Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-19 / 155. szám
T ^fW Kftieti Újság £ Képviselőház TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—637. CiafKoloMSvir, 1930 fttlitn 19. SzOBlhät Repvis /' % ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 ivxe 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám éra 5 lej. ________ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 6-08, 694. XIII, évfolyam í,55-ik szám ^gg.JMBUIUH«BW II iTTMBMSIIim IMI Ml WUT» ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON*. 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. _______ ■waSMcm—g—WBM————M—— Borsa újra rémnapokat él át Öi antiszemita izgató érkezett a községbe, akiknek fogadtatására harangzúgás közepette vonultak fel Berindei lelkész felizgatott kávéi A fegyveres erő visszavonult a fenyegető magatartást tanúsító parasztság elől (Máramarossziget, julius 17.) A borsai állapotok egyáltalában nem látszanak meg* nyugtátoknak s úgy látszik, minden órában várható valami kirobbanás, amit nem is lehet majd meglepetésnek nevezni, mert az ottani zsidó lakosság állandó rettegésben valami rossztól tart s azok az elemek, amelyektől tartani lehet, mindegyre gondoskodnak valami riasztó jelenetről. Szerdán a csendőrség ellen rendeztek felvonulást olyan fenyegető magatartással hogy a kevésszámú csendőrség kénytelen volt visszavonulni. A hatóságok Máramarosszigeten tartott értekezletén a szerdai esetből kifolyólag határozták el, hogy a csendőrség megerősítésére fegyveres különítményt inditanak el Borsára. A borsai tűz tudósításaiban eddig elhalkult folytonosan fenyegető újabb zavarok hírei között az a valóság, hogy a borzalmas tűz nemcsak zsidókat tett földönfutókká, hanem más kisebbségieket, keresztény magyar családokat is. Magyar családok minden vagyona, betevő falatja is ott pusztult a nagy tűzben, amit a gyűlölet lobbantott fel s ezek is várják a jószivü emberbarátok jóakaratát. Harangozás mellett gyűltek össze Berindei parasztiéi az antiszemita diákok fogadtatáséra A borsai csendőrörs szerdán jelentette a máramarosi csendőrparancsnokságnak, hogy a faluba Bukovinából öt antiszemita agitátor érkezett, akik diákoknak mondják magukat s valami akcióra készülnek. Szigetről Sfetea csendőrkapitány a jelentés vétele után Borsára utazott és megállapította, hogy tényleg bukovinai agitátorok vannak a faluban s Be- rinde lelkésznél, az ismert antiszemita vezetőnél tartózkodnak. A csendőrkapitány kísérettel megjelent Berinde lelkész lakásán, ahol megtalálta a bukovinai propagandistákat. Amikor a csendőrkapitány a falu felső, románlakta részében Berinde lelkészhez érkezett, egyszerre megkondultak a templom tornyában a harangok s ez a harangozás úgy látszik megbeszélt alar- mirozó jeladása a Berinde antiszemita harci táborának. A harangozásra a hegyekből mindenfelől lejöttek a parasztok és a templom közelében gyülekeztek. A parasztok előtt kihirdették, hogy a bukovinai agitátorokat a csendőrkapitány be akarja szállítani Máramarosszigetre s a tömeget ellenállásra szólították fel. A kaszákkal, botokkal felfegyverkezett tömeg fenyegető magatartást tanúsított és meg akarta támadni a csendőrséget. Sfetea kapitány a felizgatott és felfegyverkezett tömeggel szemben nem tudott mást tenni, mint visszavonult a kevésszámú csendőreivel. Amint a csendőrök a falu e részéből eltávoztak, útközben elfogták a paraszttömegnek két buj- togatő szervezőjét, Timis Vasile és Mihali Juon parasztvezéreket. Mindkettőnek része volt a tömeg összetobor- zásában és támadásra felfegyverzésében. El- fogatásuk alkalmával is agresszíve viselkedtek s a csendőrök megbilincselve szállították be Máramarosszigetre, ahol az ügyészségnek adták át őket. Rémes éjszaka után viszonylagos csend A borsaiak az éjszakát rettegés és izgatottság között töltötték. Csütörtökön reggel a csendőrörs azt jelentette a máramarosszi- geti parancsnokságnak, hogy az éj folyamán nem történt semmi, a bukovinai diákok a sötétben eltávoztak a faluból Bukovina irányában és az öt közül csak egy maradt vissza Borsán, aki Berinde lelkésznek az unokaöccse. A falu zsidólakta alsó részében jelenleg csend van és most nincsen semmi rendzavarás. (Folytatása a második oldalon.) Gazdasági kisantant — Magyarországgal 1(1.) A napokban ül össze Színajában három állam agrárkonferenciája, amelynek jelentősége nemcsak abban csúcsosodik ki, hogy két kisantani állam mellé ezúttal egy harmadik nem kisantant- állam: Magyarország telepszik oda, de mert Magyarország bevonása e tanácskozásba világosan elárulja, hogy az idő parancsoló szava folytán halaszthatatlanná vált a termelés tekintetében homogén államok összefogása. A középeurópai agrárválság oly nagy pusztításokat végzett, hogy már a falvak békétlenkedése komoly veszedelemmé kezd válni. Az agrárkrízis központi problémája lett mind a három, főként a mezőgazdasági termékekkel foglalkozó országnak és nyilvánvaló, hogy egyik sem tud előre menni mindaddig, amig e válságot valahogyan meg nem enyhíti. Mivel fog foglalkozni a szinajai konferencia? Mironescu kijelentése szerint — amelyet a párizsi Excelsior tudósítójának tett — e „kisantant” összejövetelének célja megvitatni, hogy mi módon lehet a mezőgazdasági államok együttműködését a lehető leggyorsabban biztosítani. Először Románia és Jugoszlávia szakminiszterei tanácskoznak, miután a megállapodás már is létrejött, Magyarországot is be akarják vonni, későbbi időpontban Lengyelország csatlakozásában is reménykednek s ilyenformán — mondja Mironescu — „fontos gazdasági tömörülést létesíthetnénk, amelynek működése véleményem szerint politikai térre is kiterjedhet. Ez a tömörülés nagyban előmozdítja majd annak a jederális rendszernek megszervezését, amelyet Braind kezdeményezett Mironescu kijelentése szerint, ha mindjárt embrionális állapotban, égy uj államtömörülésről van szó, amely gazdasági jelszavakon épül fel, de amely éppen ezért erősebb alapzatu lehet, mint egy politikai együttműködés. Mironescu kijelentései nyilvánvalóan céloznak is erre. De ha Mironescu nem maga emelte volna ki a politikai jelleget, e konferencia politikuma kitűnik abból a körülményből is, hogy az agrárblokk megalakításának kérdését jóakaratu nagy figyelemmel kisérik Bulgáriában, Németországban, Olaszországban is, viszont Csehszlovákia, amely először nem vesz részt Jugoszlávia és Románia közös tárgyalásán, bizonyos idegenkedéssel kommentálja e konferenciát, jelentőségét lebecsüli, de nem annyira, hogy ne tartsa szükségesnek legalább egy „meqfiqvelő” kiküldését a szinajai tanácskozásokra. Madgearu kereskedelemügyi miniszternek Magyarországhoz és Jugoszláviához intézett meghívása szerint az ötnapos konferencia megbeszélését célozza annak a kérdésnek, amelyet a genfi vám- konferencián készítettek el. E kérdőív kérdéseket tartalmaz a mezőgazdasági krízis okai, terjedelmei és következményeit illetőleg. Magyarországnak, Jugoszláviának és Romániának egységes állásfoglalása azt a célt tűzi ki, hogy konkrét tárgyalási alapot nyújtson a többi európai államokkal való tanácskozásra. A meghívó maga is hangsúlyozza, hogy nem lehetetlen, miszerint olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek más problémákat is érintenek. Magyar kommentárok szerint szóbakerülhet az az elgondolás, hogy a három államban termelt és kivitelre kerülő mezőgazdasági termékeket egységesen adják el a külföldi piacokon és igy azok nem lesznek kitéve a spekuláció különböző kísérleteinek. A cseh kormány félhivatalos lapja, a Prager Presse, féltékeny iróniával jegyzi meg. hogy közös termelvény értékesítéséről, amely Magyar- országnak annyira tetszett, most már kevesebb szó hangzik, mert az ilyen államközi kísérletek, amint a német példa mutatja, meghiúsultnak és hatástalannak bizonyultak. Az agrárblokk megteremtésének problémája azonban előtérben áll és úgy válik reálissá, ha az aratás eredményéit mind a három állam előnyösebben értékesíti az előbbinél. Budapesti jelentés szerint a preferenc-vámok meghozatala kerül előtérbe, amely a tengeren tuli agrár- konkurrencia ellen irányul. A csehek ezt az ideát már gyengédebben karolják fel, mert egy lépést látnak benne a középeurópai gazdasági blokk kiépítése felé, amely ismét nem képzelhető el másként, mint a preferenc-vámok rendszere alapján. A csehek, mint emlitettük, rezerváltak a szinajai konferenciával szemben, viszont Lengyelország fölötte rokonszenvezik és lépten-nyomon jelét adja. hogy nem csupán belépni szándékozik az uj blokkba, de más kérdésekben is felajánlja a közvetítői tevékenységet Magyarország és a két kisantant állam között. A bolgár sajtónak is az az álláspontja, hogy e kartellbe egy későbbi időpontban feltétlenül be kell majd lépnie Bulgáriának is. Mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy ez a konferencia a tizenkettedik órában jött és na hajótörést szenved, sokkal nagyobb politikai veszedelmeket jelenthet, mint amilyen (a gazdasági előnyöktől eltekintve) politikai előnyöket igér — legalább is pillanatnyilag — ha eredménnyel végződik. Mai számunk 12 oldal
