Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-30 / 146. szám

IUI, SVF. US. SZÁM. A három erdélyi nemzet néprajzi parkjává akarják fejleszteni a kolozsvári Hőja-erdőt Élő muzeum Kolozsvár legnépszerűbb kiránduló-helyén Vuia múzeumigazgató nyilatkozata a szép t?ru megoldásának akadályairól és a Széchenyi-teri Néprajzi Muzeum hiányzó magyar ielirásairól (Kolozsvár, június 28.) Kolozsvár legrégibb kirán­dulóbolyén, a Hó,ja-ertlőben szokatlan szépitési munká­latokba kezdtek. Szabályozták a Törökvágáson keresz­tül vezető utat s a járhatatlan régi utakon autók sza­ladnak a Hója kék erdőkoszoruja alatt. A szemlélő, aki pár évvel ezelőtt azt hitte, hogy pusztulásra ítélték ked­venc szórakozóhelyét is, tájékozatlanul áll meg az utak kereszteződésénél s nem tudja mi készük Megtudtam, hogy a Hója uj ruhába öltöztetésének gondját a nép­rajzi muzeum igazgatósága vállalta. Megkerestem tehát a néprajzi muzeum igazgató­ját, dr. Vuia Romulust, aki érdekes dolgokat mondott cl a Hójában készülő eseményekről. Erdély néprajzi parkja — A néprajzi muzeum céljánál és hivatásánál fogva — mondja a múzeumi eszmét lelkesen propagáló Vuia professzor — sokkal nagyobb érdeklődést érdemelne sajtó, közönség és hivatalos fórumok részéről, mint ami­lyent tapasztalunk. Célja a hazai népi kultúrák tanul­mányozása és azok szépségeinek megőrzése a későbbi korok számára. Nemzetiségi különbség nélkül, termé­szetesen, — teszi hozzá. A néprajzi park, amelynek ötlete szintén a muzeum Imreién belül fogamzoít meg, ugyancsak ezt a célt kívánja szolgálni. — Az élet körülményeinek átalakulásával ma már a muzeum is modernizálódott, folytatja tovább. ,A mu­zeum köznyolven még mindig valami régiség - lomtárt jelent, holott az igazi muzeum tudományos, oktató in­tézet. Az oktatást pedig az egyszerű látogatáson kívül kiállítások rendezésével, nyilvános felolvasásokkal végzi. A régi holt múzeumok helyét ma már élő múzeumok ! váltották fel. Az úgynevezett freiluft-muzeurnok, plen-air múzeumok. A svédek csináltak először ilyen élő múzeumot Stockholmban. A város közepén. Oda„ hordták össze az egész ország népies karakterű háztí­pusait, templomait, sőt egész családokat telepítettek oda háziállataikkal együtt. A svédek után a nox-végek, majd a hollandok követték a példát. A norvégek Oslóban, a hollandok Arnlieiraban valósították meg élő néprajzi múzeumaikat. A németek csak most kezdtek hozzá a megvalósításhoz. — Nálunk tavaly merült fel komoly formában a néprajzi kert terve. Hogy mit jelent és mit fog jelen­FIOKOK BRAŞOV SSSIU leni Erdélynek s Romániának a kolozsvári néprajzi park, azt következtetni lehet abból a tc.;yLJl is, hogy az angol tudományos körök részéről is érdeklődő megkere­sés érkezett hozzánk. A Fellegvár helyett — a Hója — Csak egy óriási nehézségünk van. A pénz. A muzeum ugyanis nem állami alapítás, hanem Károly királynak trónörökös korában eszközölt személyes ala­pítása. Mint ilyen, a Károly-alap vagyoni státusához tartozott eddig s nőm szerepelt az állami költségvetés­ben. A park terve még Károly király trónörökösségónek idejében vetődött fel. Eredetileg a Fellegvárra tervez­tük, de később rájöttünk arra, hogy a Hója-erdő sok­kal ideálisabb erre a célra, mint a Fellegvár s a Fel­legvár zárt területével szemben nagy fejlődési lehető­séget biztosit. A Hója alkalmasságára jellemző, hogy azon az ország mindhárom földrajzi zónáját megtalál­juk: az erdős hegyvidéket éppen úgy, mint a hepe­hupás, dombos, lankás részt s a síkságot magát. is. Olyan nagyszerű terep tehát a Hója egy ilyen ólő néprajzi muzeum számára, amilyennel a külföldiek nem büsz­kélkedhetnek még eddig. Erdély három népe a néprajzi kertben — A terep kihasználási terve és célja pedig a kö­vetkező: Be akarjuk mutatni ezen a területen az egész ország, de főként Erdély egész néprajzi komplexumát. A terep tehát kicsiben az egész ország képét fogja mu­latni, helyesebben, erdélyi helyzeténél fogva, főként Er­dély néprajzi panorámájának kell majd tekintenünk az itt elhelyezett élő múzeumot. Erdély olyan gazdag nép­rajzi motívumokban, amilyen gazdag ország nincsen több, ebből a szempontból. Alapja a három nép külön­böző elhelyezkedése és szokásai. S ezeknek építményeik. Elsősorban régi fatemplomaik. Ezek ma már kezdenek kiveszőiéibe kerülni. Divatjukat múlták s kőtemplo­mokkal cserélik fel mindenfelé. Műkincsek pusztulnak cl velük és bennük. Olyan kincsek, amiket pedig az egész világ megbámulna. Ezeket akarja múzeumunk ebben a néprajzi kertben elsősorban megmenteni a jövő, az utódok, a kultúra számára. Azután: megörökítjük ni egyes nepfajok s egyes vidékek régi építkezési stílusát. Kiválaszt juk a legjellemzőbb régi épületeket és azokat ál ültetjük a mi néprajzi kertünkbe. Éppen úgy helyet fog találni ebben a múzeumban a havasi mócok építke­zési stílusa, sőt maga az egész épület, jószág koipp- lekszum, mint ahogy a besztercei szászok s a székelyek Egy bej von : — A megvalósítás? — teszi fel önmagának is vé­gül a kérdést az igazgató. — Ahogy pénzünk lesz rá s p.liogy egy-egy az illető vidéknek megfelelő házat meg tudunk szerezni. Mert nem itt építjük azokat, hanem p.z eredetit magát hozzuk ide. S ezért megy olyan las­san a munka. Nehéz a kiválogatás s a ház megszerzése. De reméljük, hogy Károly király trónrakerülcsével, 2 jövőben már könnyebb munkánk lesz. Károly igazi nép- szeretete s főleg a néprajzi tudomány iránt eddig is megmutatott szinte áhitatos tisztelete, biztosíték arra, hogy tervünk nemcsak papirosterv, vagy félig megol­dott kérdés marad. S itt szinte elkomorul Vuia professzor. S elmondja, kivansach UTAZÓT KÜLDÜNK tţJTOSIOK. ZONCOMK. RÉSUKTFIZETÍSM IS LEGJOBBAN *ZEKELY*RETI EftBÉlYRÉSZI BÚTORGYÁR ÍU.stél TÂRCUMUREŞ I is szerepelni fognak egy-egy, esetleg, ha megszerezhet­jük, több házzal, épülettel, családdal. Mert nemcsak magát az épületet ültetjük át, de a berendezésüket, házi szokásaikat, népművészetüket, háziiparukat is át akar­juk menteni a jövő számára. Ép ezért egy-egy csalá­dot is be fogunk telepíteni az egyes házakba, megadjuk a módot ahhoz, hogy éppen úgy élhessenek,. mint ott­hon, kapnak pár hold földet, háziállatokat s éppen úgy végezhetik az élő múzeumban háziiparukat, szokásaikat, mint eladdig odahaza a saját falujukban, házukban, havasukon. Esztenát és egyéb gazdasági épületrészeket is építünk tehát a népszokások, foglalkozásuk megőr­zése és természetben való bemutatása végett. A magya­rokat Kalotaszeg, Torockó és a Székelyföld egy-egy ház és fajtipusa fogja képviselni. Mindenikük a régi el­helyezkedésnek megfelelő terepen fog helyet kapni s igazán semmilyen politikai szempont nem vezet ezen a téren, mert hiszen a múzeumi szempont s a tudomány szeretete felülemelkedik bennem a politika álláspontján, — igyekszik megnyugtatni közbevetett kérdésemro Vuia professzor. S hogy mennyire nem vezet-, kapcsolja hozzá az igazolást is, elárulom, hogy o tervezetet éppen magyar festőművész rajzolta meg: Tóth István. a pénzhiány hogy azalatt az idő alatt, amióta a néprajzi muzeum megnyílt s igazgatását megkezdette, munkájának több mint felerészét a várossal s részben az állammal foly­tatott harcokban vesztegette el. Kérte, hogy hozzák rendbe az utakat. Nem tették. Kérte, hogy vezessek fel a villanyt és vizet, mert enélkül nem lehet életet terem­teni ezen a területen. Nem tették meg. Nemrégen pedig maga a közoktatásügyi miniszter is kényszeritotte a mú­zeumot arra, hogy a részére átengedett területből 30 holdat adjon át a kardosfalvaUnak. A kardosfalviak pedig legeltetni akarnak ezen a területen. A Hőj:t a közönsége marad — És mennyiben fogja a néprajzi park megterem­tése befolyásolni a közönséget a Hója élvezetében? — kérdeztem ezután. Az igazgató mosolyogva felelte: — A parkot nem a közönség szórakozásának aka­dályozásáért, de éppen a közönség számára építjük. Éppen olyan szabadon a közönségé Insz ezután is a Hója, mint eddig, csakhogy ezentúl egy kis kultúrát is magukba fognak szívni a kirándulók. Nem ellenük, ha­nem az ő érdekükben készül, amit csinálunk. Magyar felirat is lesz a néprajzi múzeumban Megnyugszunk a válaszban. S kíváncsian tesszük l'cl a másik kérdést: — Igazgató ur annyi megértéssel és olyan szimpa­tikus tónusban beszélt az imént a kisebbségekről s ró­lunk magyarokról, hogy nem tudom összeegyeztetni ez­zel a véleményével a múzeumi feliratok kérdésében el­foglalt álláspontját. Vuia igazgató mentegetőzve feleli: — Kérem, ne keressen politikát ebben a kérdés­ben. S kérem a magyar sajtót, hogy ne ebbői a szem­pontból ítélje meg a feliratok kérdését. Nem ellen­szenv és nem szimpátia vezetett a feliratok elhelyezésé­nél, hanem csupán praktikusság! szempontok. Arra szá­mítottam, hogyha külföldi jön hozzánk, a két, legálta­lánosabban beszélt nyelven tájékozást kaphasson a tár­gyakról. De mert látom, hogy a magyaroknak rosszul- esik nyelvük mellőzése, igyekezni fogok kielégíteni kí­vánságukat. Sőt tovább megyek: ha felvesznek az ál­lami státusba, minden szándékommal azon leszek, hogy egy magyar és egy szász asszisztenst is kapjon múzeu­munk. S remélem, hogy sikerülni fog. S. Nagy László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom