Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-23 / 140. szám

Ha a kormány nem segít a munkanélküli­ségen, akkor az ország kisipara rövidesen tönkremegy Adómérséklés és iparhitel folyósítása menthetik csak meg a haldokló kézműipart (Kolozsvár, junius 21.) Az egész romániai kisiparos társadalom élénk bizakodással néz II. Ká­roly király uralkodása és az átalakított Maniu- kormány rezsim je elé. Minden kisiparos és kézmü- iparos azt várja, hogy a gazdasági élet fellendül, a jogbiztonság megerősödik, az adókat mérsékelni fogják és a kormányzat szociális törvényekkel és intézkedésekkel a kisipar támogatására siet. A múltban is nagyon sok Ígéret hangzott el. Kísérle­tek is történtek, hogy a kisiparosok katasztrofális helyzete megjavuljon, de ezek a kísérletek még félmegoldásoknak is gyöngék voltak és jóformán semmiféle eredményt nem mutattak fel. A munka­ügyi és az ipar és kereskedelemügyi minisztérium több törvényjavaslatot dolgozott ki, de a kormány jószándéka a hozzánemértésen és a törvények végrehajtásán megbukott. A tényállás még a mai nap is az, hogy az egész országban napról-napra ijesztő módon nő a munkanélküliség, az iparosok kezéből kiesik a szerszám, becsukják a mű­helyeket, mert a tulmagas adók és az ál­lam antiszociális intézkedései minden kis­ipari megmozdulást a csirájukban ölnek meg. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a kis­iparosok az ország dolgozó társadalmának igen je­lentékeny tényezői, akik az ország konszolidációja érdekében felbecsülhetetlen munkát végeznek. En­nek a társadalmi osztálynak a semmibevevése, el­hanyagolása az ország egész gazdasági életében je­lentékeny károkat okoz. A gazdasági válság és pénzszűke miatt a ma- gSnbankok a kisiparosok elől teljesen elzárkóznak. Kisipari hitel nincs, hanem elsősorban az állam zár­kózik el kisipari hitelek nyújtása elől. Amig pedig M állam nem nyúl a hóna alá a kisiparos társadalomnak és nem nyújt megfelelő kis­ipari hitelt, addig az ország jelentékeny adófizető társadalma továbbra is csak az adósságokban fog vergődni és vagy beszün­teti az iparát, visszaadja iparengedélyét, vagy pedig koldusbotot vesz a kezébe és kivándorol. Mindezekhez hozzájárulnak a tulmagas adók, kincstári illetékek és ezerféle taksák, amelyek a ma- gárahagyott iparosság utolsó életerejét is felemész­tik. A legutóbbi adókivetéseknél már történtek bi­zonyos intézkedések, hogy az adóprést a kisiparo­sokkal szemben enyhítsék. Sajnos azonban, ezek a rendelkezések az alsóbbfoku pénzügyi hatóságok bürokratikus utjain elkallódtak és semmiféle adó- mérséklést nem jelentettek. Mindehhez hozzájárul, hogy az utóbbi években az állami munkálatok jóformán megszűntek. Az állam a rideg spórlás álláspontjára helyezkedett és igy azok az állami munkálatok, melyek a múltban a kisiparosoknak és kézmiiiparosoknak némi munkaal­kalmat nyújtottak, teljesen megszűntek. Az állam példáját követték a városok és a megyék is. Itt sin­csenek ma már közmunkák, mindenütt megszűntek a középitkezések. Amig az állam nem jár jó példá­val elől, addig a megyék és városok sem teremte­nek munkaalkalmat a kisiparosság részére. Az ország vezetésében mindenki uj rendszert vár. Mindenki azt reméli, hogy a gazdasági viszo­nyok feljavulnak és egy koncepciózus kormány- politika a nyomasztó gazdasági krízisben enyhülést fog előidézni. Erre elsősorban az