Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-30 / 146. szám
KépviselöhÄz BUDAPEST V, TAXA POSTATA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Cluj »Kolozsvár. 19S0 fmfoa 30. Hétfő Mm ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej, 20 oldalas szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAUYARPAKTI . jAP SaerkesBtőság és kiadóhivatal: Piaţa Unirii Főtér) Telefon: 6-08, 69*. XIÎL évfob 'am 14ó*-íEs sz< ins ELŐFIZETÉS MAGYAR,ORSZÁGON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre Tww .......... im 1 .-i XI m "RIÎTTATVT A Angol-Román biztoW JílUirtiUA sltó R. T., Bucureşti yy Alapittatott a Comercial Union Assurance rjl Company Ltd. és a The Exess insurance SS Company Ltd. londoni b! ztositó társasági) k- I.4J kai, amelyek egyúttal a „Britania“ viszpnt- pö'l biztositói és 55 milliárd Lei vagyonnál ren- 1^1 delkeznek. — Kartérienkiifül 1 HOTwffliwwrrwrwii»WMi>,iii'«iw»iiii.H»iis ■jwyi.nwwi mmiii.il cs 3 X] m □a SS Uralom a magunk otthona felett Irtai Paál Árpád — Két cikk. _ L Sehol a világon nincs a helyi önkormányzatnak olyan értelmezése, hogy azt a központi kormány kinevezettjeivel lehetne helyettesíteni. Csak nálunk találták ki azt a módot, hogy addig is, mig a helyi önkormányzati testületek megalakulhatnának, úgynevezett időközi (interimar) bizottságok vezetik szinte teljes hatáskörrel az illető városnak, falunak, vagy megyének az ügyeit. A teljes hatáskörből csak a kölcsönkötések és a közvagyon elidegenítései vannak kivéve. Most a parlamenti időszak záró napjain az idő közi bizottságoknak még ezt a hatásköri korlátozását is egy egyszakaszos törvényjavaslattal fel akarták oldani. Ez már nem is azt jelenti, hogy az időközi bizottságnak kölcsönkötési és vagyonelidegenitő jogot is akarnak adni. Hanem jelenti azt, hogy az időközi bizottságot hosszú uralomra, tartós berendezkedésre, szinte végleges helyfoglalásra kívánják képesíteni, ! És mi lesz akkor a választott önkormányzati testületekkel? Hát maradnak kirakatnak. Hadd higyje a világ, hogy itt a lakosok a maguk helyi akarata szerint igazgatják' közügyeiket. Közben azonban ez az igazgatás úgy történik, ahogyan a központi kormány kinevezettjei, illetve rajtuk keresztül a hatalmi párt szándékai akarják. Lehet ez az akarat néhol jó is. De állíthatjuk, hogy sehoLse törvényes. Külső formája szerint egyezhetik az időközi bizottságok léte a törvény egynémelyik betűjével, de nem egyezhetik a törvény igazi szellemével. A törvény igazi szelleme ugyanis valóságos önkormányzatot akart és nem az abszolutisztikus bizottságok létének és működésének az elnyujíását. Hiszen az ilyen elnyujtás végeredményben nem egyéb, mint az önkormányzatot akaró törvénynek a megkerülése. Mégis a törvényhozás jelenlegi vezetői olyan groteszk törvényt akarnak, mely ezt a megkerülést állandóvá tehesse. Törvény lenne ez arról, hogy az alaptörvény szellemét és célját hatályon kívül helyezik. Elképzelhetetlen, hogy miért akarja ugyanazon kormányzat a saját korábbi törvényét ilyen körülményes tekervényességgel megfojtani. Csak a Cuza professzor felszólalásából következtethetünk, hogy mi, a népkisebbségek vagyunk az okai a törvényfojtó törvénytervezésnek. Cuza professzor ugyanis meleg helyesléssel fogadta ezt a törvénytervezetet, mint amely lehetővé teszi, hogy a népkisebbségek saját területeiken se vezethessék a saját ügyeiket. Csakugyan ebben a vonatkozásban az időközi bizottságok korlátlan uralmáról szóló egyszakaszos törvényjavaslatnak igen világosan megvan az értelme. Igazat kell azonban szolgáltassunk a parlamentnek, hogy csak Cuza professzor volt az, aki e jogfosztó törvényjavaslat mellett síkra szállott. Ezzel szemben a többségi párt oldalán is igen súlyos "tekintélyek rosszalják a törvényjavaslatot. Emiatt azt pár napra le is vették a napirendről, s hir szerint olyan formuláról gondolkoznak, mely az önkormányzati eszmét kevésbé sérti. A Magyar Párt parlamenti csoportja maga között részletesen megbeszélte, hogy a törv inyjavas- iat káros vonatkozásai ellen levezető és elhárító módokat találjon. Éppen egy hete a párt ntéző bizottsága is megállapította, hogy az időközi bizottságok uralma mennyi visszaélést és vágyó íharácso- lást rendszeresitett különösen a Székelj földön, s hogy ez uralom miatt a nép jegyzőválasztási joga se érvényesülhet. Megállapították azt is, he gy a ma- gyarjellegü tanácsok elleni mesterkélt és mondvacsinált fellebbezések a leghasználatosabb eszközök az időközi bizottságok életben tartására. A Magyar Párt parlamenti csoportja tehát megoldásképen éppen azt a javaslatot vetette fel, hogy amennyiben az időközi bizottságok korlátlan hatásköréről szóló törvényszakaszt mindenáron fenn akarják tartani, ezt ellensúlyozzák azzal, hogy legalább a megalakult tanácsok működésbe kezdését a fellebbezések ne akadályozzák. Hiszen aineny- nyi erővel kinevezett bizottságokra akarják bizni az önkormányzat hatáskörét, ugyanannyi erővel a fellebbezések eldőltéig a választott tanácsokra is rábízható volna. Az önkormányzat a helyi népakarat érvényesülése. Ha e népakarat választó aktusaiban esetleg hiba volt is, mégis több népakarat van az ilyen hibás aktusokban is, mint a kormány által kinevezett bizottságokban. Az önkormányzati választások különben mindenütt, ahol önkormányzat van, azonnal működésbe léptetik választottalkat. Ha fellebbezés van ellenük, ez csak utólagos kirostálás eredményével járhat, de nem azzal, hogy az egész ön- kormányzat működését megakassza. Egy lupista képviselő azzal az ostoba váddal illette a bolgár képviselőket, begye bolgár követségen a „románok legylfkolásárői“ tárgyaltak A bolgárok viharos fifeJiEmsára as egész kamara elJeaök támadt Jorga történeti kommentárokkal akarja megoldani az agrár-kérdést (Bukarest, juníus 28.) A kamara szombat délelőtti ülésének napirendjén a dobrudzsai agrártörvény szerepel, amelyet Grosn előadó olvas fel. Buzdugan lupista tiltakozik az ellen, hogy a törvényt ilyen sietve tárgyalhatják le. Szerintr Mihalache az Angelescu államtitkár pressziójára sietteti, Artge. lescunafk pedig Dobrudzsában erős politikai érdekeltsége van. Éles vádakkal illeti a dobrudzsai bolgár kép viselőket, akik szerinte anyagilag is érdekelve lennének és akik nagyon sokat járnak fel a bolgár követségre, ahol a macedóniai román kolónis- ták legyilkolásáról tárgyalnak. óriási zaj tör ki erre a kijelentésre s a bolgár képviselők, de a többség nagyrésze is hevesen tiltakozik a vádak ellen. Pamfil Scicaru: Ezzel a törvénnyel a törököket akarják kivégezni. Solomon: Kérjük a szónokolt, prcciairozza a bo! gár képviselők elleni vádjait. Pamfil Seicaru: Milyen jogon cenzúrázza Ön Buzdugan beszédét? Jorga emelkedik szólásra. Mindig respektálta a kisebbségek jogait, mondja, de ellene van annak, hogy a kisebbségek terrorizálják a kamara román többségét. Ab, ami történt, egy balcici kávéházba illene és nem a kamarába. Az utóbbi időben úgy érzi, hogy csak megtűrt személyiség a parlamentben. Mihalache: Ebben nagyon csalódik! Ami pedig a javaslaton illeti, várom, hogy bizonyítsák be, hogy az zal elárultam a nemzeti érdekeket. Jorga: Ha négyszemközt lennénk, mondanék Önnek egy éti-mást. Majd a délutáni ülésen bebizonyítom, hogy mennyire tévedett Ön ezzel a törvénnyel. Ezután a kvesztorok Jorga kérésére megszámolják a képviselőket s miután csak 52.cn vannak jelen, az elnök bezárja az ülést. Délután Buzdugan folytatta beszédét. Részleteket olvas fel a dobrudzsai román kolónis'túk memorandumából s ezzel akarja bizonyítani, hogy a javaslat a bolgároknak kedvez. Egyébként azt a legfőbb törvényhozó tanács is ellenezte. Mihalacke: A törvényhozó tanács tagjai nem értették meg ezt a törvényt. Buzdugan szerint az ügy fejleménye az lesz, hogy a román telpesek fekibbezésére a semmitőszék a törvényt alkotmányellenesnek fogja minősíteni. A kormány a vésgőkig feszíti a kolonisták türelmét és sz erős reakció nincs kizárva. Jorga a következő szónok: Tiltakozik a bolgár képviselők magatartása ellen. A magyar és német képviselők is tiltakoznak, mondja, ha jogaikban megsértve érzik magukat, de látszik rajtuk, hogy kultumemzet fiai. A jelenlegi javaslattal őszig kellett volna várni, hogy a képviselők alaposan áttanulmányozhassák. Történelmi szempontból bizonyítja a románság jogát Dobrudzsára. A bolgárok a régi nagy bolgár birodalom igényei alapján akarnak beszélni, noha ez már réges-régen összeomlott szerénytelensége miatt, a jelenlegi Bulgária pedig uj alakulat, lamely II. Sándor •cár és I. Károly román királynak köszönheti létét. Felhívja a kormány figyelmét, arra, hogy a macedón románok nagyszerűen értenek a a fegyverforgatáshoz és veszedelmes dolog őket provokálni. — Őrizzen üreg Isten attól, — fejezi be beszédét, — hogy katonaságot keljen küldenünk azok ollem akiket virággal fogadtunk. Mihalache válaszol az ellenvetésekre. Szerinte a törvény nem bolj’gatja a jelenlegi rendet és nemi érinti a román telepesek jogait, csupán rendet teremt a jelenlegi, zűrzavaros helyzetben. Óriási tűzvész pusziit egy szat- mármegyei városban Nagybányai tudósítónk jelenti: Péntek este Alsófernezelyen kigyulladt egy a kincstár tulajdonát képező szénraktár, amelyben a tűz kitörésének idején 400 vagon szén volt felhalmozva. A környékről a tűzoltóság azonnal megjelent a tűz helyszínén és minden törekvése arra irányul, hogy lokalizálja a veszedelmet, nehogy az a Phönix kénsav- gyárra is átterjedjen. Szombatra virradó éjjel külön vonattal érkezett meg a szatmári tűzoltóság és egy század katonaság. Az eddigi jelek szerint hat-hét napig nem lehet szó a végleges eloltásról és nagy a veszedelem, hogy a tűz szél esetén egész Fernezely községre átterjed. Egy sebesültje van a tűzvésznek. A kár már eddig is többmillió lej. Mai számunk 20 oldal
