Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-08 / 127. szám
arm. svf, w. szám. 3 Heves vita volt a szenátusban az erdélyi földgáz monopóliuma körül Hogyan nyilvánította alkotmányellenesnek a semmitőszék a földhitel-törvényt — Gyárfás Elemér beszéde (Bukarest, jtuxitu 6.) A szenátusban napirend előtti Píman moldvai matropolita szólal fel és tiltakozik az alias, hogy a Piatra-Neajntuban adventista templomot építsenek. Bejelenti, hogy a kérdésben interpellálni fog. Apostol Pop» szenátor parlamenti iniciativából törvényjavaslatot nyújt be a kereskedelmi törvényszékek létesítéséről. Napirenden a földgáztörvényit tárgyalják, amelybe* elsőnek Gr&disteanu szenátor szól hozzá és isme. rotes stílusában rendkívül éleshangon kritizálja a javaslatot, amelynek szerinte nagyon sok alkotmányellenes in- i tézkedése van, amint hogy azt a kormány több törvényéről a legfőbb törvényhozó tanács U megállapította. Madgearu miniszter: A legfőbb törvényhozó tanács gyakran téved, aminthogy tévedett a minisztériumok szervezetéről szóló javaslatnál is. Gradisteanu: Vannak más fórumok is, amelyek nem tévednek és mégis megállapították a kormány egy törvényének alkotmányellenességét. t Mád geam: Mire céloz? Gradisteann: A semmitőszék tegnapi határozatára, amely a mezőgazdasági földhitelintézetről szóló törvényt alkotmányellenesnek minősítette. Madgearu emelkedik szólásra és ismerteti a Gra- disteaau által szóba hozoitt ügyet. A liberálisok a maguk földhitelintézetét annak egyil kliensével bepereltették, hogy igy a bíróság előtt szóba hozhassák a jelenlegi kor mány földhitelintézeti törvényét s felvethessék annak alkotmányellenességét. A kormány ennél a pömél nem képviseltethette magát, arról nem is volt értesülve, igy hozták a határozatot, amelyet még meg kell vizsgálni. Gradisteanu magatartását igen különösnek találja. Gradisteanu: Igen különös eljárás az, hogy a kormány nem cselekszik törvényesen és ezért az állam sok kártérítésit kénytelen fizetni. Madgearu miniszter: Most csak a levegőbe beszél a szenátor ur, mert a mostani kormány alatt még egyetlen egyszer sem történt meg, hogy a kormány kártérítést fizetett volna. A megállapitás kissé elkésett, mert az előző kormányok valóban lábbal tiportak mindent és az állam gyakran kénytelen volt kártérítést fizetni. Gradisteanu beszéde végül ia humorba fullad, úgyhogy az elnök kénytelen komolyságra figyelmeztetni a szenátust. Gyárfás Elemér az erdélyi földgázról A következő szónok Gyárfás Elemér dr., magyarpárti szenátor, »ki legelőször is azt fejtegeti, hogy miért érzi hivatva magit a kérdishea való hozzászólásra. Sármás község * földgáz főfelfakadó helye 8 közelesik az ő szülőföldjéhez ée a földgáz első felhasználásainál is szerepe volt. Ismerteti röviden a földgái történetét. Nehány mezei munkás talált reá először erre a nagy természeti kincsre, amelynek kiaknázása nagyon lassan haladt előre. Jellemző, hogy közvetlen a fölfedezése után Dicsőszentmártonban, a földgáziterü- lettől 15 kilométerre gázgyárat állítottak fel. Aa első tőkés, aki az ügy iránt érdeklődött és nagyobb földterületet vásárolt, Károlyi Mihály volt. A magyar kormány 1913-ban ismerte fel a gáz jelentőségét e ekkor azt monopóliumnak nyilvánította, úgyhogy a jelenlegi törvény ilyen rendelkezése nem < újdonság. A háború alatt német kezdeményezésre alakult meg az UEG, amelyben a magyar állam és a Deutsche Bank vetitek részt. A kihasználás úgy a magyar rezeim, mint az impériumváltozás után a mostani éra alatt is csak nehezen haladt előre, igy a földgáz nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyeket adhatott volna. VVWWVWWVWWWWWV\AAAAAAC Bethlen István egy évre jósolja a magyarországi gazdasági lielyiet Javulását A magyar miniszterelnök kijelenti, hogy londoni meghívását^ angol hivatalos körök kezdeményezték — A külSösdi magyar egyesületek húszezer beadványa a Népszövetséghez (Budapest, junius 6.) Bethlen István az egységes párt tegnapi értekezletén optimista nyilatkozatot tett a gazdasági helyzetről. A magyar miniszterelnök szerint egy éven belül meg fognak javulni a gazdasági állapotok Magyarországon. Először a mezőgazdasági helyzet javul azoknak az intézkedéseknek a következményeképpen, amelyet a magyar kormány foganatosítani fog, újabb javulásokat pedig a felveendő kölcsön fog eredményezni a gazdasági élet minden ágában. A választásokra nézve hangoztatta Bethlen, hogy egy éven belül semmiesetre sem lesz választás, mert a kormány az tajtékzó, meredek, omló« vízfalak vettek körül. Bustard apó hajója, a Delfin, haladt bent a viharban. Megdült fedélzetére felcsaptak a hullámok s ahogy végigsöpörtek rajt», szürke hátukból kiszakadt a fehér tajték. Bustard apó maga állott a kormánynál és gyakorlott öreg kezével vitte a hajóját a viharban a szól és a hullámok ellen, hajnalban megfordult és ádáz erővel tört most a partnak a tenger felől s a meglódult hullámokat is megfordította és söpörte neki a partnak. A hajó tengertől zuhogó, ázott fedélzetén, a széltől védett oldalon megbújva dolgoztak az emberek a vitorlák köteleivel. A szél ellen, haladó hajón gyakran kellett változtatni a vitorlák állását s az előbb még védett szél alatti oldalból, amint a hajó átcsapott a szél irányán, hirtelen szélfeletti oldal lett. Nagy, súlyos hullámok rohantak keresztül rajta s végighempergették az ember-eket a fedélzeten és odalapitották őket az átellenes korlátokhoz. Káromkodva, dühösen kapaszkodtak meg a lelógó kötélvégekbe. Sósnyálat köptek vissza a tengernek, szidták az időt, a cudar tengeri életet és azt, akinek eszébe jutott ilyen időben tengerre küldeni őket. A festő fent- ült a hajó liátulsó részén, a kormány magas fedélzetén, ahová nem csaptak fel a hullámok. Gyors kezekkel dolgozott a tántorgó festőállványon. Védett helyen volt. Előtt* a kabin-lej árat sugóal&ku dobja felfogta a szelet és eltakarta a fedélzet mélyén dolgozó emberek vergődését. A festő nem látott mást, csak a fehérhátu nagy, szürke elragadó vizet, amint rotyogva főtt a roppant üstben. Néha, amint egy-egy öreg, fehérhaju hullám előreborzolt, tépett üstökével nekirontott a hjonak s a hajóoldalon megbotolva, millió fehér darabokra robbanva széjjel, a magasba vágott, gyermekes örömmel kiáltott a kormánynál álló Bustard apó felé. — Jaj beh szép! Jaj beh gyönyörű! Az öreg ilyenkor kiköpött a fedélzetre és moa-gott valamit a szakállába. Később, amint a hajó egyre »nesz- Szebb haladt a parttól, egyre több ilyen hullám került az útjába e a vén kátrányoegerendák a hajó testében meg- megreocsentek, mint köszvényes, csikorgó Ízületek. — Jó lesz, ha sietsz azzal a képpel, mert a tenger nemsokára ide ia felmászik és letörli azt a sok fene kenőcsöt arról a vitorlavászonról, mint a tanító az elrontott dolgozatot a palatábláról — morogta Bustard »pé a festő felé. Már jó messzire jártak az otthoni parttól, ,ben* a nyüttetuger küldte óriási vizsugairak meg- elevenült szántásain. A* „Ördög foga”-zátonyok fekete, odvae sziklái jó félméríföldnyire maradtak tőlük a szél alatti oldalon. A fekete szírieken megtörő hullámok, hörgő, szörcsögő jajkiáltása keresztül harsogott a szél ordításán s a sziklák közt örvénylő fehér tajték felett, sikongató, idegesen csapongó sirályok nagy csapata kóválygott a tengerporos levegőben. — Hiába próbálsz ijesztgetni, öreg. Csak menjünk előre! Ha már fizettem, legalább egy kis vihart akarok látni — nevetett a festő. — Jó, nekem mindegy, vont vállat az öreg, — én csak azért szóltam, mert azt hittem, hogy haza akarod vinni, azt, amit festettél, A tenger úgyis tudja, hogy milyen. Ninos szüksége arra, hogy a te képeden nézegesse magát. — Haza is viszem, ne félj öreg, de egy ilyen kis izétől még nem hátrálunk meg. Vihart akarok látni, nem pedig egy fürdőkádat, amibe locsog a víz — mondta hencegve a festő. — Hátiszen jó, jó, én megmondtam, amit mondtam, ha te vihart akarsz látni, nézz körül! Ezt úgy hivják, hogy vihar. Én nem szerződtem )e neked arra, hogy extra hullámokat szállítok valamilyen tengerész-regényből. Fesd a hullámokat a duplájára, ha nem vagy velük megelégedve — dohogott az öreg. A festő hangosan felkacagott. — Igazad van, öreg. Azt is megtehetném, de azért menjünk csak előre, én elevenen szertném látni őket. — Jól van. Te vagy most a gazda, csak meg ne bánd! — válaszolt az öreg. Igaza volt tegnap Beppó- nak a korcsmában. Ezek a szárazföldi patkányok nem tudják, mi a viz, amig el nem viszi őket. Na, várj csak, te mázoló, majd adok neked belőle egy kis kóstolót, — morfondéroizott magában az öreg. Igaz, hogy én is megázom, de hát egy fürdővel több, vagy kevesebb, nem sokat számit már nálam. Szórásra fogta esőköpenyegét a dereka körül s néhányat rántott a kormánykerék küllőin. A hajó orra lassan a szél alatti oldal felé fordul s a Delfin oldalával keresztbe állott a szélnek és a hullámoknak. Nagyokat dülöngve, hemperegve haladt igy a hajó egy darabig. A festő egyik kezével a kabinlejárat dobjába kapaszkodott, a másikkal a festőállványt fogta, hogy el ne dűljön. A lépcsőnél, mely az alsófedólzetről felvezetett, kiváncsi matrózfejek bukkantak fel és csodálkozva néztek Bustard apó felé, mintha kérdezték volna: — mi az? Megbolondultál? — Az öreg ravasz szem- hunyoritással intett feléjük s kezével a hullámok mozdulatát utánozva, az előtte álló festőre mutatott. A matrózok megértették miről van szó. Összekacagtak és lehuzód- tak a védett korlátok mögé, (Folytatjuk.), uj választások időelőtti kiírását nem tartja szükségesnek. Bethlen István különben az egyik délutáni budapesti lapnak nyilatkozott tervezett londoni útjáról. Mindenekelőtt a szocialisták állításaival szemben hangoztatta, hogy kiutazása nein a magyar kormány, kezdeményezésére történik, hanem a meghívás az angol hivatalos körök részéről történt. Angliai tartózkodása alatt az angol politikai köröket minden vonatkozásban tájékoztatni fogja Magyarország helyzetéről. A pünkösdi ünnepek után néhány nappal indul el és nyolc-tiz napig marad Angliában.j (Budapest, junius 6.) A trianoni békeszerződés évfordulója alkalmával a külföldön élő magyarság nagygyűléseket rendezett és e nagygyűlések határozmányaképpen magyar egyesületek memorandumokat intéztek a Népszövetséghez. Eddigi genfi jelentések szerint a beérkezett felhívások száma húszezerre tehető. A memorandumok hangoztatják, hogy a békeszerződés téves alapokon köttetett meg és a békémü megalkotói nem vették számításba, hogy a régi Magyarország lakosságának hatvanhárom százaléka került uj országok szuverenitása alá. A memorandumok figyelmeztetik a Népszövetséget, hogy az utódállamok nem tartották be a nemzetiségeknek Ígért jogvédelmet és hogy Szlovenszkóban, Ru- szinszkóban, Horvátországban ugyanaz a helyzet, mint volt a trianoni békeszerződés előtt, éppen ezért a revízió kérdésének békés felvetése elől a Népszövetség nem térhet ki. Tízezer fékező válik feleslegessé a tervbe veit automatikus fékek miatt (Bukarest, junius 6.) A bukaresti sajtó értesülése szerint a vasút vezérigazgatósága két ajánlatot kapott a teherszállító vagonok automatikus fékkel való felszerleésére s az ajánlatokat az adminisztrációs bizottság legutóbbi ülése meg is vitatta. Vidrighin vezérigazgató vázolta az automatikus fékrendszer előnyeit, amelyek a forgalom biztonságában a sebesség növelhetőségében és a vonatok összeállításának egyszerűsítésében állanak. Ezeknek a fékeknek a bevezetése természetesen magautin vonná mintegy tízezer fékező elbocsátását. Gafeneu közlekedésügyi államtitkár, aki a tanácskozáson résztvett, kijelentett*, hogy ő is belátja a fékrendszer bevezetésének előnyeit, a fékezők leépítése azonban legfeljebb négy-öt ív alatt történhetik meg.
