Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-02 / 147. szám

Yl ael öház BUDAPEST V, TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24236—927. CIuj-Kcicxs vár, 1930 fetim 2. Şz&fdlă ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) Telefon: 5-CS, 6-94. XIII. évfolyam 147-ak szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Uralom a magunk otthona teleit Irta: Paál Árpád _Két cikk.__ II. A Magyar Párt parlamenti érvelése látható hatással volt a jelenlevő kormányférfiakra. Sem- mitse tulzunk, mikor jelezzük, hogy éppen a ma­gyarpárti álláspont kifejtése volt az, ami az álmos és gyári tulterméssel dolgozó parlamentben provo­kálta a többi felszólalásokat és a vitának a terjedel­messé válását. Ezzel egyúttal megakadályozódott az, hogy az egyszakaszos törvény egyszakaszos gyor­sasággal és jelentéktelenséggel keresztülcsuszlias- son. Most már komolyan tárgyalnak a kormánykö­rökben, hogy a magyarpárti megoldást az időközi bizottságokra nézve elfogadják. Ha igy lesz is, az időközi bizottságok intézményét ugyan nem törül­tük végleg, de legalább remény van arra, hogy az önkormányzati testületek végrevalahára működésbe kezdhetnek. Működésbe kezdhetnek ott is, ahol Cuza professzor őket látni se akarja, vagyis a túlnyomóan kisebbségek által lakott területeken. így lesz-e? Az még és még az is kérdéses. Lehet, hogy akik a kisebbségeket saját ottho­nukból is kipiszkálni szeretnék, azoknak fölebbezé- seikkel tovább is sikerül érdektársaikat az időközi bizottságokban állandósítani. Már van is rá egy szomorú viccünk: nálunk csak az ideiglenes bizott­ságok az állandóak. Lehet, hogy se a kormány, se a törvényhozás nem fog gondoskodni ennek a káros állandóságnak az eltakarításáról. Ha igy lesz, akkor a védekezés módját nekünk, népkisebbségieknek is abban kell keresnünk, hogy minden költségvetést, kölcsönkötést, vagyonelidege- rdtést fölebbezéssel támadjunk meg. ahol ezek az aktusok a mi vagyoni és kulturális érdekeinket sér­tik. Iskoláink aggasztó vagyontalanságán, tanítóink éhezésén az önkormányzatok költségvetése segíthet­ne. Van székely megye, ahol az időközi bizottságok ezeket a segélyeket törülték, illetve azok összegét az Astrának és más román kultúrintézményeknek a javára Írták elő. Ez nem jogos, nem törvényes és nem a helyi érdekek köteles szolgálata. Tehát jog­orvoslatot kell keresni ellene. Mintegy 800 _900 magyar jellegű községünk lehet, köztük több törvényhatóság és város. Az Anghelescu-törvény óta ezek is román nyelvű isko­lák építésével és fenntartásával évenkint átlag vé­ve egy-egymillió költség erejéig terhelődtek. Az el­telt évek alatt e nyolcszázmillió 4 _5 milliárdnyi összegre ment föl; ennyit vettek el a magyarság vagyonából és ennyit vontak el attól, hogy saját kultúráját ápolhassa. Nagy pénz ez és elvonása bi­zony nagy szegénységek okozója. S pár nap múlva tanítóink kongresszusra gyűlnek össze, hogy éhezé­süket, nyomorukat és példátlan szenvedésüket a fü­lünkbe és szivünkbe kiáltsák. Vájjon nem kell-e e kiáltásra felocsúdnunk, s a tőlünk elvont milliár- dokra gondolnunk? A közoktatási és kultuszminisztérium újjászer­vezéséről szóló uj törvény 186. szakasza azt mondja, hogy a községeknek az iskolai hozzájárulásaikat „arányosan“ fel kell osztaniok a helybeli iskolák között, akár államiak azok, akár nem államiak. íme, törvény is szól már arról, hogy a magyar jel­legű községek iskoláikat arányosan pártolhatják, s a községi költségvetés ilyen cimü összegeit feloszt­hatják. Ezzel megszüntethető az az eddigi rendszer, hogy a kisebbségi lakosok kétszeres adózásra kény­szerüljenek iskoláikért. És mégis kellő segítséget nyújthatnak. Hiszen az évenkinti és községenkinti milliókból most már a kisebbségi iskolákat is ará­nyosan kell részesíteni. Az eddig teljesen román kultúrára rendelt mil- liárdokból a minket illető arányos rész éppen a köz­ségeken és az ő költségvetéseiken keresztül vissza kell hogy térüljön a kisebbségi magyar kultúrára. De, hogy ez történhessen, bele kell nézni az időközi bizottságok költségvetésébe. És az idézett törvényre hivatkozva jogorvoslat utján is ki kell sürgetni, (Bukarest, junius 30.) Vasárnap délelőtt az ekkorra tervezett, de elmaradt szenátusi ülés helyett Mihalache földművelésügyi mi­niszter tartott expozét az összegyűlt szenáto­roknak a dobrudzsai agrártörvényről és a folyamatban lévő földmérési munkálatokról. Hangoztatta, hogy Dobrudzsában egészen kü­lönleges birtokviszonyok vannak, amennyiben a török uralom alatt a föld az állam tulaj­dona volt és azt a falusiak csak bérletbe bír­ták. Ez a különleges viszony a birtokos és a föld között utóhatásaiban még ma is érezhető és ezeket az állapotokat rendezni kellett. Nem volt megengedhető, hogy 1500 szegény bolgár földtulajdonos földönfutó legyen azért, mi­vel bizonyos formalitásokat nem tudott be­tartani, Ä fcldfelmérési munkálatok az egész Országban a legjobban haladnak előre s azok­nál kétszáz mérnök van alkalmazásban. A hétfő délelőtti ülésen azután a szenn­(London, junius 30.) A Simon bizottság je­lentésének első részét Gandhi hívei a legnagyobb el­keseredéssel fogadták és ilépgyülések ezrei tiltakoz­tak a tendenciózusoknak nyílvánított megállapítá­sok ellen. A napokban megjelent a bizottság jelen­tésének második része is, amely a hindu naciona­listák körében még nagyobb felzúdulást keltett, a népgyülésak magatartása több helyen annyira fe­nyegető, hogy csak katonai erővel lehetett a rendet helyreállítani. Az indiai viszonyok tanulmányozására kiküldött pártközi bizottság jelentésének első. része, amint annak idején megírtuk, India politikai, társadalmi, nemzetiségi viszonyának leirása volt. A második rész azokat a közjogi természetű javaslatokat tar­talmazza, amelyeket a bizottság az adott körülmé­nyek között célszerűnek vél. , A bizottság egész Indiát egy államszövetségben akarja egyesíteni és az egyes tartományok részére széleskörű autonómiát javasol, azonban a javaslat szerint az indiai alkirálv továbbra is India minisz­terének s igy az angol parlamentnek tartoznék fele­lősséggel. Ugyancsak az angol parlament.és nem. az indiai képviselőhöz erősítené meg az álltirály mi­nisztériumát is. Ez a javaslat a hinduk álmát és reménységét egyáltalában nem váltja valóra. Semleges szakértők véleménye szerint a hindu nacionalistákat már a Mai számunk 12 oldal hogy a költségvetésből az -„arányos“ részesedést a magyarnyelvű iskolák megkaphassák. Egyszer, aztán az időközi bizottságoknak is vé­ge lesz. De addig is a magyar társadalomnak meg kell találnia az önvédelem törvényes módját, mely- lyel kultúráját és vagyoni maradék-képességeit a to­vábbi milliárdos károsodástól megmentheti. tus megszavazta a dobrudzsai agrártörvényt. A délutáni ülésen több kisebb jelentő­ségű javaslat került szavazásra. Többek kö­zött az a törvényjavaslat is, amely a földmi- velésiigyi minisztériumot a gyulafehérvári püspökség és az állam közötti földcserére jo­gosítja fel. Parlamenti iniciativából került a szená­tus elé az a törvényjavaslat, amely Mincu, neves román építőművész özvegyének 10 ezer lejes havi nyugdijat óhajtott megszavaztatni. A javaslat ellen Clintescu Bolintin tartott heves beszédet. Utána Vajda belügyminisz­ter szólalt fel. Hangoztatta, hogy az államnak vannak becsületbeli kötelességei nagy fiai és ezek hozzátartozói iránt. A szavazásnál az­után nagy meglepetés történt. Kiderült, hogy a szenátus a törvényjavaslatot a belügymi­niszter támogatása ellenére 84 szavazattal 23 ellen elvetette. dominiumokat megillető jogok megadásával sem lehet kielégíteni, a Simon-javaslat pedig ezeknek a kívánságoknak teljesítésétől valóban messze áll. Az angol közvélemény a második részt is leg­nagyobb érdeklődéssel várta, a könyvesboltok való­ságos ostromot állottak ki és nem csak politikusok és szakemberek, hanem a társadalom minden rétege olvassa a Simon-bizottság javaslatát. Ez a nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy India sorsa mily szo­rosan összefügg az egész angol birodalom sorsával. A Simon-bizottság javaslataival a mohamedá­nok, páriák és az indiai önálló fejedelemségek meg vannak ugyan elégedve, ha azonban az októberben összeülő alkotmányozó bizottság a Simon-javaslatok alapján épiti fel India közjogát, Indiában csak had­erővel lehet fenntartani a rendet. A Times a francia-olasz háború lehetőségéről Londonból jelentik: A Times feltü- néstkeltő Vezércikkben foglalkozik Francia- ország és Olaszoi-szág fegyverkezésével. A cikk megállapítja, hogy az olasz-francia há­ború veszedelme többé nem fantazmagória. Mindkét állam nyíltan fegyverkezik, nyíltan háborúval fenyegeti egymást. Leszavazták a szenátusban Vajdát A dobrudzsai földtörvényt hétfőn megszavazták  Simon-bizottság jelentésének második része közelről sem elégítette ki a hindu nacionalistákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom