Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-21 / 157. szám
Tiu. evF. is?, szám. 7 OBua—gr—»EA» A bukaresti Közgazdasági Intézet igazgatója szerint a külföldi tőke azért bojkottálja Romániát, mert nem bízik abban, hogy produktiv munkára fordítják nálunk a pénzét (Bukarest, julius 19.) Â rámám Nemeti Bank hatalmas épülettömbjében csak hosszú kutatás után sikerül rátalálnunk arra az útjelzőre, amelyre a követko- 7x) sorok vannak Írva: „Institutul Economic Românesc. ” Pár perc múlva az intézet igazgatói fogadószobájában vagyok. Feltűnő Bukarestben, hogy az igazgatói fogadótermet az egyszerűség jellemzi, amely itt igazán ritkaság. Nemsokára bejön egy középtermetű, szimpatikus külsejű férfi. Megtudom, hogy ez a fürge ur, aki amíg az ajtón bejött, négy-öt felé bocsátott ki rendelkezéseket, nem más, mint dr. Gheron Nett» egyetemi tanár, az intézet igazgatója. Elmondom a direktor urnák, hogy milyen nagy probléma volt az intézetre rátalálunk. Mosolyogva jegyzi meg: „Ez rendesen igy van, a komoly, tudományos munkát kifejtő intézményekről nem igen szokott tudomást szerezni a nagyközönség. ” Rövid idő múlva Gheron professzor elkalauzol az intézet összes helyiségeibe. Az igazgatni fogadóteremtő! jobbra hatalmas terem van, amelyben köröskörül üvegszekrények állnak, tele ktinyvaMwl. A professzor felvilágosítással szolgál. Ötvenkét ország közgazdasági tükre — Könyvtárunkban közel 20 ezer kötet gazdasági tárgyú mü van. Majdnem húsz nyelven találhatók itt meg 52 ország közgazdasági intézeteinek kiadványai s más közgazdasággal foglalkozó Írók munkái. — Mikor alakult meg a közgazdasági intézet? — 1921-beu, több közgazdasági szaktekintély kezdeményezésére alakítottuk meg az intézetet. Kezdetben teljesen üresek voltak ezek a termek. Azonban nemsokára érintkezésbe léptünk több állaim közgazdasági intézetével, ahonnan aztán megkaptuk az illető országnak közgazdasági irodalmi sajtótermékeit. — Magyarországgal van-e valamelyes összeköttetése az intézetnek? — teszem fel a kérdést. — Hogyne lenne. A budapesti közgazdasági intézettel állandó érintkezést tartunk fenn. A reciprocitás elve alapján megküldjük kiadványainkat. Máskülönben — s itt rámutat a Pester Lioyd évenkénti bekötött számaira, — magyarországi lapok is járnak hozzánk. Én, azt szeretném, hogyha megküldenék az ösz- szes magyarországi közgazdasági szaklapokat. — S miben merül ki az intézet tevékenysége? — Először is mindazok az országok, amelyeknek közgazdasági intézetével összeköttetésben állunk, megküldik összes gazdasági cs sokszor politikai lapjaikat. Az igy hozzánk beérkezett sajtótermékeket aztán feldolgozzuk. Már megyünk is át egy másik nagy terembe, hol közel tiz tisztviselő ingujjra vetkőzve dolgozik. — Tessék idefigyelni — s Gheron professzor elénk tart egy hosszú ivet. Az ivén közel hatvan kérdés. A közgazdasági tárgyú cikkeket, illetve tanulmányokat hatvan csoportra osztjuk. A beérkezett lapokból aztán kivágjuk a cikkeket és eszerint osztályozzuk. Ekkor már elő is szed egy indexet, amelynek segítségével pár perc alatt rátalálunk egy hatalmas dossziéra, tiz évre visszamenőleg tartalmazza Anglia költségvetését. Ugyancsak ez aktacsomöban vannak az illető állam pénzügyi helyzetéről szóló közlemények. — Igen. Az előbb csak annyit mondtam, hogy feldolgozzuk a hozzánk beérkezett gazdasági tárgyú saj. tótermékeket, illetve szakmunkákat. Ezenkívül rendes havi folyóiratot adunk ki, amelynek Buletinul Institutului Economic Românesc a neve. Van még egy időközii lapunk, az úgynevezett Buletinul Inforrnaţiunilor Economice. Minden évben számtalan előadássorozatot tartunk. A konferenciákat Románia legkitűnőbb közgazdászai tartják. S ezeket az előadásokat kinyomat- juk. — Es a politika? — tesszük fel a kérdést. — A