ország kisiparosai és kézmüiparosai számíthatnak, mert ha a régi kor­mányzás továbbra is megmarad és nem történnek iparvédelmi intézkedések, akkor az ország kézmű­ipara rövidesen a mélypontra jut. Birságeső hullott a dévai kisiparosokra... Később kiderült, hogy a bírságokat illetéktelenül rótták ki (Déva, június 21.) A tanoneoktatás mindig a kis­ipar egyik legégetó'bb kérdése volt. Nem aziért, mintha a kisiparos nem tudná a tanoncojpt nevelni, mert a múltban is és ma is a mesterek mindent megtettek a tanoncnevelés érdekében. Nagy baj azonban, hogy a hatóságok sok esetben csak akadályokat, görditenek a tanoncnevelés elé. Példa erre Déva, ahol ezt a jogot a dévai ipariskola igazgatósága gyakorolja, amelynek az élén Sirca igazgató és Maris tanár állanak. Hogy mennyire szigorúan gyakorolják az iskolalátogatást, arra mi somi jellemzőbb, mint az, hogy több mint har­minc iparost büntették meg a mult esztendőben azon a cimen, hogy a tanoncok nem jártak pontosan is. kólába. A büntetések felhajtását a déyai piénzügyigaz- gatósághoz tették át, amely a büntetéspénzek nagy ré­szét he is hajtotta. A dévai ipartestület ekkor a bün­tetések ellen óvást emelt, mert sok esetben a ipariskola igazgatósága ille. téktelenül büntefflfce meg a kisiparosokat. Sőt kiderült, hogy az ipariskolának nincs is joga el­lenőrzést gyakorolni, bírságot kiszabni és azt behajta­ni. Ilyen körülmények között tehát a pénzügyigazga­tóság is illetéktelenül hajtotta be a büntetéspénzeket, amelyek 100 lejtől 3000 lejig mozogtak, tehát na­gyon érzékenyen érintették a dévai kisipa­rosságot. Az iskolaügyi szabályzat szerint a tanoncok ellen­őrzési joga magát az iskolát illeti meg és az igazga­tóság havonta egyszer és pedig a hónap 8-ik napjáig köteles bejelenteni a mulasztó tanoncok gazdáinak a névsorát az elsőfokú iparhatósághoz. Ez a városi ta­nács kebelében működik. Szabályszerű idézés utján tárgyalásra liivja meg az iskolát, munkaadót és a ta- noncot s csak kihallgatásuk uán dönhet a büntetés ügyében. A tárgyalások alatt sokszor kiderült, hogy nem a munkaadó a hibás. Déván is ez az eset állott fenn, mert az iskola vezetősége pontosan nem irta ki az órarendet, tehát a munkaadók nem el­lenőrizhették a tanoncok iskolalátogatását. Megtörténhetett tehát az, hogy a dévai kisiparoso­kat magas birsaggal sujották, holott nem is voltak hi­básak. Nőm hallgathatjuk el azt sem, hogy a pénzügy­igazgatóság később a büntetéseket az ipartesülethez tette át azzal a kéréssel, hegy a bírságpénzeket a tes­tület hajtsa be. Az ipartestület csak ekkor vette ész­re, hogy a magas bírságot illetéktelenül rótták ki. A jövőben tehát rendezni kell pontosan, hogy kik illeté­kesek az iskolalátogatás ellenőrzésére, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A kolozsvári pékek és az éjjeli munka. Ä kisko. ruak és a nők vlédelméről szóló törvény megtiltja a 18 éven aluli ifjak és a nők éjjeli munkára való alkal­mazását. Ezzel a rendelkezéssel szemben az egész or­szágban a pékek mégis csak éjjeli munkát folytatnak. Ha a törvényt pontosan betartanák, akkor a pékipar­ban tanoncokat nem is lehetne alkalmazni, vagy ha alkalmaznának is, nem lehetne őket kiképezni. A tör­vény szigorú betartása az iparban az utánpótlást tel- jesen megszüntetné. Hogy ezt a tarthatatlan helyzetet és rendelkezést ki lehessen küszöbölni, a kolozsvári pékiparosok megkeresiést intéztek a munkaügyi mi­nisztériumhoz, hogy az 1884. évi ipartörvény intézke­déseit fogadja el, mely szerint 16 évnél idősebb fcanon- cokat, ha az orvosi szakvélemény megengedi, éjjeli munkákra is alkalmazni lehessen. Ugyancsak a vasár­napi munkaszünetről szóló törvény is olyan rendsza­bályokat állít fel, amelyeket nem lehet betartani. E törvény szerint az alkalmazottaknak vasárnapokon! és a hivatalos munkaszüneti napokon 24 órai pihenési adandó. A pékeknél ez a rendelkezés úgy nyert alkal­mazást, hogy a vasárnapokat és hivatalos ünnepeket kö­vető napokon a munka reggel 6 órakor kezdhető meg- A kolozsvári pékmesterek azonban tekintettel arra, hogy Kolozsváron a hetivásárok hétfőn vannak s tekin­tettel továbbá arra, hogy hétfőn és a hivatalos ünnepe­ket követő napokon a fogyasztóközönség csak 11 óra­kor kaphat friss süteményt és kenyeret, megkeresték a munkaügyi minisztériumot, hogy ezt a rendelkezést mó­dosítsa. Kérték, hogy ezeken a napokon a munka reggel 3 órakor legyen megkezdhető, hogy a péksütemények előállitásánál fennakadás ne történjék. II. Károly király megköszöni az iparosok üdvöz­letét. Már a múlt számunkban közöltük, hogy a kolozs­vári ipartestület II. Károly trónralépése alkalmából hó­doló táviratot küldött, amelyre most az alábbi válasz érkezett: „Ipartestület, Kolozsvár. Őfelsége, a Király köszöni a kolozsvári kis- és kézműipar nevében bemu­tatott hódolatukat, őfelsége magántitkára, C. Dimit- rescu.“ Tilos a cinkweisa alkalmazása. A munkaügyi mi­nisztérium nemzetközi megegyezés alapján eltiltja az ólomfehér, ólomszulfát és ezeket az anyagokat tartal­mazó festékek alkalmazását a lakások belső festésére. Ugyanezen rendelkezés megtiltja a 18 éven alóli ifjak és bármilyen korú nők alkalmazását olyan ipari festé­szetnél, ahol ezeket az anyagokat használják. Sőt, az anyagok használatánál óvóintézkedéseket ir elő, mint speciális ruhák a munkánál, a kezek tisztántartása a munka után, a nem munkaruha izolálását a festéktől, továbbá ezeket az anyagokat csak puszta formájában vagy mint kész festéket szabad alkalmazni, hogy ezáltal a szanurnizmusnak nevezett betegséget kikerülni le­hessen. Tanoncmunkakiállitáa junius 29-től julins 6-ig. A kolozsvári ipartestület, mint minden évben, úgy az idén is az iparostanoncok munkáiból kiállítást rendez az alábbi programmal: a tárgyak beszállítása junius 16-tól 21-ig minden nap 8—12 délelőtt és 4—7 délután; a tárgyak elbírálása junius 23—28-ig. A kiállítás nyitva lesz junius 29-től julius 0-ig minden nap délelőtt 10—12 és délután 4—7-ig. A kiállítás ünnepélyes bezárása és az érmek kiosztása julius 6-án délután 5 órakor lesz az ipartestület helyiségeiben. A kiállítás helye az ipartes­tület Karolina 5. szám alatti palotájában. Belépti dij nincs. Ingyen rádióhallgatás a himeves Phillips felve­vőkészülékkel. Vezérképviselet: LÁZÁR BERCOVICI BUCUREŞTI, STR. ACADEMIEI Egyedárusitó: FENYŐ HERMANN CLUJ, PIAŢA UNIRII. Fényképészeti lemezeket, papírokat vegyszereket nagy választékban szerezhetnek be az ©rogueFiátea&s Cluj, Plata UnSrii. — TeSeffonszáres: 250. Vízvezetékei, szivattyútelepeket, központi fütésfesren- í dezéseket, javításokat jutányosán és jótállással készítek részletfizetésre is. Szerkó V. oktevef&s gépészmérnök ^ Giuj, Sir. fi. J&rga fíc. t£. Teiefaes 453. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom