Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-07 / 126. szám
0 XIII. ÉVF. 126. SZÁM Pünkösd másodnapján hirdetik ki az ítéletei a horvát szeparatista perben A vádbeszéd szerint Macsek is bűnös, meri pénzzel támogatta az akciói A „terror“ egyesület két csoportban működött, az egyik csoport személyek, a másik csoport középületek ellen kivetett e! merényletet — A főügyész megvédte Radics emlékét, akit Ő sohasem tartott szakadárnak (Belgrad, junius 5.) Ma vagy holnap cl fog már hangzani a hires horvát „terrorista“ pörben az Ítélet, amely már hetek óta folyik az államvédelmi bíróság előtt. E pör folyamata alatt a legellentétesebb értékű tanuvallmások hangzottak el, amelyek összekuszálták messziró'l nézó' előtt a per tulajdonképpeni anyagát. A védőbeszédeket, amelyek e perben elhangzottak, még nem ismerjük, ellenben előttünk van a vádbeszéd teljes szövege, amelyből megtudhatjuk, hogy tulajdonképpen mivel vádolják a nagy politikai pör vádlottjait. A vádbeszéd szerint az akció főszervezője Bemárdics Iván, aki 1928 december 1-én a zágrábi dómra egy fekete zászlót tűzött. Bernárdics szervezte meg a terrorista ifjak csoportosulását, amelyben ott találni Jelasics volt képviselőt, az ifjúsági szervezet elnökét. Az ügyész szerint nagy meglepetést keltett, hogy a terroristák akciójuk támogatóját dr. Macsekben keresik és ez annál feltűnőbb, mert Belgrádban Macseket békeszerető embernek tartották s Radics pacifista eszméi nyílt kö- vctőjének^Maesek ellen a pör súlyos terhelő bizonyítékokat produkált, már megállapítható, hogy Macsek pénzzel támogatta a iterrorista akeszraéiket nem szolgálják és ha1 mégis ilyen lépést tettek, arra csak a gyűlölet birta rá őket. Az ügyész hivatkozott arra, hogy élete végén Radics egész máskép gondolkozott az államegységről, mint azok, akik most nevére esküsznek. Radics a halálos ágyon azt mondta: — Féltem ezt az államot, az ellenségei majd porondra lépnek. — A teiTorista akciókat — folytatta az ügyész — ezek a porondra lépő ellenségek sugalmazták cs csinálták, akiknek tudatában kellett volna lenni, hogy ez az egész akció értelmetlen. Azután az ügyész áttért az egyes vádlottak szerepére és ismét Macsekkel foglalkozott. Bizonyítékok vannak arra, hogy külföldi emigránsok befolyást gyakoroltak Macsekre. Macsek azt hitte, hogy az ifjúság nem fogja őt elárulni. Ez Ízben azonban csalódott, mert a vádlottak olyan körülmények közé kerültek, hogy el kellett árulniok a vezért. Az ügyész hangsúlyozza, hogy az összes vádlottak nemcsak a rendőrségen, de " fűtárgyaláson is megerősítettek korábbi beismerő vallomásukat. Ki kell jelentenem, — mondotta az ügyész — nogy a tizenkilenc vádlott egyetlen terrorista organizáció kötelékében állott. Két vádlott a fogságban, Bernárdics és Hadjija ismét szervezetet alakítottak, amely két csoportra osztható. Az első csoport vezetője Bernárdics volt és az volt a feladata, hogy személyek ellen kövessen el merényletet, a második csoport pedig Hadjija felügyelete alatt állott és az volt a hivatása, hogy a középületek és más objektumok ellen kövessen cl merényletet. Az ügyész egyetlen egy vádlott ellen sem ejtette el a vádat. A védőbeszédek most folynak és pünkösd másodnapján hirdeti majd ki a bíróság az Ítéletet. Szászváros magyar társadalma megünnepelte a ferencesek zárdájának kétszáz éves fennállását ciót. Fontos ezt kihangsúlyozni, — mondja az államügyész — mert a nyilvánosság egyrésze Macsekben hajlandó üldözött mártírt látni. Tudni kell azonban, hogy a mostani kormányzati rendszer ellentétben m előbbi kormányzatokkal, ncn: támaszkodik egyetlen politikai pártra sem és igy nem áll érdekében, hogy üldözze a más politikai párthoz tartozókat. A mostani kormányzati rendszernek az az érdeke, hogy magához vonjon mindenkit, «kik hajlandók együtt működni az állam konszolidációjáért. Aki azonban a tételes törvényekkel és normákkal összeütközésbe kerül lés arra igyekszik, hogy gyöngítse az állam egységét, annak tudnia kell, hogy ezért viseli a s súlyos következményeket. Radics propagandája a béketárgyalások idején A többi vádlottakkal kapcsolatosan az államügyész megjegyzi, hogy a perben szereplő politikusok már korábban is azon munkálkodtak, hogy az állam széthúzzon. A pártok egvmásközötti harcai azt a reménységet keltették fel, hogy az ország széthull, a horvátok, szer- bek szétválnak. Mikor azonban a királyi manifesztálni végetvetett a pártharcoknak, ezek a politikusok látták, hogy hét-nyolc hónap alatt lassan, de biztosan megvalósulnak a mostani kormányrendszer céljai, az állami és nemzeti érzés erősödik, akkor becstelen politikai lépést követtek el, külföldre szöktek, hogy onnan izgassanak az állam ellen és a mostani biinper vádlottéi csak az ő eszközeik és terveik végrehajtói. — Pedig a külföldre szökött politikusok tudhatták volna, hogy külföldön vezetett akciók nem járnak sikerrel. Előttük volt Radics Szteván példája, aki 1919 ben a horvátok és pártja nevében a békekonferenciához, illetve Wilsonhoz fordult és Ő maga megírta, hogy az angolok, de különösen a franciák előtt a horvát ügy nemi népszerű. Tudhatták, hogy 1923-bnn, amikor Radics több hónapig külföldön tartózkodott, az akció szintén ugyanezt a negativ eredményt érte cl. Tudhatták volna, hogy sem Önmagukon nem segítenek, sem FIGYELEM l Naponta friss csapolás a „FLORIDA“ kertben MEGÉRKEZETT A DROKEK K AGGENMACH&R Korona-sör A LA PILSEN A zárdát a II. Endre leányának, Szent Erzsébetnek tiszteletére épített templom helyén állították fel a kegyelefes utódok (Déva, junius 5.) A szászvárosi ferencrendi zárda az Árpádok idejében épült. Egyezerkettő- százharmincöt tavaszán IX. Gergely Pápa II. Endre magyar király leányát, Erzsébetet szentté avatta s a szászvárosi kolostor Szent Erzsébet tiszteletére emeltetett, a zárda keletkezése körülbelül erre az időre esik. A zárda fontos’ szerepéről fogalmat alkothatunk abból, hogy már 1305-ben itt nevelik a ferencrendieket is innen küldik az ország többi részébe. A káptalanok a szász papok ellen indított perben a szászvárosi gvardiánt kérik fel a papok kihallgatására s amikor a hívek egy-egv helyen megtagadják a pápai tizedet, az ügy kivizsgálásával a szászvárosi főnököt bízzák meg. S ilyen szép virágzásban és nagyságban élt még a szászvárosi zárda legalább két évszázadot, amikor aztán az örökös hadiállapot, magával vitte nemcsak a zárda templomát, hanem a zárdát is. A hatalmas templom valósággal eltűnt a föld színéről s a ferenceseknek sok-sok éven át távol kelleti niaradniok Szászvárosi ól. A zárdát lerombolták, de néhány évszázad után újra felépítik. Az erdélyi fejedelemségek megszűnése s az erdélyi püspök visszatérése után veszi kezdetét, az ellenreformáció, amelynek a következtében visszatértek ismét Szászvárosra a ferencrendi szerzetesek. Ki tudja, hogy Vajdahunyadról, ahol laktak, hányszor kellett Szászvárosra gyalogolniok, amig ismét véglegesen megvethették a lábukat ott. Rengeteg, végetaérni nem akaró jogi viták előzték meg a visszatérést, amelyek az elvett s a visszakövetelt földterületek miatt támadtak. 1730 szeptember 5-én Csató Elek rendfőnök írásban jelenti ki Szászvárost szabad királyi városnak, hogy nem tart igényt, a rend régi, terjedelmes birtokaira s ezzel a visszatelepülés lehetővé válik. Elősegítette ezt gróf Wallis Fei’enc katonai kormányzó is, aki a városi tanácsnak szintén ajánlotta, hogy a visszatérés megengedése üdvös és keresztényié» cselekedet volna a város részéről. Az első házfőnök ház nélkül Bakó Imre volt, aki egy kis mezei lakban vonta meg magát. Később 1751 és 1770 között hozzáfogtak a kertrenéző terület, kiépítéséhez s gróf Haller Jánosné Dániel Zsófia 1600 forintos adománya után az utmelletti részen kezdték meg az építkezést. Először Koller Mihály postamester házában rendeztek lie ideiglenes kápolnát vesszőből és vályogból 1732-ben. Az erdélyi ős moldovai gyűjtés eredményeként 1749-ben teszik le a mai templom alapját, a légi nagy templom megmaradt alapjára s Haller János gubernátor 4000 forintos segítségével 1753-ban húzták fel a templom falait s tartották benne az első szent, misét május 16-án. 1880 április 14-iki kezdettel hosszabbítják meg a templom hajóját Luigi Martina olasz építész tervei szerint, de a templom, amely ma is fennáll s aminek most 200 éves fordulóját ünnepelték, távolról sem közelitette meg azt a régi, hatalmas templomot, amit Szent Erzsébetnek a tiszteletére emeltek. A mai templom kizárólag a rend házi istentiszteleteinek céljaira készült. Később aztán iskolát is alapítottak s ma is ott. van a zárda mellett, a katholikus iskola épülete, amely azonban újabb eredetű. Dr. P. Boros Fortunát, fercncrendi barát, az erdélyi Katholikus Akadémia tagja mondotta el ezeket az érdekes adatokat a szászvárosi zárdáról a 200 éves jubileumnak junius elsején este megtartott ünnepségén. S ajkán életre kelnek a mult század nagy katholikus adakozói is, akik a szászvárosi zárdára áldoztak, mint Kászoni Márton, Epcrjessy Zsigmond, br. Bánffy Dénes özvegye, Bornemissza Ignác, Kopacz János, Issekutz Antal, Issekutz Jenő, gróf Bethlen Györgyné, báró Orbán Antal és még többen. S felénk cseng az a megállapítás, hogy csak annak a népnek ér is valamit a történelme, amely megérti a múltat s okul a jövendőre. Az ünnepségnek szép száma volt Tompa Mihály virágregéjének, „Az árvnlányhaj házasságának“ eljátszása. A szászvárosi urilcányok mind igen kedvesek voltak. Faragó Endre, Havadtól Imre, Schuster Kurt és Detz Károly kvartettje művészi nívón mozgott. A színpadi jelenet, ugyancsak nagyszerű hatást váltott ki s Lienerthné éneke, akit zongorán Sehol kér Helmuth kisért a legmagasabb igényeket is kielégíthette, éppúgy, mint Berivóy József magyar népdalai. A Kafféklatsch hasonló sikert aratott. Vasárnap délelőtt szentmise volt, amelyen hálát adtak a 200 év megéréséért. S ezen az istentiszteleten ott volt Szászváros egész magyarsága s ott voltak a vezetőhatóságok is. Mindenki érezte, hogy a rend a kultúra őre volt azon a helyen, ahova állíttatott s ha poraiból való feléledése után kisebb templomban is, de ugyanazt á fontos missziót töltötte be. A szászvárost katholiküsöknak s a város egész magyarságának emlékezetes napja marad a szász- városi zárda fennállásának 200 éves jubileumi ünnepsége. Kovács Karoly. cl AZ VILÁGIT Sötétben világit