politikának itt sem talaja, sem helye nincsen. Itt kizárólag tudományos munka folyik. Szeretnék bizonyos dolgokat megtudni a profesz- szor úrtól. Gheron igazgató azonban szabadkozik. Kijelenti, hogy az intézet tudományos jellegű tevékenysége aligha fogja érdekelni a közönséget. Végre abban a formulában egyezünk meg, hogy mint magánember fogja elmondani a véleményét az aktuális gazdasági kérdésekről. — Miért súlyosabb nálunk a gazdasági helyzet, mint akár a szomszéd államokban is? „Nálunk nem folyik épitőmunka” — Nálunk nem folyik olyan épitő munka, mint mondjuk, a szomszéd államokban. Ezt pedig úgy kell érteni, hogy nálunk az egyén nem azt a foglalkozást űzi, amire hivatott és amihez ért. És ha valaki nem ért a dolgához, nem tud produkálni sem. Mivel pedig nem produkálunk, hanem mindazt, amink van, elfogyasztjuk, érthető, hogy gazdasági helyzetünk egyre ulyoshodik. Eddig legalább a földműves dolgozott. A politika azonban a’parasztot is elvonta a munkától. Kérdésemre nem kaptam precíz feleleteket. Meg is mondom ezt a professzornak. Mosolyogva mondja: — Vem mondtam, hogy nem adok intervjut? Én azonban tovább folytatom a kérdezősködést. — Mi a véleménye az igazgató urnák a jelenlegi kormány adópolitikájáról? Felesleggel, vagy deficittel fog zárulni a költségvetési év? Amiben nem értünk egyet — Az én véleményem az, hogy az adópolitikáról sok mindent lehetne mondani. De a helyzet tulajdonképpen az, hogy ha nem szorítják meg az adócsavart, bekövetkezik az, amiről a jogászok nem akarnak tudni: az állam csődjéről. Kizárt dolognak tartom, hogy i jelenlegi magas adók és szigorú behajtások ne lennének képesek egyensúlyozni a költségvetést. Optimista vélemény Briand páneurópai tervéről beszélünk Gheron professzor véleménye szerint sokkal hamarabb fognak a Duna *i*áence államai összefogni, mint Európa összes orsaá#»i. Végül elmondja az igazgató, hogy a mult évben hosszabb külföldi utón volt. Járt Londonban is s a.- kalma v#lt meggyőződni arról, hogy miért kapunk oljmn uehezen külföldi pénzt. Gheron szerint ;a külföld azért nem a legszívesebben hozza be tőkéjét Romániába, mert attól tart, hogy nem használják épitő munkára. A külföld csak akkor látja biztosítottnak tőkéjét, ha a kölcsönadott pénz produkál is valamit. Utolsó kérdésemmel arról akarok felvilágosítást kapni, hogy a professzor véleménye szerint melyik az az nt, amelyen a kormánynak haladnia kellene, hogy az országot kivezesse a nehéz gazdasági helyzetből. A vége: mégis pesszimizmus — Azt hiszem, meg van arról győződve, hogy a jó tanácsot nem szokták megfogadni. S éppen ezért felesleges elmondanom azokat a lehetőségeket, amelyek kivezetnék az országot nehéz helyzetéből, mert a kormány úgy sem hallgat rám. És Gheron Netta professzornak igaza van. Addig, mig más országokban a kormány kikéri és követi a gyakorlati közgazdák véleményét, nálunk a Közgazda- sági Intézet az állam mostoha gyermeke. Magánosok tartják fenn, mert az állam semmivel sem járul hozza költségeihez. Pedig az idő megérett arra, hogy fontos gazdasági kérdésekben szakemberek véleményét is kikérjék Demeter Béla. Az interparlamentáris unió Is foglalkozik az agrárválsággal (London, július 19.) Az interparlamentáris unió konferenciájának bizottságai is megkezdték munkájukat. Nagy érdeklődés fordut a gazdasági és pénzügyi bizottság ülésezése felé, amelyet ma délelőtt nyitottak meg. A bizottság az agrárkérdést vitatja meg. A mai bizottsági ülésen San Marco, olasz delegátus kérte a bizottságot, foglalkozzanak azzal a kérdéssel, mi az oka annak, hogy a mezőgazdasági termények a termelőtől a fogyasztóig megtett utón módfelett megdrágulnak. , A pénzügyi es agrárbizottsag javaslatokat készít s legközelebb, októberben Hágában vagy Berlinben ül össze.
