Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-04 / 123. szám

X/f7. WYF-. 123. SEAS. „Âvámhatárok megszűnte« tése a világ boldogulásának feltétel® 1“ Esasaels a tételnek a {egyébea áll % Négflifjaumó második gazdásági konferenciája, mely jfóitius 3-án les* Gélstfoesi A konferenciának Lonckenr az elnöke (Kolozsvár, június 2.) Azok a férfiak, akik a vi­lág minden részéből a Niépligaunió kongresszusain és konferenciáin össze szokták évenként többizbeu is gyűl­ni, már régen tudatában vannak annak, hogy.a szórós értelemben vett politikai problémákon túl elsősorban a nagy gazdasági kérdések azok, melyek a béke kon­szolidációját és ács emberiség boldogulását ma különös­képen megnehezítik. Ez a tudat vezetett a Népligaunió első gazdasági konferenciájához, mely 1927-ben folyt le Prágában. A munkát pedig, melyet ez a tanácskozás megkezdett, folytatni kívánja a Népligaunió II. gaz­dasági konferenciája, mely ma ül össze (jetiiben egyet­len napra. A konferencia célja Az a körülmény, hogy ez a konferencia csupán egyetlen napot szentel program rajának, az első pilla­natban ellentétben látszik lenni azzal a fontossággal, melyeit éppen összehívói a szóban forgó gazdasági kér­déseknek tulajdonítanak. Az ellenmondás azonban csal látszólagos. A konferencia Ugyanis nem óhajt — napi­rendjének tanúsága szerint — a nemzetközi gazdasági élet résalotkérdéseibe behatolni. A konferencia össze­hívói a bajok végső forrását keresték, melyet ezzel az egymapoé manifesztáeióvol annál élesebb megvilágítás­ba akartak helyezni. Ezt a forrást pedig honnan minden bonyodalom és nyomorúság hi­ttük szerint származik, a háború utáni — vám politikában találták meg. A konferencia tehát tanácskozásainak egyetlen napján erre az egy kérdésre koncentrálja figyelmét, mert ép­pen ez az a probléma, melyre a Niépligaunió kongresz- szjusainlak súlyával és nyilvánosságával a világ közvé­leményének figyelmét ismét egyszer fel akarja hívni. Ezlfc a 'súlyt és nyilvánosságot az utolsó pillanatban igen jelentős mértékben sikerült a konferencia összehí­vóinak fokozni azzal, hogy elnökül Loncheur-t, a legutóbbi párisi repará- ciós tanácskozások elnökét nyerték meg. Éppen azt a Loúclieur-t, ki párisi népszerű és kiegyen­lítő szereplése után közvetlenül középeurópai körútra indult s sorra meglátogatta azokat az államokat, me­lyek között ma a legkevésbbé van meg a gazdasági együttműködés és legnagyobb az egymással szemben való elzárkózás. Mi lesz a határozat? A múlt hó elején Eárisban ült össze a konferencia előkészítésére kiküldött bizottság. Akkor még a® is kétséges volt, hogy egyáltalán sor kerül-e konferencia megtartására. Az angol delegátusok határozott fellépé­se a konferencia megtartása mellett azonban eldön­tötte a kérdést. Az a légkör pedig, mely a keleti jóvá- Vételi kérdésnek párisi végleges elintézését egész Euró­pában követte, mindenben igazolta az angol álláspontot. Ha ugyanis ezeknek a kényes kérdéseknek elintézésé­vel tulajdonképen egyik érdekelt áliám sincsen meg­elégedve, a helyzet ma mégis az, hogy ha már a kiegye­zés megtörtént, mindenütt igyekeznek a békésebb hangulatot kamatoztatni — még pedig természetszerűen gazdasági téren. A legjobbkor jön tehát a genfi konferencia mani- fesztációja, melyeit w párisi előkészítő bizottság az alábbi határozati javaslat formájában készített elő: 1. Elérkezett már az ideje annáik, hogy a politika a gazdasági tudományokkal karöltve haladjon és meg' GYŰLÉSI! MEGÉRKEZETT A DREHES HAG8ENMÁCHSR Korona-sör J4LII PILSEN Naponta friss csapolás á „FLORIDA“ kertben engedje, hogy a mai idők nagy gazdasági eredményei as Összes népek hasznára legyenek kamatoztathatók. 2. Illő végre, li'ogy n nemzetek közös !Hasznukra mind gazdasági, mind politikai téren együttműködje­nek « igv minden nemzet kitermelhesse azokat az ér­tékeket, melyekre különösképpen képes s ierrnelvéuyeit kicserélhesse más nemzetek termékeivel. 3. A népeknek Számba kell Venniük, hogy szomszédaik egyben vevőik is s igy ezeknek boldogulása a magük jólétének is az alapja. 4. Min'd a nyersanyagokat, mind pedig az ipari termékeket valamennyi nemzet számára egyforma fel­tételek mellett kell hozzáférhetővé tenni. 5f A munkának, á tökének, a hitelnek és a termé­keknek szabad forgalma a népek között, alapvető fel­tétele mind a termelés, mind ia fogyasztás fokozódásá­nak. ezek nélkül pedig a mai helyseit meg nem oldható. A világbékét sokkal inkább megőrzi az a politika, mely valamennyi nép jólétét mozdítja elő, mint az, mely szerint sa egyes népek nem akarnak lát­ni egyebet, mint a saját maguk érdekét. Lássa a Népszövetség . . , Ez az a határozati javaslat, mely a genfi tanácsko­zások alapját képezi. Természetes, hogy ez módosulhat is. Azonban nem valószínű, mert ritka tömörséggel foglalja össze a maximumát azoknak a követeléseknek, melyeknek teljesítése nélkül a világszerte pusztitö gaz­dasági válság megszümtetéso alig képzelhető el. Mivel­hogy azonban ezen a konferencián nem utópisták, ha­nem gazdásági szakemberek gyűlnek össze; a tanács­kozások második pontját a gyakorlati megoldás alkot­ja, az tehát, mit meg is lehet -most hamarosan alkotni: a vámfegyverszünet kérdése ez. Az a terv, mely hosszabb időre — öt évre — nemzet­közi egyezménnyel legalább annak akarja útját állani, hogy ne szaporodjanak azok a vámkorlátozások, me­lyekkel mostanában szinte niapról-napra szomszédjaik rovására igyekeznek az egyes államok a maguk bajain segíteni. Az első -kérdésnek Sir George Paisb., angol közgazdász lesz előadója, ft. másiknak pedig dr, Dern- hurg volt ítélhet -gyarmat ügyi miniszter. Ez a konferencia, mélyét nem az államok hivata­los és meghatalmazott kiküldöttjei alkotnak, hanem a nemzetközi jólétért aggódó szabad Szellemek, intézke­déseket, természetesen nem tehet és egyezményeket sem köthet meg. A világ lélkiismeretének súlyos sza­vával és a közvélemény erejével azonban figyelmeztet­ni fogja a Nemzetek Szövetségét: itt az utolsó óra, amikor még lehet hasznos intézkedéseket tenni az el­ten az öngyilkosság ellen, melyet az európai civilizá­ció immár ti® esztendeje készül elkövetni a legkíno­sabb eszközzel — erőinek elsorvasztásával s meddő el- pazarlásávai, az egymástól Való féléiéin kínlódásában. Dr. Sulyok István Hollandiai tőkével részvénytársasággá alakiált a Proliászka Ede és Fial temesvári íisatöMVáHalat Temesvári tudósítónk jelenti: Megírta a Keleti Újság, hogy a bánsági malmosok körében a kezdődő gabonakampányra való tekintettel, minthogy a ■malmok helyzete a mult évihez viszonyítottan mint­egy 50 százalékkal rosszabbodott, erőteljes mozga­lom indult meg a helyzet szanálása érdekében. Egye­sek az összes malmok összefogását indítványozták, le más tervek is merültek fel. A bánsági malom­ipar életében most érdekes fordulat történt. A temesvári törvényszéken hétfőn délelőtt be­jelentették a Prohdséka-. Ede és Fiai malomvállalat részvénytársasággá való átalakulását, harmincöt- millió lej tökével. (Bukarest, junius 2.) A kamarában a napokban benyújtott u.j ügyvédi törvény nyilvános parlamenti vitájának bizottsági előkészítése során szombaton tár­gyalta az ügyvéd-képviselők és ügyvéd-szenátorok egyesített Szakbizottsága a iwgyfrtntosságu javaslatot. A jogászbizottság elfogadta elvül, hogy az ügy­védi diploma megszerzésére vonatkozó szabályok az egész országban egy ségtsitt csennék és pedig a régi er­délyi rendszer szerint. A regnti jogászok magukévá ették azt az erdélyi álláspontot, amelynek megfelelően ügyvédi diplomát a jövőben áz egész or­szág területén csak &s Ssérezhessen, aki ft jogi doktorátus letétele után három évig folytatott mint jelölt ügyvédi gyakorlatéit és ennek a gyakorlati időnek befejeztérol ügyvédi vizsgát tett-. A szakbizottság tárgyalásain kialakult felfogás szerint tehát még az erdélyi rendszernél is szigorúbb Felt ételekhez köti a jövő ügy védgoncráció kiképzéséi. A szakbizottság kívánsága az, hogy ezuitá-n csak dok­torátussal lehessen valaki ügyvédjelölt. Kétségtelen, hogy a parlament respektálni fogja a jogi szakbizott­ság véleményezését, illetve módosításait, annál is in­kább, ment a regátban is egyre általánosabb a felfo­gás, hogy az ügyvédi pálya mai tultonröttscge mellett és e hivatással járó nagy felelősség figyelembevéte­lével nagyobb erőpróbákat kell állítani az ügyvédség felé való özönlés elé. Valóban tarthatatlan az az álla­pot, hogy a régi királyság gyakorló ügyvédjeinek Itöbb mint nyolcvanszázáléka ne rendelkezzék magasabb képzettséggel az egyszerű jogvégZettségr.él, a licenţâ- nál, amit huszonkétéves korára már mindenki megsze­rezhet. A törvényjavaslat errevonatkozó intézkedéseinek szigorító módosításain kívül, behaitóan foglalkozott a sZakbiZCttság az ügyvédi összeférhetetlenség kérdésé­vel. Nem tártja á Szakbizottság megéngedhető­1 nek, hógy hivatalokat vállalt ügyvédek egyúttal ügyvédi prakszist is folytassanak. Az u.j részvénytársaság elnöke Prohászka Osz­kár, igazgatósági tagjai Próbám ka Ede, Prohászka Lájos, Prohmzka Viktor, Wencletaar Wilhelm, az ainszteruanú tőzsde elnöke. Felügyeíőbizottsági tá­gok Gáier Edward, Paar József és Merkt er Károly, igazgatók Keller György, Lieblich Béla, Drechsler Albert és Grosz Imre. A részvényen, a legnagyobb részben a régi tulajdonosok kezében maradnak, de komoly hollan­diai tőke is vonni be a Bánság malomiparába, ami az uj részvénytársaság részére értékes előnyt je­lent. Ebben a tekintetben, csupán az egyetemi jog-tanárok és jogakadémiai tanárok javára énged meg kivételt. A bizottság munkájától még egy nagyfoniosságu probléma, megoldása várható. Nemes Simon szenátor javasolta a szombati tárgyaláson, hogy az ügyvédi törvénnyel kapcsolatban szabályozza a törvényhozás a közjegyzői intézményt is és pedig abban â Szellemben, vmeiy;:: az erdélyi ügyvédi kamarai dékánok két év­vel ezelőtt tartott értekezlete Kolozsváron, Súciü Já­nos dékán kezdeményezésére magáévá (tett. Eszerint a jövőben ne lehessen közjegyző, csak olyan ügyvéd, aki busz éven át állandóan ügyvédi gyakor­latot folytatott. Ezekről — természetesen a fegyelmi büntetésben ré­szesültek kizárásával —■ az igazságügyminiszter tart­son nyilvántartást és közülük nevezze ki a miniszter ,'i, körjegyzőket, még pedig korlátlan számban, mert nem méltányos, hogy csak kevés kiválasztott jusson, a körjegyzőség utján túlzott: anyagi előnyökhöz. Az ideát a szakbizottság úgy erdélyi, mint regáti tagjai igen rokon,- zen vesén fogadták. És egyik következő ülésükön tárgyalási alapul veszik. Sanatorium MARIA-GRON bel dr«» T»!. ss. gyógyintézet physíkális és dia- tétikrei gyógymód és psycho- theruoiâ réazéré. — EGfiSfttiVEÍI á?tí¥ÉTW& Ü2 flipéi pipF3 y lé jeíís írep.teiitssa isiiéit füfflalíÉ étlést 2 parin! ipi fipí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom