Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-30 / 146. szám
A székely vármegyék iparosai ez évben , Sepsiszentgyörgyön tartják meg kongresszusukat A székely iparosok Julius 6-án felsorakoztatják sérelmeiket (Sepsiszentgyörgy, junius 27.) Az iparos sérelmek törtieinetében külön fejezet illeti meg a székelyföldi iparosok gazdasági vergődését, amely az általános ipa- rosaérelmeken túl is megdöbbeultő módon fog megnyilatkozni a sepsiszentgyörgyi kongresszuson. Tudni kell ugyanis, hogy a székely vármegyék Udyarbely, Csák, Háromszék, Marostorda és Brassó iparosai minden, évben kongresszust tartanak, amelyen speciális helyzetüket és bajaikat beszélik meg. A mult esztendőben ßzckelyudvarhelyen tartották meg ezt a kongresszust, amely nemcsak külsőségeinél, hanem speciális pro- grammjánál és sérelmi komplexumánál fogva is az egész országban nagy figyelmet és érdeklődést váltott ki. Ezen a kongresszuson nemcsak a sérelmeket sorakoztatták fel, hanem egy nagyszabású áparoskiállitás keretében bizonyságot (tettek arról, hogy a székely vármegyék kézmüiparosai mesterségükben a legmagasabb nívót érik el és amit a kézműipar terén felmutatnak, az már több, mint mesterség, bátran mondhatjuk, hogy székely iparművészet. A mostani kongresszus elé is az egész ország iparostáreadalma és az illetékes körök nagy várakozással tekintenek. Sepsiszentgyörgyön a székely iparosság vezetői megdöbbentő képet fognak felvázolni arról a rettenetes pénztelenségről! és munkanélküliségről, amely az egész székelyföldi ipart végső katasztrófával fenyegeti. A horribilis adók, közterhek, hatósági vegzatu- rák már tűrhetetlenek és az iparosok ezekben a vármegyékben is emberfeletti energiát fejtenek ki, hogy megmentsék exisztenciájukat. A kongresszuson a székely iparosság sérelmeit memorandumba fogják foglalni és valószínűnek látszik, ihogy a memorandumot nemcsak az illetékes szakminisztereknek, haroem II. Károly királynak is át fogják nyújtani, kérve, hogy a nagy tradíciókra és eredményekre visszatekintő székelyföldi ipart ne engedje a végső pusztulás felé rohanni. A kongresszus julius 6-án délelőtt 8 órakor kezdődik és arra már julius 1-ig jelentkezni kell. Értesüléseink szerint a kongresszuson az egész székelyföldi iparosság képviseltetni fogja magát. Arad Iparos Város Sxonkosxtották Bakács Miksa és NómotSy Gálion Díszes kiállítású, vaskos könyv számol be arról a nehéz, de eredmlényes munkáról, amelyet az aradi iparos társadalom öntudatos vezetősége az elmúlt évtizedekben végzett. Ez a komoly munka nem törődött sem a Pató Pálok huzódózásával, sem a rosszakartuak gáncsvetéseivel, öntudatosan haladt a maga utján és elérte, hogy Arad városának iparossága szociális intézményeivel és megszervezóttségével Erdélyben az elsők sorába küzdötte fel magát. Az évkönyv’ „Arad iparos város” címmel Bakács Miksa és Némedy Gábor szerkesztésében jelent meg és ismerteti iaz aradi iparosság gazdasági, kulturális és szociális intézményeit, ez intézmények történettének fontosabb mozzanatait, valamint az élükön álló vezetőség tagjait. Minden intézmény boldogulása a vezetőség munkájától függ. Arad szerencsés ebben a tekintetben, mert agilis és önzetlen vezetőket tudott a közjóiért folytatott munka élére állítani. Az Iparos Otthon hajlékot nyújt az aradi mesterek továbbképző intézményeinek, hasznos és kellemes szórakozást ad a napi munkában kifáradtaknak, de hajlékot biztosit az elaggott szegénysorsu iparosnak is. Az Otthon elnöke Reinhart Gyula, alelnöke Olariu Jusztin, titkára Bakács Miksa. A harmincéves Aradi Iparosok Hitelszövetkezete a szerény kezdetből hatalmas bankká terebélyesedett, az 1929. évben 3 és félmillió üzletitésztőkével 20 milliós betéttel 24 millió hitelt tudott az aradi iparosságnak nyújtani. Az intézet elnöke Reinhart Gyula, alelnöke Assael Károly. Az Aradi Iparosok Temetkezési Egyesülete 8 millió segélyt fizetett ki és 7 millió tartalékot gyűjtött, egyben megvetette egy iparos szanatórium alapjait is, amelynek már egymillió vagyona van. Az egyesület élén Varga Kálmán, Olariu Jusztin elnökök és Zombory Gyula alelnök állanak. Az Aradi Polgári Jótékony Egylet megalakulása az 1852-ik évre nyúlik vissza, bár általános jellegű, azonban mintha tagjainak túlnyomó nagy ítésze iparos, ez az egyesület is az iparosság szociális intézményének tekinthető. Az egyesület aggmenházat tart fenn és 'temetkezési segélycsoportot szervezett, elnöke Zima Tibor, ügyv. elnöke Zabb István, alelnöke Müller József. Az Aradi Borbélyok Temetkezési Egyesülete 48 éve áll fenn, elnöke Hilyer Mihály, alelnöke Birkenbauer Péter. Az Aradi Butorkészitő Iparosok Szövetkezete 26 éves működésre tekinthet vissza. 2 «millió üzlctrésztőkicvel évi 12 milliós forgalmat bonyolít le. Az 1922. évben kolozsvári székhellyel megalakult Ipartestületek Szövetsége 1924-ben Aradra 'tette át központját, azóta az erdélyi és bánsági iparosok országos érdekképviselete a szervezkedésben rejlő erővel igyekszik a kari érdekeket megvédeni, a Szövetség élén Reinhart Gyula elnök, Olariu Jusztin, Szabó Béni, Simionescu Márton, Szűcs Kálmán és Bustya Lajos alelnökök állanak. Az iparosintézmények működésének ismertetésén kivül az almanach számos értekezést tartalmaz. Zima Tibor Reinhart Gyula munkásságát ismerteti, Szabó Béni az iparos politika céljaira és feladataira mutat rá, Szabó Károly az aradi iparos mozgalom országos vonatkozásairól ir, Reinhart Gyula a régi generáció munkásságáról emlékezik meg, Némedy Gábor az iparos sajtó fontosságáról értekezik. Gabos Jenő dr., Falus Jenő dr., Rácz Sándor, Faragó Dezső, Dolga Imre, Pă- curariu Brutus, Szakács Miksa és mások tanulmányai teszik az évkönyvet változatossá és érdekessé. Az aradi iparosok évkönyve bizonyítéka annak, hogy céltudatos munkával a mai nehéz körülmények között is lehet eredményt elérni, biztatásul lés példaadásul szolgálhat a kételkedőknek és kishitüeknek. v^vwwwvwwwwwvwvwwvwv A kiskorúak és a nők védelméről szóló törvény csak béklyókat rak a kisiparosokra A munkaügyi minisztérium a végrehajtási utasítás elkészítése előtt kérdést intézett az érdekelt ipari szakszervezetekhez (Kolozsvár, julius 27.) Magyar Kisipar rovatunkban több Ízben foglalkoztunk a kiskorúak és a nők védelmével. Ismertettük magát a törvényt ás, amely hézagos és sok kívánni valót hagy maga után. A munkaügyi minisztérium is belátta, hogy a törvény végrehajtási utasításánál módositásokra és kiegészítésekre van szükség. A most készülő végrehajtási utasítást ki akarja bővilteni és éppen azért a különböző érdekcsoportokhoz leiratot intézett, amelyben az alábbi kérdésekre kér kielégítő válaszokat: 1. A veszedelmes és egészségtelen iparok névsora. 2. Azoknak az iparok-1 nak a névsora, amelyek folytonos munkát igényelnek. 3. Az előkészítő és befejező munkák névsora. És végül az időközi munkák névsora, a szezoniparok és a köny- nyüiparok névsora. A munkaügyi minisztérium leiratával foglalkozott a kolozsvári munkaügyi inspektorátus és úgy döntött, hogy a fenti kérdéseket információadás céljából közli az UGIR-ral, az ipartestülettel s a munkásszervezetekkel, amelyeknek a képviselői már össze is ültek és úgy határoztak, hogy az érdekelteket meg fogják kérdezni s az igy beérkezett válaszok alapján teszik meg a javaslataikat a munkaügyi' inspektorátus utján a minisztériumnak. A kérdéssel először a kolozsvári ipartestület foglalkozott s a kérdés alapos tanulmányozása s az érdekeltekkel való megtárgyalása után a következő javaslatot készítette el: 1. Mindenekelőtt összeállított egy névsort, amelyen mindazok az iparágak fel vannak sorolva, amelyek az ipartestület köré vannak tömörülve. 2. Véleménye szerint az ipartestületek kötetekében nincsenek egészségtelen és veszedelmes iparágak, mert azokat már az 1884. évi ipartörvény is külön engedélyhez kötötte. 3. A kézműiparban ma már nincsenek ! olyan iparágak, amelyek folytatólagos munkát igényelnének. 4. Előkészítő és befejező munkát végeznek a kézműiparban a következők: a) Az anyagok és szerszámok helyszínre való szállítása, b) Mühelytakaritás és szerszámok elhelyezése és előkészítése, c) Gépek és kazánok befütése, valamint a műhelyek fűtése, d) Pékeknél a kovász előkészítése és a sütemények kihordása. e) A kályhásoknál és fazekasoknál az égetés, amely 12, 24, vagy 36 óráig tart egyhuzamban, f) Tímároknál a bőrök áztatása és szárítása és g) A kalaposoknál, borbélyoknál, kelmefestőknél a vasalók előkészítése. 5. A szezoniparágakra vonatkozólag az ipartestü- 1 étnek az a véleménye, hogy a mai nehéz gazdasági krizis alatt az összes iparok csak kizárólag a szezonban dolgoznak, mert szezonon kivül nincs munkájuk. Ezzel egyidejűleg kéri az ipartestület, hogy a® összes iparokban engedtessék meg a túlórázás, amikor megfelelő munka áll az iparos rendelkezésére. Kimondja továbbá, hogy szezoniparok kizárólag a következők: építőipar, épületasztalos és épületlakatos, festő és mázoló, kályhás, szűcs, masamód, viz-, villany - és gázszerelőipar, s vlégül bádogosipar. Az átirat, amelyet a munkaügyi inspektorátus utján a minisztériumhoz küld, megemlíti még a felsorolt iparoknak a szezon idejét is. Rövidesen nemcsak az ipartestület, hanem az UGIR s az összes munkásszervzetek hasonlóképpen megteszik a javaslataikat, amelyeknek a figyelembevételével a munkaügyi minisztériumnak alkalma lesz olyan végrehajtási utasítást elkészíteni, amely a törvény hiányait és hibáit pótolni fogja. , Ma, vasárnap nyílik meg a kolozsvári tanonc- munka kiállítás. Már napok óta serény készülődés folyik a kolozsvári ipartestület helyiségeiben. Az iparos- tanoncok remekbe készült tárgyaikat nagy szeretettel hordják össze a kiállításra, amely máris megállapíthatjuk, szokatlanul magas nivót képvisel. Három egymás- banyiló terem a roskadásig meg van telve szebbnél- szebb tárgyakkal, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy a kolozsvári kézműipar még ma is, minden erőfeszítések dacára, legalább a produktumaiban életerős és nagyrahivatott. A kiállítás több napig lesz nyitva és érdemes arra, hogy mindenki meglátogassa. Valóságos élményt nyújtanak a kiállított remekbe készült munkák művészi készségükkel, ötletességükkel és praktikusságukkal. A kiállításról jövő számunkban részletesen beszámolunk. A temesvári Ipartestület közgyűlése és uj tisztikara. A temesvári ipartestület rendes évi közgyűlését a mult vasárnap délelőtt tartotta meg. Viharos jelenetek és zajos viták tarkították a költségvetés tárgyalását, amelyet azonban a közgyűlés mégis elfogadott. A közgyűlést Olariu Péter elnök nyitotta meg, aki után Káldy Miklós titkár mondott beszámolót. Az ellenzék szónokai az ipartestületi tisztviselők fizetését akarta redukálni. Végül mégis csak a hivatalos álláspont győzött és megválasztották az uj tisztikart. Újból Olariu Péter lett az elnök. A választmány rendes tagjai pedig: Hermann Frigyes, Butu Simon, Bogyánszky János, Fekete Mihály. Golyke István, Weidner Ernő, Hirsch Albert, Hermann György, Illy Kálmán, Török Gyula, Lőrincz István. Siskovics Kálmán, Maiz József, Buncila Demeter, Bozsák József, Oppert Mihály, Petkovics Velimir, Po- tencz Lénárt. Popa György, Pitsch József, Reiszmann Móricz, Sterba Ágoston, Simon László, Lázár László. Thomas Ede, Tillschneider György, Tunncr Cornél, Tolvadian János. Wekerle József, Warzer Miklós. Póttagok: Braun János, Baschant József, Schultz József, Gatáiantiu Aurel, Szeller Martin, Szenetra József, Seib- ling Mihály, Rohlik Ferenc, Podratzky Ágoston, Leszny Imre. Junginger Ferenc, Popovlci Ferdinand, Szántó László, Julltán Romulus, Székely Béla, Schwab Jakab, Czifra Imre. Thirjung Péter. Ellenőrök: Schiffer István, Ferschitz Ferenc. Rózsa Benő, Albu Konstantin, és ügyész Veterány Viktor dr. Uj rendszer a telepengedélyek kiadásánál. Az ipari és kereskedelemügyi minisztérium azzal a céllal, hogy az 1884. évi ipartörvény intézkedéseit összhangba hozza az egész ország területére kiterjesztett egészségügyi törvény intézkedésével, a telepengedélyek elnyerésére az alábbi rendeletét bocsájtotta ki; Az I. és II. osztályú egészségtelen ipari telepek felállításához kérés nyújtandó be, amelyhez csatolandó az épületek és berendezések pontos rajza a szükséges magyarázatokkal egyetemben. Ez a kérés az ipari felügyelőséghez adandó be, amely megállapítja, hogy a helyszínen való kiszállás szükséges-e vagy nem. Az ilyen I. osztályú egészségtelen iparok a záros belterületén, a II. osztályúak pedig a város külterületén állíthatók fel, természetesen a központot kivéve. A telepengedélyt az I. fokú iparhatóságok adják ki. A III. és IV. osztályú egészségtelen ipar felállításához az iparfelügyelőség véleménye nem szükséges, mert ezeknél a régi eljárás marad érvényben. A munkaügyi minisztérium bizottságot alakított, amely hivatva van a munkaszerződésekről szóló törvény alkalmazásából eredő viták eldöntésére. Ennek «. bizottságnak a tagjai: M. Gheorghian vezérinspektor, St. Jonescu-Noa ügyvéd, C. Panait, és N. Mihaileseu! agasa A kémia legújabb vívmánya szer in I fest, tisztit, ŰZI UK, ülői.
