Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-04 / 123. szám

KÉMX&tmsXG Xlll. ÉVF. 123. SZÁM. Az EMKE 1931 január elsejével visszakapja az algyógyi földmivesiskoiát (Déva, junius 2.) Az EMKE algyógyi föld- míves iskoláját minisztertanácsi határozat alapján 1931 január elsejével véglegesen át fogják adni az EMKE-nek. A jelenleg ott elhelyezett alsófoku román állami földmives iskolát a minisztériumból kiszivárgott hirek szerint vagy Halmiba, vagy Szat- már mellett valamelyik állami rezerva birtokra vi­szik át. Ezzel a régen várt átadással az EMKE a volt magyar állammal kötött szerződése értelmében 1931 január elsejével ismét birtokába veheti gróf Kun Kocsárd páratlanul nagylelkű és kulturcélokat szol­gáló hagyatékát. Hihetőleg az EMKE újólag magyar földmi­ves iskolát állít fel Algyógyon s újra meg fogja kezdeni gróf Kun Kocsárd egyKori nagynevű is­kolája a székely kisgazdatársadalom öntudatos és célszerű gazdasági nevelését. Amig azonban az EMKE hozzáfoghatna ehhez a nagyszerű munkához, sok mindent kell megcsi­nálnia, mert az algyógyi földmivesiskola siralmas állapotban van. Az egykorú gyönyörű paradicsom a forradalom s a hihetetlen lelkiismeretlen gazdál­kodás miatt valósággal, romokban hever s ezért sok gondot fog okozni az EMKE-nek a gaz­dasági épületek kitatarozása, nem számítva, hogy az egész élő leltár elpusztult s a gyönyörű gazdasági berendezés, a múzeum s a többi gazdasági felszere­lés is az ebek harmincadjáva került. Az EMKE-nek a földmiyesiskolára 300 hold földje volt, amelyből jelenleg csak 50 hold föld van meg, úgyhogy a leg­nagyobb gondot okozza az iskola létesítése már eb­ből' a szempontból is, mivel a földmivesiskolának elengedhetetlen feltétele a gazdálkodásra alkalmas föld. Gandhinak fogságból irt levelére nem ad választ az an^ol kormány London csak akkor tárgyal, ha teljesen elnyomják a felkelést (London, junius 2.) Gandhi a poonai internált- ságból újabb levéllel kereste fel Lord Irwin indiai alkirályt. A hindu nacionalista vezér hangoztatja, hogy hivei ki fognak tartani a polgári ellenállás mozgalma mellett, annak teljes győzőimre juttatá­sáig. Gandhi az iratban sajnálattal állapítja .meg,, hogy híveivel szemben az erőszakoskodások folyta­tódnak s e magatartásból elkövetkező fejleménye­kért elhárítja magáról a felelősséget. Franciaország* többé nem Eldorádófa a külföldi munkásnak A kivándorló muntáso'i szomorú sorsa — Nincs nagy jövője a romániai numkásiégíónak sem (Paris, junius 2.) Most, amikor romániai munkások­nak Franciaországban való elhelyezkedéséről folyik a tár­gyalás a francia és román kormány között és amikor egy francia bizottság a romániai munkáslégió összeállí­tása céljából a Zsilvölgyében tartózkodik, talán nem lesz érdektelen vázlatos képet adni arról, milyen is a külföldi munkás helyzete ezidőszerint Franciaországban? A há­ború utáni Franciaország minden nacionalizmusa mellett is egyike volt a legnemzetközibb államoknak. Páris és környékén az északvidéki bányatelepeken, Délfraneia- országban, Elszászlotharingiában és egyes ipartelepeken az idegen munkások száma sok helyütt ma is nagyobb, mint a franciáké. Mindezidáig tényleg jó megélhetést nyújtott a külföldi és közöttük a magyar munkások szá­mára Franciaország. Sajnos, a helyzet teljesen megvál­tozott. Franciaországban ma már csak az a külföldi mun­kás él jól, aki öt-hat, esetleg nyolc esztendővel ezelőtt jött ki cs azóta teljesen heilleszkedett a francia környe­zetbe. De akik a közelmúltban vándoroltak ki, vagy akik ezután akarnak szerencsét próbálni, azokra kevés kivé­tellel a legszomorubb sors vár. Franciaország megszűnt munkás-eldorádó tenni. Néhány évvel ezelőtt még kar­riereket csináltak egyesek, igen sokan kitűnő állásba ke­rültek, sokan meggazdagodtak, üzletet nyitottak, házat vettek, nyáron tenger mellett nyaralnak, egyszóval ké­nyelmesen, mondhatnám gondtalanul, étnek, de.ezzel szemben ma már a kivándorló magyarság legnagyobb része, keserves, napszámosmunkához juthat csak, ha Butonásárlék figyelmét»«! Pásztori & Heitmann brassói bútorgyár cluji fiókja Székely Leó és Veres Imre vezetése alatt Strada Regina Maria (v. Deák Ferenc-ncca) 13 szám. Telefon 334. megnyílt Raktáron tart vas, réz és fabútoro­kat kárpitosárut, valamint minden­nemű sodronyárut. Olcsó árak mel­lett kedvező fizetési feltételek. — i egyáltalán ilyen is akad. A francia ipar elérte felvevőképességének maximu­mát. Ha itf-ott akad is munkásszükséglet, nagy általá­nosságban megszűnt az ember-piac. Betelt a létszám. Az egész ország üzemben van, az északi bányatelepek már a munkaengedéllyel ellátott munkás előtt is bezárják az ajtót. Az autóüzemekben minden kapura ki van téve, hogy nincs felvétel, a textilüzemben újabban bessz állott be, a vasgyárak nagy része már csak francia munkást keres és idegent csak munkaengedéllyel vesz fel, de ezt is csak ritkán, mikor éppen szüksége van rá. A selyem- gyárakban hasonló a helyzet. Megtörténik ugyan, hogy újabb transzportok érkeznek szerződéssel, de akkor vagy egy uj üzem alakul vagy egy csomó munkás elhagyta eredeti helyét. De ezeket az uj transzportokat már kész szerződéssel hozzák ki és igy helyzetük többé-kevésbé megfelelő. De mondom, ez igen ritka időközökben tör­ténik. A francia munkaügyi minisztérium már a legkomo­lyabban védekezik az idegen invázió ellen. Teszi ezt pedig azért, mert gondol a Rajna mellől visszatérő leszerelő katonára, gondol az ipar felvevőképességének csökke­nésére és gondol a francia parasztra, aki mindinkább elhagjpja a földet és tömörül a városban, az ipartelepek körül. Ebből aztán világosan látszik, hogy Franciország a jövőben csak akkor látja szívesen az idegen munka­erőt, ha az hajlandó mezőgazdasági munkát végezni. Mindén más téren, kivéve a kubikus-munkát, csak a leg­ritkább esetben és akkor is szerződéssel találhat ma már jobb elhelyezkedést a magyar szakmunkás, mérnök vagy iparos. Ezek a tények. Ezzel szemben a munkanélküli nem ismeri vagy nem akarja tudomásul venni az itteni hely­zetet és minden szerződés, minden munkaengedély, sőt sokszor útlevél nélkül is elindul Párisba. Talán soha ilyen nagy mértékben nem lepte el Párisi az üres zseb­bel érkező, uj életet, uj exisztenciát kereső' ember, mint éppen az utóbbi hetekben, mintha csak hírmondója lenne annak a szomorú és súlyos gazdasági helyzetnek, amely­ből az ország sehogy sem tud kilábolni a háború óta. Jóakaratuan figyelmébe ajánlom tehát mindenki­nek, hacsak sokat éhezni nem akar, csak abban az esetben induljon cl Párisba, ha már tud valamit franciául cs ha kezében van valamelyik gyárnak fizetési és egyéb feltételeket világosan megjelölő szerzó'dése. Ha mégis cnélkül indulnak el, úgy számoljanak azzal, hogy köny- nyen soha el nem képzelt, keserves viszonyok közé ke­rülhetnek, vágyaik városában, Párisban... Molnár Sándor dr. I A Daily Herald távirata szerint Gandhi for­mális elismervényt kap átvett leveléről, de sem az alkirály, sem a kormányzat nem fog reagálni az iratra. Hivatalos felfogás szerint a nacionalisták­kal csak akkor kezdenek majd tárgyalást, ha a moz­galmat sikerült teljesen elnyomni. A lap megálla­pítja, hogy a helyzet Indiában súlyos. Nehezíti a szituációt az angol áruk bojkottja és az európaiak elleni egyre általánosabbá váló gyűlölet. A LEGJOBB HASHAJTÓ CUKORKA Kapható minden gyógyszertárban és drogueriéban Nagy siker melleit zajlott le a székely majális Rendkívül sikerült műsoros majálist rendezett szombaton a Kolozsvári Székelyek Társasága a Kom- játhszegHcertbblV. Közel ezer ember gyűlt össze ez al­kalommal, öntudatos, lelkes, szép közönség, amely ma Cffvik legtöbb CrŐssege az erdélyi magyarságnak es a legkitűnőbb ifáihgulatban maradt együtt a reggeli órákig. Az estélyt változatos és nivós műsor vezette be. A diákok zenekarának szép magyar nótái után Xyirő József iró olvasta fel egyik hangulatos, humo­ros, szekelytárgyu novelláját. Rád László, a marosvá­sárhelyiek kedvence néhány dalt énekelt cs játszott nagy tetszés mellett. Demeter Balázs jóizü, kitünően előadott .székely monológja sok derűt váltott ki a kö­zönségből. Az éstély egyik meglepetése volt a régi ma­gyar táncok, amelyeket kilenc szép magyar leány: Varga Böskc. Horváth Tercsi, Simó Gabriella, Ménesi Manci, Horváth Rózsi, Fogarasi Ica, Turóczy Manci, Széplaky Manci,. Miklósi Anna mutattak be docens mű­vészettel, hatalmas tetszés mellett. Lcvav Etus, Berki Józsci és Viiiczc Béla Tamási Áronnak egy kacagtató jelenetét játszották cl közvetlen melegséggel, spontán tetszést váltva ki. Rendkívüli sikere volt a nemrégen alakult „Hargita“ székely dalárdának. Karnagyuk, Kiss Elek rövid idő alatt meglepően nagy munkát vég­zett. A dalárda fegyelmezettsége, gyakorlottsága, mű­vészi interpretálása, a legjobbak közé emelik máris a dalárdát. Műsoron kívül szerepelt a Polgári Dalkör szép sikerrel. A műsort reggelig tartó tánc követte a Jcgpompá-abb hangulatban. Meg kell állapítanunk, hogy a székey majális egyike volt az idény egyik leg­jobban sikerült estélyének. A rendezőségben lelkes urinők, férfiak=buzgólkodtak, élén a fiatalos Iclkességü Hadházy Béla’szakosztályi elnökkel. Önzetlen és fá­radhatatlan munkájuknak meg is volt az eredménye. Az estély hosszú időn át feledhetetlen emléke marad a közönségnek. Csikácói aulcsimditáK sortite alá fogták egy szálloda éttermét (Clúkagó, junius 2.) Tegnap délután a chikagói Manning-szálló előtt autós -banditák gépfegyverrel fel­szerelt gépkocsija állott meg és a haramiák gépfegyver- tiizsss-1 árasztották el az előkelő közönségtől zsúfolt szálloda egyik éttermét. A gépfegyvertüz óriási pánikot keltett az étteremben, ■: golyók három t endéget azonnal megöltek, 'Fii hölgyet és egy másik férfit életveszélyesen megsebesítettek. A gépfegyvertüz nyomán támadt pánikban az előkelő közönség a kijáratok felé tolongott s az emberek valóság­gal egymást taposták le, hogy védettebb helyre jussanak. Mindez pillanatok alatt játszódott le. Kétperces állandó tüzelés után az autóbanditák gépkocsija anélkül, hogy távozá­sukat bárki is megakadályozni kísérelte volna, elszáguldott. m BÚTORT ló RtEnűséciben, modern kivitelben, Jutányos árban Stóteif & &éti Bútorgyár Ri.-nélTárgu-Hurason vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Világ« markas aonyorák nagy választékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom