Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-29 / 145. szám
6 FLY-TOX I TÖKÉLETES A ROVAROK ELLEN. KÖVETELJEN' BIZTOSÍTÓ KAPSZULÁT ekintve, hogy a FLY-TOX megöli a svábbogarakat, magától érdetodik, hogy hatása annál nagyobb a többi rovarokra, melyeknek bábjai nem képesek ellenállni um X Egyetlen illatosított rovarirtó. A tudómani által elfogadott rovar pusztító szer. ______ KAPHATÓ: A DROGUERIA, GYÓGYSZERTÁR ÉS ILLATSZERTÁRAKBAN Nagybanijjerakat^Bucureşti, Str. Plantelor, 26., Fa! akarták robfeanfairíl a tetesd! állami elemi iskola épületét (Déva, június 27.) Junius 25-ére virradó éjjel két órakor hatalmas detonáció ébresztette fel Totesd, hu- nyadmegyei kis község egész lakosságát. A robbanás a falu közepén lévő iskola mellől hallatszott s a robbanás tényleg az iskola épülete és a taadtó lakása között történt. Ismeretlen tettesek ugyanis két dinamitpat- ronit helyeztek el a közíal alá, minden bizonnyal azzal a célzattal,, hogy a falu tanítójának lakását a levegőbe röpítsék, azonbaira Tanasescu Vasilének, a falu tanítójának és feleségének az ijedtségen kiviil semmi, bajuk nem történt, merít csak az egyik patron robbant fel s hatása csak abban nyilvánult meg, hogy a hatalmas légrázkódtatástól az épület ösz- szes ablakai összetörtek. A falak nem rongálódtak meg. A második patron robbanása a közfal itelje.a összeomlását vauiba volna magával. A csendőrség a tettes kinyomozására az intézkedéseket megtette. A gyanú a tanító egyik ellenségére esik, aki már eddig is több feljelentésit adott be ellene, azonban a bevezetett vizsgálat mindannyiszor a tauátó ártatlanságának megállapításával végződött. Azt hiszik, hogy ez a régi ellenség akarta magát ilyen rettenetes módon megbosszulni. A vizsgálat folyik. A tanító felesége idegbajt-kapott. XIII. ÉVF, US. SZÁMBA A kritikai irodalom töaiörescu után A mai nappal megkezdődött bakkaleaureatusi vizsgákra jelentkezettek egyik csoportjának e címen adták tél a román irodalom történelemből kidolgozandó té^ mát. Nehéz téma.. Ezt elismerik a dologhoz, értő románt polgártársaink is többen, úgy, hogy éu fogadást mernék ajánlani- arra, hogy Kolozsváron a legszorosabb -szakkörökön túl alig akadna olyan román illektuel, ki e nehéz téma kidolgozására vállalkoznék. Ez érthető is. Kritikai irodalomról beszélni általában nehéz. Tessék csak elképzeled például a magyar irodalomtörténetbe» feladott témaként azt, hogy a „kritikai irodalom Gyulai Pál után.’ ’... Bizony nem könnyen birkóznának meg ezzel a kérdéssel, még a toliforgatók 6cm. Gyulai Pál nevéhez tényleg fűződik valami olyan erős hátás, ami után vele kapcsolatiban lehet beszélni nemcsak kritikáról, de kritikai irodalomról is. Utána azonban, bár számos kitűnő kritikust jegyezhetünk fel a magyar irodalom teréről, kritikai irodalomról nem könnyű beszélni. Nem könnyű, mert Gyulai az ö hatalmas egyéniségével anyányira megadta a kritikai működés irányait és úgy megjelölte e működés kereteit, hogy az a mi a kritikát irodalommá tesaii, általa befejezett egészet nyert. Olyant, amihez hozzátenni nem kellett s amiből elvenni nem lehetett. Ebből folyt, hogy Gyulai Pál után újabb kritikai irodalom e szónak magasabb értelmében nem keletkezeit. Hosszabb idő kell arra, hogy keletkezhessek. Hiszen a kritikának 'természetében van, hogy folyton hullámzik, aszerint, amint az újabb és újabb müvek megjelenése a kritikára alkalmat -nyújt. Jelentékeny szellemi fordulat kell ahoz, hogy ez újabb és újabb müvekhez fűződő kritika uj csapásokra térjen és a végén, miikor hivatását többé kevésbé betöltötte, irodalommá alakuljon te. Ez föltétlenül áll a román kritikára is. Maiore-scu Gyulai Pálja lehetett a román irodalomnak, de utána nem igen jöttek a Péterffy Jenők, Rákosik, Beöthy Zsoltok és így utána, habár figyelmet érdemlő kritikai működés a román irodalomban is volt, de kritikai irodalom aligha fejlődhetett ki. Számolnunk kell azonban azzal a ténnyel, hogy Bukarestben ezt a dolgot másként látják- A közoktatásügyi minisztériumban érvényesülő bölcsesség azt kívánja a diáktól, hogy nocsak tudjon a Maiorcseu után működött román kritikusokról, hanem azt ts, hogy a - természetszerűleg kiforratlan kritikai irány különböző vonalait összefűzze és egységes gondolat szerint földolgozza. Ismételjük, hogy nagyot kiván. Talán, akik, valamilyen különleges kurzuson szerencsések voltak a közönségest jóval meghaladó fölfogással behatolni az; újabb román kritikusok gondolatvilágába, úgyszólván sejtelemből tudnak valamit Írni a cikk címéül tett té- máróL is. Szinte azt merjük mondani, hop- mentői inkább lesz az igy megirt do-lgozat, mint iskolai munka elfogadható, annál távolabb fognak állni bakkalcau- rean.sok attól, hogy magának a témának érdemét az attól kívánt magasabb követelményeknek megfelelően kimerítsék. Mindez nem véd akar 'lenini. Azt -azonban az elmondottak coroláriumaként megállapíthatónak véljük, hogy a bakkaleaureatusi vizsgák témáival ég következőleg magukkal a vizsgákkal még mindig súlyos baj van. Az a sötét szellem, mely az Anglielcseu idejében ott leselkedett a vizsgatermekben, talán eltűnt. Üldözési szándékot, kisebbségellcnes célzatot niiaes miérfi feltételezzünk a bakkaleaureatusi vizsgák ügyét intéző főhatalmaknál, sem a velük társult bizottságok*- nál. De az a tárgyilagosságával föltétlenül imponáló, komoly és emelkedett szellem, mely feltétlenül szükséges alioz, hogy a bakkaleaureatusi vizsgákat ne a tortura eszközeiként, ne is kicsinyes bürokratizmus komolytalan, kisértetei-kétít tekintsük, még mindig hiányzik. És hiányozni fog mindaddig, amíg a közoktatás ügyét intéző legmagasabb körökben nem tör utat magának az a meggyőződés, hogy Románia valóban speciális viszonyáéi között ezt a kérdést egyetemesebb szempontok átfogó erejével kell kezelni és nem az ellenséges indulat sugallata, vagy a tudós egyoldalúság hipokondriája szerint. Ez azonban csak akkor fog bekövetkezni, ha a közoktatásügy intézése kibontakozók a bukarseti központ hivatalszobáinak szűk köréből és szélesebb -kör független és (tárgyilagos hozzászólásának eredményében elér oda, hol a bakkaleaureatus már a modem életet szolgálja. Éhez pedig az kell, hogy eb boa a kéi'désben minden illetékes tanügyi tényező hallathassa és érvényesíthesse a szavát. Értsék meg ott Bukarestben, hogy: minden. Tehát az iskola fenntartó összes tényezők, illetőleg az egész romániai tanári kar. Egyik legnagyobb bibije ennek a ezeren- e-étlett! dolognak az a furcsa elzárkózás, mellyel a központban a nem hivatalos tényezők véleménye iránt még mindig viseltetnek. Szűnjék meg végre ez a teljesen indokolatlan és igaztalan elzárkózás. Ha megszűnik és a középiskolai tanulók tanulmányaiban útmutatást adó iskola maga is hozzászólhat, babái- közvetve, a bakkaleaureatusi vizsgák tárgyához: mindjárt kevesebb lesz az ezen vizsgákat kisérő aggodalomból és idegess égből s Isten segítségével eljutunk oda, hogy az olyan témákon, mint amilyen „a kritikai irodalom Maioregcu után" senkinek sem lesz oka megütközni és elszömyedoái. Ma vau. V. A. ÍÁ íárolyí Mihály elkobzott nyolcezerholdas birtokát tizenkét évre haszonbérbe adják (Budapest, junius 27.) Sokáig tartotta magát a hir, hogy az elkobzott Károlyi Mihály-féle birtokot a földmivelésügyi minszterium házikezelésbc veszi és nagyobb befektetéssel a mezőhegyesi és kisbéri birtokokhoz hasonló kincstári mintagazdaságot csinál belőle. Ilyen irányban folytak is tárgyalások, a végén azonban nem lett a dologból semmi. Az clkdbSrott hitbizomány gondozásával megbízott alapítványi tanács ugyanis elhatározta, hogy az összesen 819£‘ katasztrális holdat kitevő Károlyi- birtokot tízünkét esztendőre haszonbérbe adja. A bérbeadásra szánt birtokkomplekszum négy különböző részre oszlik éspedig Kál-Kompolt 1009, Kisasszonytér_Nagykut 3073, Erzsébettel__Tarnóca 2776 és a debrői gazdaság 1334 katasztrális holddal. Nagy gyár finom manufacturával Clujon egy ^ detail és engros eladási raktárt szándékozik felállítani és ^ keres vezetőnek £ egy kitűnő energikus szakembert. Kéretik ^ egy 100.000 leies bankgarancia. Továbbá keres- &> tetik ezen célra központban egy megfelelő he- ţfe. lyiség. Ajánlatok „Corect“ jelige alatt a Societate ** de Publicitate Schulder & Bergerhez Bucureşti, p» Strada Eugeniu Carada 9. küldendők be. ^ Szepdán délben tartották meg a bérbeadásra vonatkozó versenytárgyalást az Egyetem uccai régi Károlyi-palota első emeletén. Az ajánlatok felbontásának és kihirdetésének ünnepélyes jellegű aktusa egy rokokó-stilü, aranystukkós nagy teremben folyt le. Térffy Béla, az elkobzott hitbizomány zárgondnoka a jegyzőkönyv vezetésére Baghy titkárt kérte fel, majd pedig kijelentette a jelenlevő érdeklődőknek, hogy az ajánlatok elfogadása vagy el nem fogadása fölött az alapítványi tanács fog dönteni és az a legfelsőbb vagyonfelügyoleti hatóság jóváhagyása után válik végérvényessé. Egyelőre tehát csak arról van szó, hogy az ajánlatokat az alapítványi tanács elé terjesztik: A legelső felbontott ajánlat a debrői 1334 holdra szólt és Majzler Sándor legesbéllyei (Zemplén m.) lakos tette. Katasztrális holdanként 28 pengős bért kínált érte. Összesen 2666 pengő bánatpénzt is csatolt ajánlatához. Ezenkívül több ehhez hasonló ajánlat érkezett. Kitűnt, hogy Kál-Kompoltra senkisem tett ajánlatot, pedig ez a birtoktest egymagában 1009 holdat képvisel. Általában véve pedig a beérkezett ajánlatok száma szinte meglepően csekély és az egyes ajánlati összegek meglehetősen nyomottak. A mezőgazdaság kedvezőbb értékesítési viszonyai mellett mindenesetre ezeknél sokkal magasabb bérleti összegeket, lehetne elérni. Az alapítványi tanács néhány héten belül dönteni fog az ajánlatok sorsa fölött.
