Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-08 / 127. szám

It am 7SVF. 127. SZÁM. •» Mező szdüságl M árit. anaFBH Clu|-Kolo2SYár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Jibou-Zsibó, Zălau-Zilali. Afíiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Selát tőkék: SD,000.000 lel Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és küllőidre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett davizafseiy. DASAC Fáneurópa vagy középeurópai vámunió? TUBÁMAT • • • HJD0Siii\Y08 MDKHAkAT • • • ntvDHBír • • • F©L¥éS®ATHM4T « * • JflQTEViJimKAT & « » ÜZEETE KöSYVEKET • fi fi ÉS MINDENNEMŰ KÖNYVNYOMDÁI MUNKÁT BÁRMILY NYELVEN, pontosan készít a LAPKIADÓ NYOMDAI MÜINTÉZET RÉSZV.-TÁRÖ. CLUJ, STR. UNIVERSITĂŢII EGYETEM U. 3. (Nagyvárad, junius 6.) Amerika versenye már fél- századon át sújtja az enrópai kontinens gazdáit. Az a tény egymagában, hogy az európai országok tehetetlenül tűrik és mondhatnánk, bizonyos egyked­vűséggel nézik Amerika öldöklő versenyét — azt lát­szik bizonyítani, hogy Európa népei és vezérpolitiku­sai, vagy a kormányférfiak nagyrésze nem birt sem azzal a közgazdasági Ítélettel és tudással, sem azzal az éleslátással, mely .őket ome verseny ellen sikerrel vezette volna akcióra. Általában inkább a mindig nehezen megkaparin­tott husosfazekak őrzése és a belső vagy elméleti po­litika kötötte le tetterejüket, semmint a nemzetek éle­tét és fejlődőiét biztosító nemzetközi kereskedelem; úgyhogy a nemzeti termelés nem mint kitűzött, egysé­ges cél szerepelt a messze jövőre kiható intézkedéseik­ben, hanem az bizonyos mértékig a véletlen, vagyis az egyes polgárok szétfoszló egyéni érdekei szerint ala­kult. A jelszó körülbelül mindenfelé egy volt, t. i. „segíts magadon — te gazda — és az Isten is megse­gít.“ Más irányban azonban az Európát áthatott irány: a szabadkereskedelmi irányban nyert kifejezést, mert éppen Középeurópa népei vakon követték minden ko­moly és beható mérlegelés nélkül: Anglia szabadkeres­kedelmi irányát, holott Európának vagy a szárazföld bármely államának éppen halálos Ítélete volt ez a sza­badkereskedelmi rendszer, mert ennek jelszava alatt vérzőitek cl az élő nemzetek legdrágább erői, azok, melyeket a hazai földből és vagyonból gyüjthettek csak. Anglia iés gyarmatai a szabadkereskedolom által gyarmataira való tekintettel az utolsó békeévben, 1918-ban 115 millió dollárral termeltek többet kivitel­re, minit a világ összes állami együtt; míg ellenben az idegen területekről bevitele ugyanakkor 251 millió dollárral volt kevesebb, mint a világ összes többi álla­mainak bevitele, vagyis szükséglete, mert mindezt maga állitván gyarmataiban elő, saját termelését fo­gyasztotta, illetve más nemzeteknek ezekért nem adó­zott. Jlzen óriási eredményt természetes, hogy az Ang­liára legfőbb életfeltételt képezett: szabadkereskede­lmi makacs fenntartásával érhette csak el. Emlékezzünk csak a béke-évekre vissza, midőn az KKíírő eredményei xárSa ütdet» évéi a Lcmási Erdőipar R*. Az Aradon székelő Lomási Erdőipar Rt., amely a Nasici érdekkörébe tartozik, most hozta nyilvánosság­ra október 31-én lezárt 1928—29 évi mérlegét. A vál­lalat négy és félmillió lej alaptőke és körülbelül húsz­millió lej tartaléktőke mellett hárommillió hatszázezer lej tiszta nyereséget ért cl. A részvénytársaság az el­múlt üzletévre is harmincszázalékos osztalékot fog fi­zetni, mint a megelőző években. A mérlegben a beruházások 16.7 millió lejjel, az erdőségek és a kitermelt fa értéke 39.38 millió lejjel, a készletek 24.76 millió lejjel szerepelnek. A vállalat .bruttó bevétele megközelítette a 21 millió lejt, ami a megelőző évvel szemben közel hétmilliós emelkedést je­lent. A CFR negyvenszázalékos tarifakedvezményt ad a Magyarországra irányuló husexportra. Bukaresti tu­dósítónk jelenti: A CFR igazgatótanácsa legutóbb tar­tott gyűlésén megengedte, hogy Romániából, Sofro- nyáról Kürtösön keresztül személyvonatokkal is szál­líthassák a húst Magyarországra. A husszállitmányok vasúti tarifája a gyorsáru díjtételei szerint iizeten­irányadó körök esküditek ennek zászlójára, mert kel­lően nem ismervén a világ egészén végbemenő keres­kedelmi és gazdasági fejlődést, egyszerűen felültek a jelszónak és ennek hervasztó hatása alatt küzdöttünk a világversenyben egyesek és az egész ország. Hiszen ma is vannak vezérkedő tekintélyek, akik még mindig a szabadkereskedelmi rendszert vallják üdvözítőnek. Angliának eme kereskedelmi rendszere odavitte a nemzetek életműködését, hogy kívüle csupán aa Észak­amerikai Egyesült Államok és Brit-India termelése, il­letve nemzeti mérlege: aktiv, mert az Északamerikai Egyesült Államok tiszta kiviteli többlete 100 millió dollárra, megy, mig Brit-Indiáé 66.3 millió dollárra és Oroszországé 14 millió dollárra; a többi országok mér­lege mind: passzív, még pedig tetemesen passzív. Tetézi a bajt azon sajnos körülmény, hogy az Északamerikai Egyesült Államokkal szemben is ép- penugy passziv a legtöbb állam kereskedelmi mérlege annyira, hogy haladása; még Lord Beawerbrook Pán- Anglia tervezője szerint is, óriási és félelmetes. Két ilyen világhatalom ellenében a szabad és szer­ződéses kereskedelmi viszonyból eredő ilyen egészség­telen kereskedelmet űzni valóban megbocsáthatatlan balgaság; több, mert a jelen ék a gazdák jövője el­leni bűn. « , A harmadik világhatalom: Oroszország, melyről sem imi, olvasni, beszélni, de akitől talán még félni sem szabad, szintén sok értékkel haladja meg a kivi­tele a bevitelét. Így tehált ma azon helyzetben vagyunk, hogy Anglia óriási gyarmataival, Amerika kíméletlen versenyével és SzoVjetoroszország — hiába van most békekorszak — egyszerűen agyonnyomják Európát, mert mig egyfelől Anglia ipari cikkeinek vagyunk fogyasztói, másrészt gyarmatainak nyersanyag feleslegét is a mi piacainkra hozza. Amerika nyerstermelése lavinaként ömlik be Európába — hálomrádöntve minden mezőgazdasági eg­zisztenciát. Oroszország pedig közvetlen szomszédságával fe­leslegeit. szintén, kontinensünkön igyekszik értékesíteni és mig odahaza éhinség pusztítja népeit, az állami fi­náncérdek szervezett kiviteli kereskedelmével nyercs­tennénveit nyakunkba zúdítja. (Folytatjuk.) dők, a CFR azonban 40 százalékos kedvezményt ad az exportszállítmányukra a dijtételből. Ezt a kedvezményt bármely romániai husexportőr élvezheti, ha az expor­tot. Magyarországra Kürtös határállomáson át bonyo­lítja le. * Kilencvennyolc vcsuti mozdonyt Javítanak ki a belföldi műhelyek. Bukaresti tudósítónk jelenti: A CFR igazgatótanácsa jóváhagyta azt az árlejtést, ame­lyet május 14-én 98 vasúti' mozdony kijavítására hir­detett. A Eesicai Yasmüvek és Uradalmak Rt. 18, a Malaxa mozdonygyár 49, az aradi Astra vagongyár 20, a nagyváradi Phoebus vagongyár pedig 2 mozdony kijavítására kapott megbízást. A mozdonyok kijaví­tási költségét * külön e célra megszavazott és 213 mil­lió lejt meghaladó alapból fedezik. Ha nincs pénze, okkor is vásárolhat 23 ke'I, »agv 5 havi résiletflxaléar« konfekció és textil árut, selymet, szöveteket ol­csón a Rottenberg Márton cégnél P. Carolina 5. Zürich Valutapiac 1930. junius 6 0 Z ü i v c h Berlin Bukarest Bubest 1 Becs Prága Newvork nyitás zárlat utó Zürich ___ ____­8112 3260 110725 652675 2510 3261 Newyork 51665 51660 51660 i 41910 16810 5721 V ■ • 3372 48585 16820 London 25101/» 25097/g 250972 203-3 81712 2779 16383 — 819 Paris 2026 2026 202630 1644 65950 2214 13222 12391 664 Milánó 270650 2706 270ó 2195 88350 2905 176675 9276 886 Prága 153250 153250 153250 12432 5 D0 169650 — 16385 5 Budapest 903250 903250 903250 7325 2942 — 58940 2780 2947 Belgrad 91250 ,91250 91250 — 299 101050 5958 — —­Bukarest 307 30/ 307 2491 — 33975 2004 818 — Becs 7285 7255 72)3 5911 2376 806625 475455 3444 2380 Berlin 12327 12325 12325 — 4019 1365875 804475 20362 4027 Száz le} áriolyazna: ZüncIRieu 3,07 Párishaa — . Budapesten 3393/*

Next

/
Oldalképek
Tartalom