Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-20 / 156. szám

ar/zz. tvr. m. szám. s&azrmNtit a; Miért akarjál! beszüntetni a magnra-íoplicai Concordia aranybányát? A munkásság vizsgálatot kért a bánya vezetősége ellen és indokolatlannak tartja a munkásclbocsálásokat — Megindult a vizsgálat, amelyet a temesvári munkaügyi inspektor vezet Harc az aranyért. - ­(Déva, július 18 Saját tud.) Az Erdélyi Érchegy- •égben, Nagyág mellett fekvő Füzes-Barbura, Trestia és Magúra Toplioa községekben Butschbach Lajos hamburgi német vállalkozónak aranybányája volt. Ez a magánbánya 1927-ben részvénytársasággá alakult át, amelynek részvényeiből a többséget Butschbach Lajos tártotta meg magának. Az volt a célja, hogy a gazdag aranytartalmu vidéket kellően és jól kibányásztassa éa ezért elhatározta, hogy a bányát megnagyobbítja. Ed­mund Green és Wiliam Ludburg nottinghami angol tő­késekkel lépptt érintkezésbe, akikkel 1928-ban szerző­dést kötött s a tulajdonában lévő részvényeknek mint­egy kétharmadát az angoloknak adta át. Butschbach- nak azonban joga volt a termelést és az adminisztrá­lást ellenőrizni és Osopoti Kálmán szakemberét hagy­va itt maga helyett, elutazott Romániából. Elfogy a munka a bányákban,.. Ez a rövid története a jelenleg Magúra Toplica „Concordia” nevet viselő bányarészvénytársaságnak, illetve megalakulásának. Butschbach eltávozása , után a bányavállalat hanyatlani kezdett. A felsőkajaneli bá­nya vezetését elvették Butschbach megbízottjától, akit a bányákból is eltávolítottak az nj vezetők, illetve az angolok megbízottai. A régi tulajdonos és az újak kö­zött már kezdetben nézeteltérés támadt, mert Butsch­bach nem járult hozzá, hogy Griffitsh, az angolók meghízottja munkájáért havi 160.000 lej fizetést húz­zon. A munkásokat szabadságolni kezdték. A szabad­ságolás indoka az volt, hogy nincsen arany, a .vállalat olyan kevés aranyat talál, hogy a talált arany értéke ..még a rezsiköltséget sem fedezi. Â munkásság azonban .ennek .az ellenkezőjét állította és éppen a tömeges el­bocsátások miatt már 1920 január elején a munkaügyi . inspektor és a minisztériumok közvetítését kívánta, .ami azonban nem vezetett eredményre. a munkásságot a kenyerétől fosztja meg. A munkás­ság annak a kikutatását kéri, hogy a társaság elegen­dő aranyat tud termelni, tehát a munkásokat nem kell elbocsátani, a rezsiköltség nem több a jövedelem­nél és van elegendő arany. A minisztíeriumok figyelmét is felhívják... A munkásság meg van győződve arról, hogy kellő mennyiségű arany található és az adminisztráció az oka, a bánya rossz helyzetének. Nem tudjuk, mennyiben van igaza a munkásoknak, annyi azonban tény, hogy a munkásság nemcsak munkaügyi vizsgálat bevezetését kéri, hanem az illetékes minisztériumok figyelmét is felhívta arra, hogy a Magura-toplieai bánya ügyeit vizsgálják meg. Fűti az elégedetlenséget az is, hogy mindenki előtt tudvalevő, miszerint Griffiths ur, az angolok megbizottja havi 160.000 lejt húz akkor, ami­kor 150 bányásznak havonkint mintegy 80—100.000 lejt fizetnek csak. «S « Önvédelemmel védekezik a törvényszék előtt Russu János, aki decemberben a Repülő- hidon Selőtte a hétgyermekes Puskás János papfalvi gazdát Megérkezik a munkaügyi Inspektor Dr. Oncu Jacob hunyadmegyei prefektus a 200 munkás által aláirt memorandumot, amelynek burkol­tan az is a lényege, hogy az ő számításuk ezerint ele­gendő arany került ki eddig is s hiszik, hogy ezután is, elküldte a minisztériumba, ahonnan a temesvári munakügyi inspektort delegálták a kivizsgálásra. A vizsgálat ma vette kezdetét. A hunyadmegyei prefek- tura részéről Nistor brádi főszolgabírót delegálták. A munkásság feszült figyelemmel lesi az eredményeket és mindent elkövet, hogy igazát bebizonyítsa. Az au­gusztus elseje nagyon közel van s ha a bizottság vizs­gálatának nem lesz eredménye, a társaság — legalább is az eddigi Ígéretek szerint — el fogja bocsátani a munkásokat. Megteheti ezt annál is inkább, mert esz­közölt már munkáselbocsátásokat télen is, akkor, ami­kor az előtte való nyáron a munkások a legcsekélyebb bérért dolgoztak a társaságnak. Mi a munkásháboru lényege?... Ez a munkaadó és munkások közötti háborúnak a lénjmge. Tulajdonképpen nem a munkás áll «zömben a munkaadóval, hanem a munkaadó érdeke áll szemben a munkáltatással.!. A munkaaddó társaságnak ugyan­is egyelőre valóban nem konveniál a munkáltatás s ezért akarja beszüntetni a munkát. Hogy a munkások ragaszkodnak a kenyerükhöz és minden lehetőt elkö­vetnek, hogy a kenyerüket megtartsák, illetve, hogy a munkát ki ne ejtsék a kezükből, az természetes. Vi­szont a magántársaságnak szintén joga van munkabe­szüntetést eszközölni. A munkások a meimorandummaJ sokkal mélyebben nyúlnak bele a társaság életébe, mint ahogy az az első pillantásra látszik s éppen ezért ki váncsian várjuk, mit állapit meg a vizsgálat. A harc mindenesetre folyik — társaságon kivül és belül egy­aránt az — aranyért Az összes munkásokat elbocsátják ... így ment a lassú és kevésbérü munka egész május végéig. Ekkor a vállalat az összes munkások elbocsá­tását határozta el. A munkások júniusban kiüdöttségi- Ieg jelentek meg dr. Oncu Jacob prefektusnál és köz­vetítésre kérték fel. A prefektus kiutazót!. A tárgya­lások rendjén a bánya először azt akarta, hogy a mun­kásoknak csak a felét foglalkoztassa, később belement abba, hogy heti három napot dolgozzanak a munkások e elfogadta a választott bíróság elvét is. A válfsztott bíróság a munkásság javára dönt A választott bíróság elnökéül dr. Olariu Virgil dévai törvényszéki főelnököt választották meg. A bá­nya képviseletében Eisler igazgató és Griffitsh angol megbízott igazgató jelentek meg, inig a 144 munkást . Légránd Rudolf, Nistor Joan, Dobra Joan és Groza Petra képviselték. A tárgyalások sokáig húzódtak el, mivel a munkásság nem bocsátotta a törvényszéki el­nök rendelkezésére az összes adatokat. Nemrég azon­ban mégis befejeződtek a tárgyalások, amelynek ered­ményeképpen a munkásság kollektivszerződést kapott, mert a bizottság a bányát kollektivszerződés adására kötelezte. A döntés pontjai szerint a munkások 5%-os •béremelést kapnak 1930 július elsejével, minden elsején 60%-os előleg adandó, 15-én pedig rendes fizetés. A szerződés érvénye hat hónap s utána egy évre meg- hosszabbitható 20 százalékos béremeléssel vagy csökke­néssel, a piaci helyzet alakulása szerint. Nem léptetik életbe a szerződést, újabb küldöttség a prefektusnál A kollektivszerződés életbeléptetésére a vállalat­nak augusztus elsejéig adtak határidőt. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaadók többször kijelentet­ték a tárgyalások alkalmával hogy újabb tőkét nem tudtak kapni, a termelést pedig racionalizálni akarják s tőke nélkül ez nem áll módjukban, augusztus else­jén az összes munkásokat él fogják bocsátani, Füzesd, Barbura, Krecsunyesd, Boica, Felsó'kajancl aranybá­nyamunkásai, mintegy 200 munkás újabb, memorandum mai fordult dr. Oncu Jacob hunyadmegyei prefektus­hoz. A munkásság nemcsak azt sérelmezi, hogy a tár­sulat nem lépteti életbe a kollektivszerződést, hogy nem • ad elegendő fizetést, hanem azt is, hogy a társulati rossz adminisztrációja és érthetetlen politkiája az, ami j (Kolozsvár, juüus 18.) Pénteken délelőtt került a kolozsvári- törvényszék-.sziineti,.,tanácsa, elé.a mujt év decemberében a repülőhidon történt gyilkosság ügye. A fényes nappal, a népkes pályaudvar előtt lefolyt gyil­kosság szereplői Russu Jáiiös Kolozsvár határbelj szőlőpásztor-és Fuskás'János papfalvi földműves. A gyilkos Russu, az áldozat Puskás. A gyilkosság a két parasztember közötti heves összetűzés eredménye volt. Puskás december 4-én dél előtt gyalog indult be a Kolozsvártól nem messze fek­vő Papfalváró! a vár.-oha, ahol valami dolgát kellett elintéznie. A legközelebbi utal választva, nem az or­szágút kanyargó vonalán jött. hanem toronyirányban, a mezőkön és földeken keresztül igyekezett a városba. Kolozsvár közelében rászólt a békésen igyekvő em­berre Russu János szőlőőr, hogy ne merjen a gondjaira bízott szőlőn keresztülvágni. Puskás nem vette szám­ba a szőlőpásztor szavait s nyugodtan keresztülhaladt a kérdéses területen. Russu utána vetette magát s utolérve felszólította, hogy pénzt, vagy annak hiányá­ban valamilyen értéktárgyat hagyjon nála zálogba, ellenszolgáltatásul a szőlőn keresztül megtett tiltott utért. A követelést ingerült szavakkal utasította el Puskás János, úgyhogy hamarosan kiadós veszekedés- alakúit ki közöttük. Így csatázva értek azután a repü­lőhidra, ahol megtörtént a tragikus végkifejlés. Russu utoljára ismételte meg követelését s mikor Puskás most sem volt hajlandó zá­logot adni, lerántotta válláról töltött fegyverét éa Puskásra szegezve, elsütötte. A golyó jő helyre talált, pontosan a papfalvi gazda szivét járta keresztül s pillanatok alatt végzett életé­vel. Russu ekkor még egy lövést akart, dühe tetőfokán a földön vérző emberbe ereszteni, a veszekedőket kö­rülvevő tömeg azonban — amely bár mindvégig tanú­ja volt a parázs szóváltásnak, nem tudta megakadá­lyozni a váratlan puskalövést — ekkor kiragadta ke­zéből a még füstölgő fegyvert, úgyhogy a második go­lyó már nem futott ki a csőből. Russu Joant hamarosan letartóztatták a gyilkos­ság után s azóta vizsgálati fogságban van. A törvényszék mai tárgyalásán az ügyészi tisztet dr. Láni, a védőügyvéd szerepét pedig dr. Giurgiu Já­nos látta el. A tárgyalás szokatlanul nagyszámú ér­deklődőt vonzott. A tárgyalóterem közönségének zömét Puskás és Russu családtagjai tették ki. de Papfalvá- ról is igen sokan bejöttek meggyilkolt földijük gyil­kosának tárgyalására. A terem egyik sarkában ott ül Puskás János özvegye hét gyerme­kétől körülvéve. Mert jókora családja volt a meggyilkolt földművesnek., A hét gyermek most apa nélkül tengeti életét e bár kártérítési igényt támasztanak a gyilkos Russu Joan ellen, nem igen valószínű, hogy ha meg is Ítélik a kár­térítést, valamit be lehessen hajtani a vagyontalan Russuu. A bíróság Russu kihallgatásával kezdi meg a tár­gyalást. Russu durva külsejű parasztember, akin meg­látszik, hogy nem igen hagyja, hogy bárki is ellent- mondjon neki. Részletesen előadja a gyilkosság lefo­lyását és körülményeit s a végén önvédelemmel áll elő. • .... — Nem akartam én semmit tőle. csupán valami zálogot azért, hogy a tilos területen haladt keresztül, de a végén, mikor már kezében lévő botját rám emel­te s meg akart ütni vele a repülőhidon, én sem hagy­hattam tovább, lerántottam vállamról a puskát a vé­dekezésből reálőttem. Védekezésének meglehetős gyenge oldala az önvé­delem emlegetése, tekintve, hogy egy egyszerű bot el­len a kellő hatást a puskatussal is százszázalékosain el. érhette volna, s nem lett volna szükség egyeneen a ra. vaszt elpattantani. A törvényszék ezután még kihallgat néhány szem­tanút. A védőügyvéd kéri még két uj tanú beidézéslt, amit a törvényszék el is rendel s a tárgyalást augusz­tus 25-re halasztja el. Ne gondolkozzon, hanem vásárolja meg a Temesvári Első Takarékpénztár által garantált 20 leies Mentő egyleti sorsjegyet, mert a húzás visszavonhatatlanul a jövő hó augusztus 3-án meg lesz tartva és elszalasztja sze­rencséjét. Főnyeremény 100.000 lei, de van 50, 20. 10 és 5.000 leies számos nyere­mény is. — Sorsjegyek vásárolhatók: a dohánytőzsdékben, borbélyüzletekben, ut­cai árusoknál és a sorsjegyirodában, Str. Regina Maria 32 sz., emelet 2 ajtó. Vidéki rendelések 5 darabonként 116 lei pénz előzetes beküldése ellenében eszközöltetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom