Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-21 / 157. szám

Tiu. evF. is?, szám. 7 OBua—gr—»EA» A bukaresti Közgazdasági Intézet igazgatója szerint a külföldi tőke azért bojkottálja Romániát, mert nem bízik abban, hogy produktiv munkára fordítják nálunk a pénzét (Bukarest, julius 19.) Â rámám Nemeti Bank ha­talmas épülettömbjében csak hosszú kutatás után sike­rül rátalálnunk arra az útjelzőre, amelyre a követko- 7x) sorok vannak Írva: „Institutul Economic Românesc. ” Pár perc múlva az intézet igazgatói fogadószobájában vagyok. Feltűnő Bukarestben, hogy az igazgatói foga­dótermet az egyszerűség jellemzi, amely itt igazán rit­kaság. Nemsokára bejön egy középtermetű, szimpatikus külsejű férfi. Megtudom, hogy ez a fürge ur, aki amíg az ajtón bejött, négy-öt felé bocsátott ki rendelkezé­seket, nem más, mint dr. Gheron Nett» egyetemi ta­nár, az intézet igazgatója. Elmondom a direktor urnák, hogy milyen nagy probléma volt az intézetre rátalálunk. Mosolyogva jegyzi meg: „Ez rendesen igy van, a komoly, tu­dományos munkát kifejtő intézményekről nem igen szokott tudomást szerezni a nagyközönség. ” Rövid idő múlva Gheron professzor elkalauzol az intézet összes helyiségeibe. Az igazgatni fogadóterem­tő! jobbra hatalmas terem van, amelyben köröskörül üvegszekrények állnak, tele ktinyvaMwl. A professzor felvilágosítással szolgál. Ötvenkét ország közgazdasági tükre — Könyvtárunkban közel 20 ezer kötet gazdasági tárgyú mü van. Majdnem húsz nyelven találhatók itt meg 52 ország közgazdasági intézeteinek kiadványai s más közgazdasággal foglalkozó Írók munkái. — Mikor alakult meg a közgazdasági intézet? — 1921-beu, több közgazdasági szaktekintély kez­deményezésére alakítottuk meg az intézetet. Kezdetben teljesen üresek voltak ezek a termek. Azonban nem­sokára érintkezésbe léptünk több állaim közgazdasági intézetével, ahonnan aztán megkaptuk az illető ország­nak közgazdasági irodalmi sajtótermékeit. — Magyarországgal van-e valamelyes összekötte­tése az intézetnek? — teszem fel a kérdést. — Hogyne lenne. A budapesti közgazdasági inté­zettel állandó érintkezést tartunk fenn. A reciprocitás elve alapján megküldjük kiadványainkat. Máskülön­ben — s itt rámutat a Pester Lioyd évenkénti bekö­tött számaira, — magyarországi lapok is járnak hoz­zánk. Én, azt szeretném, hogyha megküldenék az ösz- szes magyarországi közgazdasági szaklapokat. — S miben merül ki az intézet tevékenysége? — Először is mindazok az országok, amelyeknek közgazdasági intézetével összeköttetésben állunk, meg­küldik összes gazdasági cs sokszor politikai lapjaikat. Az igy hozzánk beérkezett sajtótermékeket aztán fel­dolgozzuk. Már megyünk is át egy másik nagy terembe, hol közel tiz tisztviselő ingujjra vetkőzve dolgozik. — Tessék idefigyelni — s Gheron professzor elénk tart egy hosszú ivet. Az ivén közel hatvan kérdés. A közgazdasági tárgyú cikkeket, illetve tanulmányokat hatvan csoportra osztjuk. A beérkezett lapokból aztán kivágjuk a cikkeket és eszerint osztályozzuk. Ekkor már elő is szed egy indexet, amelynek se­gítségével pár perc alatt rátalálunk egy hatalmas dos­sziéra, tiz évre visszamenőleg tartalmazza Anglia költ­ségvetését. Ugyancsak ez aktacsomöban vannak az il­lető állam pénzügyi helyzetéről szóló közlemények. — Igen. Az előbb csak annyit mondtam, hogy fel­dolgozzuk a hozzánk beérkezett gazdasági tárgyú saj. tótermékeket, illetve szakmunkákat. Ezenkívül rendes havi folyóiratot adunk ki, amelynek Buletinul Institu­tului Economic Românesc a neve. Van még egy idő­közii lapunk, az úgynevezett Buletinul Inforrnaţiunilor Economice. Minden évben számtalan előadássorozatot tartunk. A konferenciákat Románia legkitűnőbb köz­gazdászai tartják. S ezeket az előadásokat kinyomat- juk. — Es a politika? — tesszük fel a kérdést. — A politikának itt sem talaja, sem helye nin­csen. Itt kizárólag tudományos munka folyik. Szeretnék bizonyos dolgokat megtudni a profesz- szor úrtól. Gheron igazgató azonban szabadkozik. Ki­jelenti, hogy az intézet tudományos jellegű tevékeny­sége aligha fogja érdekelni a közönséget. Végre abban a formulában egyezünk meg, hogy mint magánember fogja elmondani a véleményét az aktuális gazdasági kérdésekről. — Miért súlyosabb nálunk a gazdasági helyzet, mint akár a szomszéd államokban is? „Nálunk nem folyik épitőmunka” — Nálunk nem folyik olyan épitő munka, mint mondjuk, a szomszéd államokban. Ezt pedig úgy kell érteni, hogy nálunk az egyén nem azt a foglalkozást űzi, amire hivatott és amihez ért. És ha valaki nem ért a dolgához, nem tud produkálni sem. Mivel pedig nem produkálunk, hanem mindazt, amink van, elfo­gyasztjuk, érthető, hogy gazdasági helyzetünk egyre ulyoshodik. Eddig legalább a földműves dolgozott. A politika azonban a’parasztot is elvonta a munkától. Kérdésemre nem kaptam precíz feleleteket. Meg is mondom ezt a professzornak. Mosolyogva mondja: — Vem mondtam, hogy nem adok intervjut? Én azonban tovább folytatom a kérdezősködést. — Mi a véleménye az igazgató urnák a jelenlegi kormány adópolitikájáról? Felesleggel, vagy deficittel fog zárulni a költségvetési év? Amiben nem értünk egyet — Az én véleményem az, hogy az adópolitikáról sok mindent lehetne mondani. De a helyzet tulajdon­képpen az, hogy ha nem szorítják meg az adócsavart, bekövetkezik az, amiről a jogászok nem akarnak tud­ni: az állam csődjéről. Kizárt dolognak tartom, hogy i jelenlegi magas adók és szigorú behajtások ne len­nének képesek egyensúlyozni a költségvetést. Optimista vélemény Briand páneurópai tervéről beszélünk Gheron pro­fesszor véleménye szerint sokkal hamarabb fognak a Duna *i*áence államai összefogni, mint Európa összes orsaá#»i. Végül elmondja az igazgató, hogy a mult évben hosszabb külföldi utón volt. Járt Londonban is s a.- kalma v#lt meggyőződni arról, hogy miért kapunk oljmn uehezen külföldi pénzt. Gheron szerint ;a külföld azért nem a legszívesebben hozza be tőkéjét Romániába, mert attól tart, hogy nem használják épitő munkára. A külföld csak akkor látja biztosítottnak tőkéjét, ha a kölcsönadott pénz produkál is valamit. Utolsó kérdésemmel arról akarok felvilágosítást kapni, hogy a professzor véleménye szerint melyik az az nt, amelyen a kormánynak haladnia kellene, hogy az országot kivezesse a nehéz gazdasági helyzetből. A vége: mégis pesszimizmus — Azt hiszem, meg van arról győződve, hogy a jó tanácsot nem szokták megfogadni. S éppen ezért fe­lesleges elmondanom azokat a lehetőségeket, amelyek kivezetnék az országot nehéz helyzetéből, mert a kor­mány úgy sem hallgat rám. És Gheron Netta professzornak igaza van. Addig, mig más országokban a kormány kikéri és követi a gyakorlati közgazdák véleményét, nálunk a Közgazda- sági Intézet az állam mostoha gyermeke. Magánosok tartják fenn, mert az állam semmivel sem járul hozza költségeihez. Pedig az idő megérett arra, hogy fontos gazdasági kérdésekben szakemberek véleményét is ki­kérjék Demeter Béla. Az interparlamentáris unió Is foglalkozik az agrárválsággal (London, július 19.) Az interparlamen­táris unió konferenciájának bizottságai is megkezdték munkájukat. Nagy érdeklődés fordut a gazdasági és pénzügyi bizottság ülé­sezése felé, amelyet ma délelőtt nyitottak meg. A bizottság az agrárkérdést vitatja meg. A mai bizottsági ülésen San Marco, olasz delegátus kérte a bizottságot, foglalkozzanak azzal a kérdéssel, mi az oka annak, hogy a mezőgazdasági termények a termelőtől a fo­gyasztóig megtett utón módfelett megdrágul­nak. , A pénzügyi es agrárbizottsag javaslato­kat készít s legközelebb, októberben Hágában vagy Berlinben ül össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom