel Pál az 128 éves öreg templomban tartott híveinek istentiszteletet, ő maga egy udvaron gyűjtötte össze félrevezetett embereit és ott tartott gyűlést. Délután pedig megismétlődött az öreg templomban az előző vasárnapi hallatlan eset. Háromszori harangozásra délután 3 órakor a lakosság betódult a templomba. A templom hajójában egyik oldalon a férfiak, másik oldalon a nők és leánygyermekek helyezkedtek el. Külön az asszonyok, külön a leányok. Amazoknak fekete fejkendője sötétlik a régi templom fehér falai között, mig a jobb padsorokban lévő fiatal leányok fehér és. piros fejkendője élénkíti az egyszerűséget. Ahogy felszárnyal a zsoltár és az ősz Lengyel Pál elhelyezkedik a papszékben, egyszerre csak feltárul a templom szemközti ajtaja és belép rajta papi palástban, két, vagy három hivétől kisérve Pálfi István lelkész és helyet foglal a Lengyel Pállal szemben lévő padsorban. Az istentisztelet végezte után az ősz Lengyel Pál a papi székből emol.t hangon tiltakozott a templom profanizálása ellen. Pálfi is pót-istentiszteletet tartott Lengyel Pál távoztával kijött a padsorból Pálfi István, odament az üresen hagyott papszékhez és onnan beszédet intézett a templomban maradottakhoz. Steimets Imre kántortanitóval együtt ezalatt újból beléptünk mi is a templomba. Pálfi exlelkész ott állt a papszék előtt és beszélt a néphez, de amikor bennünket belépni látott, hirtelen befejezte mondókáját és fel- ipeaiţ a szószékre, ahonnan prédikálni kezdett. Első szavai vottak (amelyek nyilván nekünk, az ismeretlen embernek szóltak), hogy nem viszálykodást és visszavonást akar szitani. Az ő közeledését, Úgymond, visszautasították, de ime Isten különös kegyelme folytán mégis megjelenhetnek ebben a templomban. Körülbelül félóráig prédikált még, de ugyancsak ember legyen, aki reprodukálni 'tudja összefüggéstelen mondatait. Aztán lejött megint a papszékbe és ott kihirdette, hogy ott nyomban iskolát fog tartani a gyermekeknek. „Engedjétek hozzám a gyermekeket!” Font a karzat tele volt iskolás fiukkal, de azok közül egy ment oda, csak tizenkét kis leány állott meg előtte félkörben ott a katedra előtt. Ezeknek aztán olyan dolgokat beszélt össze, hogy értelmes fülnek rossz volt hallgatni. A vége felé például szóról-szóra ezt mondta: — Menjetek ti is haza gyermekeim és kérdezzétek meg „miért nem jön édes anyám és édes apám a templomba és> hallgatja Isten beszédét?! Később a templom udvarán Pálfi leereszkedően kezet fogott a templomból kijövő férfiakkal és nyújtotta kezét Steimetz 'tanítónak is, ez azonban fejét elfordi- tatita és nem fogott vele kezet. Veszélyben a kiskereki magyar iskola! Annak, hogy ez a fiatal magyar tanító nem fogott kezet az exlelkésszcl, nagyon szomorú és komoly oka vara, és ez az oka tulajdonképpen annak, hogy a kiskerekii botránnyal olyan részletesen foglalkozunk. Megérthető, sajnos', hogy Gyenge János és társa agitációja folytán tényleg azt fogja eredményezni, hogy a kilépettek nem járathatják a református elemi iskolába gyermekeiket, hanem kénytelenek lesznek az állami iskolába beíratni őket, ahol majd úgyszólván elfelejtik vallásukat, elfelejtik, még mielőtt jól megismerhették volna, magyarságukat. Nyelvük románná lesz és ha a kiskerekii magyarok nem térnek vissza tévutjukról, a község jövő generációja már alig fogja ismerni a magyar nyelvet. Tehát nemcsak a református egyháznak, hanem az egész romániai magyarságnak jól fel kell figyelnie Gyenge János és társa egységbontó és lélekmérgező munkájára és ellene idejében kell megtenni a kellő lépéseket. ötvös Béla.
