Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-30 / 146. szám
IUI, SVF. US. SZÁM. A három erdélyi nemzet néprajzi parkjává akarják fejleszteni a kolozsvári Hőja-erdőt Élő muzeum Kolozsvár legnépszerűbb kiránduló-helyén Vuia múzeumigazgató nyilatkozata a szép t?ru megoldásának akadályairól és a Széchenyi-teri Néprajzi Muzeum hiányzó magyar ielirásairól (Kolozsvár, június 28.) Kolozsvár legrégibb kirándulóbolyén, a Hó,ja-ertlőben szokatlan szépitési munkálatokba kezdtek. Szabályozták a Törökvágáson keresztül vezető utat s a járhatatlan régi utakon autók szaladnak a Hója kék erdőkoszoruja alatt. A szemlélő, aki pár évvel ezelőtt azt hitte, hogy pusztulásra ítélték kedvenc szórakozóhelyét is, tájékozatlanul áll meg az utak kereszteződésénél s nem tudja mi készük Megtudtam, hogy a Hója uj ruhába öltöztetésének gondját a néprajzi muzeum igazgatósága vállalta. Megkerestem tehát a néprajzi muzeum igazgatóját, dr. Vuia Romulust, aki érdekes dolgokat mondott cl a Hójában készülő eseményekről. Erdély néprajzi parkja — A néprajzi muzeum céljánál és hivatásánál fogva — mondja a múzeumi eszmét lelkesen propagáló Vuia professzor — sokkal nagyobb érdeklődést érdemelne sajtó, közönség és hivatalos fórumok részéről, mint amilyent tapasztalunk. Célja a hazai népi kultúrák tanulmányozása és azok szépségeinek megőrzése a későbbi korok számára. Nemzetiségi különbség nélkül, természetesen, — teszi hozzá. A néprajzi park, amelynek ötlete szintén a muzeum Imreién belül fogamzoít meg, ugyancsak ezt a célt kívánja szolgálni. — Az élet körülményeinek átalakulásával ma már a muzeum is modernizálódott, folytatja tovább. ,A muzeum köznyolven még mindig valami régiség - lomtárt jelent, holott az igazi muzeum tudományos, oktató intézet. Az oktatást pedig az egyszerű látogatáson kívül kiállítások rendezésével, nyilvános felolvasásokkal végzi. A régi holt múzeumok helyét ma már élő múzeumok ! váltották fel. Az úgynevezett freiluft-muzeurnok, plen-air múzeumok. A svédek csináltak először ilyen élő múzeumot Stockholmban. A város közepén. Oda„ hordták össze az egész ország népies karakterű háztípusait, templomait, sőt egész családokat telepítettek oda háziállataikkal együtt. A svédek után a nox-végek, majd a hollandok követték a példát. A norvégek Oslóban, a hollandok Arnlieiraban valósították meg élő néprajzi múzeumaikat. A németek csak most kezdtek hozzá a megvalósításhoz. — Nálunk tavaly merült fel komoly formában a néprajzi kert terve. Hogy mit jelent és mit fog jelenFIOKOK BRAŞOV SSSIU leni Erdélynek s Romániának a kolozsvári néprajzi park, azt következtetni lehet abból a tc.;yLJl is, hogy az angol tudományos körök részéről is érdeklődő megkeresés érkezett hozzánk. A Fellegvár helyett — a Hója — Csak egy óriási nehézségünk van. A pénz. A muzeum ugyanis nem állami alapítás, hanem Károly királynak trónörökös korában eszközölt személyes alapítása. Mint ilyen, a Károly-alap vagyoni státusához tartozott eddig s nőm szerepelt az állami költségvetésben. A park terve még Károly király trónörökösségónek idejében vetődött fel. Eredetileg a Fellegvárra terveztük, de később rájöttünk arra, hogy a Hója-erdő sokkal ideálisabb erre a célra, mint a Fellegvár s a Fellegvár zárt területével szemben nagy fejlődési lehetőséget biztosit. A Hója alkalmasságára jellemző, hogy azon az ország mindhárom földrajzi zónáját megtaláljuk: az erdős hegyvidéket éppen úgy, mint a hepehupás, dombos, lankás részt s a síkságot magát. is. Olyan nagyszerű terep tehát a Hója egy ilyen ólő néprajzi muzeum számára, amilyennel a külföldiek nem büszkélkedhetnek még eddig. Erdély három népe a néprajzi kertben — A terep kihasználási terve és célja pedig a következő: Be akarjuk mutatni ezen a területen az egész ország, de főként Erdély egész néprajzi komplexumát. A terep tehát kicsiben az egész ország képét fogja mulatni, helyesebben, erdélyi helyzeténél fogva, főként Erdély néprajzi panorámájának kell majd tekintenünk az itt elhelyezett élő múzeumot. Erdély olyan gazdag néprajzi motívumokban, amilyen gazdag ország nincsen több, ebből a szempontból. Alapja a három nép különböző elhelyezkedése és szokásai. S ezeknek építményeik. Elsősorban régi fatemplomaik. Ezek ma már kezdenek kiveszőiéibe kerülni. Divatjukat múlták s kőtemplomokkal cserélik fel mindenfelé. Műkincsek pusztulnak cl velük és bennük. Olyan kincsek, amiket pedig az egész világ megbámulna. Ezeket akarja múzeumunk ebben a néprajzi kertben elsősorban megmenteni a jövő, az utódok, a kultúra számára. Azután: megörökítjük ni egyes nepfajok s egyes vidékek régi építkezési stílusát. Kiválaszt juk a legjellemzőbb régi épületeket és azokat ál ültetjük a mi néprajzi kertünkbe. Éppen úgy helyet fog találni ebben a múzeumban a havasi mócok építkezési stílusa, sőt maga az egész épület, jószág koipp- lekszum, mint ahogy a besztercei szászok s a székelyek Egy bej von : — A megvalósítás? — teszi fel önmagának is végül a kérdést az igazgató. — Ahogy pénzünk lesz rá s p.liogy egy-egy az illető vidéknek megfelelő házat meg tudunk szerezni. Mert nem itt építjük azokat, hanem p.z eredetit magát hozzuk ide. S ezért megy olyan lassan a munka. Nehéz a kiválogatás s a ház megszerzése. De reméljük, hogy Károly király trónrakerülcsével, 2 jövőben már könnyebb munkánk lesz. Károly igazi nép- szeretete s főleg a néprajzi tudomány iránt eddig is megmutatott szinte áhitatos tisztelete, biztosíték arra, hogy tervünk nemcsak papirosterv, vagy félig megoldott kérdés marad. S itt szinte elkomorul Vuia professzor. S elmondja, kivansach UTAZÓT KÜLDÜNK tţJTOSIOK. ZONCOMK. RÉSUKTFIZETÍSM IS LEGJOBBAN *ZEKELY*RETI EftBÉlYRÉSZI BÚTORGYÁR ÍU.stél TÂRCUMUREŞ I is szerepelni fognak egy-egy, esetleg, ha megszerezhetjük, több házzal, épülettel, családdal. Mert nemcsak magát az épületet ültetjük át, de a berendezésüket, házi szokásaikat, népművészetüket, háziiparukat is át akarjuk menteni a jövő számára. Ép ezért egy-egy családot is be fogunk telepíteni az egyes házakba, megadjuk a módot ahhoz, hogy éppen úgy élhessenek,. mint otthon, kapnak pár hold földet, háziállatokat s éppen úgy végezhetik az élő múzeumban háziiparukat, szokásaikat, mint eladdig odahaza a saját falujukban, házukban, havasukon. Esztenát és egyéb gazdasági épületrészeket is építünk tehát a népszokások, foglalkozásuk megőrzése és természetben való bemutatása végett. A magyarokat Kalotaszeg, Torockó és a Székelyföld egy-egy ház és fajtipusa fogja képviselni. Mindenikük a régi elhelyezkedésnek megfelelő terepen fog helyet kapni s igazán semmilyen politikai szempont nem vezet ezen a téren, mert hiszen a múzeumi szempont s a tudomány szeretete felülemelkedik bennem a politika álláspontján, — igyekszik megnyugtatni közbevetett kérdésemro Vuia professzor. S hogy mennyire nem vezet-, kapcsolja hozzá az igazolást is, elárulom, hogy o tervezetet éppen magyar festőművész rajzolta meg: Tóth István. a pénzhiány hogy azalatt az idő alatt, amióta a néprajzi muzeum megnyílt s igazgatását megkezdette, munkájának több mint felerészét a várossal s részben az állammal folytatott harcokban vesztegette el. Kérte, hogy hozzák rendbe az utakat. Nem tették. Kérte, hogy vezessek fel a villanyt és vizet, mert enélkül nem lehet életet teremteni ezen a területen. Nem tették meg. Nemrégen pedig maga a közoktatásügyi miniszter is kényszeritotte a múzeumot arra, hogy a részére átengedett területből 30 holdat adjon át a kardosfalvaUnak. A kardosfalviak pedig legeltetni akarnak ezen a területen. A Hőj:t a közönsége marad — És mennyiben fogja a néprajzi park megteremtése befolyásolni a közönséget a Hója élvezetében? — kérdeztem ezután. Az igazgató mosolyogva felelte: — A parkot nem a közönség szórakozásának akadályozásáért, de éppen a közönség számára építjük. Éppen olyan szabadon a közönségé Insz ezután is a Hója, mint eddig, csakhogy ezentúl egy kis kultúrát is magukba fognak szívni a kirándulók. Nem ellenük, hanem az ő érdekükben készül, amit csinálunk. Magyar felirat is lesz a néprajzi múzeumban Megnyugszunk a válaszban. S kíváncsian tesszük l'cl a másik kérdést: — Igazgató ur annyi megértéssel és olyan szimpatikus tónusban beszélt az imént a kisebbségekről s rólunk magyarokról, hogy nem tudom összeegyeztetni ezzel a véleményével a múzeumi feliratok kérdésében elfoglalt álláspontját. Vuia igazgató mentegetőzve feleli: — Kérem, ne keressen politikát ebben a kérdésben. S kérem a magyar sajtót, hogy ne ebbői a szempontból ítélje meg a feliratok kérdését. Nem ellenszenv és nem szimpátia vezetett a feliratok elhelyezésénél, hanem csupán praktikusság! szempontok. Arra számítottam, hogyha külföldi jön hozzánk, a két, legáltalánosabban beszélt nyelven tájékozást kaphasson a tárgyakról. De mert látom, hogy a magyaroknak rosszul- esik nyelvük mellőzése, igyekezni fogok kielégíteni kívánságukat. Sőt tovább megyek: ha felvesznek az állami státusba, minden szándékommal azon leszek, hogy egy magyar és egy szász asszisztenst is kapjon múzeumunk. S remélem, hogy sikerülni fog. S. Nagy László.
