Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-28 / 144. szám
Till. »FF. ia. SZÁM. r Mi történt a Rohan herceg albrechtsbergi kastélyában tartott konferencián ? A kisebbségi és többségi meghívottak elkészítettek egy tervezetei, amely dilettáns alapon tárgyalja a nemzeti kisebbségek problémáit (Kolozsvár, 1930 junius havában.) Néhány hónap-1 pal ezelőtt Erdélyben is nagy feltűnést keltett az a hír, hogy Bohan Károly herceg alsóausztriai kastélyában, Albrechtsbergen többségi és kisebbségi népek meghívott képviselői tanácskozást tartottak a -kisebbségi kérdés megoldásának problémájáról. A tanácskozást a kastély ura hivta össze, ki egyúttal az Europäische Reme cimii németnyelvű folyóirat kiadója is. Ez a havonta megjelenő folyóirat a nagy német Európa szeinicnek nevezi magát és a kontinens népeinek közeledését vallja céljául. Erdélyből a szóbanforgó értekezletre ketten kaptak lapközlemények szerint meghívást: dr. Tilett Viorel, nemzeti parasztpárti képviselő', a Maniu-párt ismert exponense nemzetközi kérdésekben és Csáki Richard dr., a szebeni szász Kulturamt vezetője. Mindketten meg i» jelentek. Az erdélyi magyarság részéről senkit sem hívtak meg. Magyarországról ellenben ott volt Hunyadíj Ferenc gróf és dr. Gündisch Guido, az ottani németség egyik vezetője. A magyar kisebbségedet egyedül dr. Szvatkó Pál, prágai magyar lapszerkesztő képviselte, kit a meghívott dr. Sztillő Géza képviselő bízott meg helyettesítésével. Jelen volt még az értekezleten több európai kisebbségi ismert személyiség. Csodálatosképpen nem kapott meghívót s igy nem is jelenhetett meg a kisebbségi kongresszus állandó bécsi titkársága. Az európai kisebbségeknek az a hivatalos és hivatott szerve tehát, mely immár hatodik esztendeje foglalkozik rendszeresen és a kisebbségeknek megbízásából ennek a nagy európai problémának elméleti és politikai kérdéseivel. Egy szerződéstervez«;! Hogy milyen szempontok irányították a meghívásokat, egyelőre nem állapítható meg, de nem is nagyon fontos. A tanácskozás eredménye ugyanis előttünk fekszik: nemzetközi szerződésnek tervezete ez, melyet a kisebbségi kérdésben közvetlenül érdekelt államok kötnének egymással a területeiken élő kisebbségek kölcsönös védelme tárgyában. Például Románia es Magyarország. Minden egyébtől eltekintve, már itt az alapgondolatnál kiütközik az egész temzegtés születési hibája: a szerződd felek lényegesen különböző és egyenlőtlen helyzete. A felek egyik- csoportjának területén alig élnek nemzeti kisebbségek, viszont idegenbe szakadt nemzettagjaiknak nagy száma a probléma megoldását számukra égetővé teszi. A má sík csoport túl van terhelve kisebbségi népekkel s éppen azért cseppet sem sürgős számára újabb szerződéses jogok vállalása. Ugyanebből az egyenlőtlenségből folyik továbbá az alapvető különbség a retorziók és garanciák terén is. S végül szinte álamennyi európai állam ennek a rendszernek, az utján közvetlen s egyoldalú szerződéses szonyla kerülne a kisebbségi kérdésben nagyhatalommal, Németországgal, mivel hogy német kisebbség 12 európai államban van. a német birodalom területén azonban csak jelentékte len számú szláv és dán töredék. vieffy I. FIGYELEM MEGÉRKEZETT A ORSHER H&GGENMACHER Korona-sör ALA PILSEN ) ) ) ) ) ) ) Ni£@nta friss csapolás a „FLORIDA1- kertben 1! Ha a rcálitásoknak, vagyis a mai tényleges európai hatalmi helyzet számbavételének területén maradunk, úgy pusztán már ebből az egyetlen szemszögből nézve is* az egész tervezgetés csodálatos naivitás bélyegét hordozza magán. Aligha lesz tehát, úgy hisszük, ez a kezdeményezés a kisebbségi problémának mozgató tényezője, hacsak azért nem, mert a kisebbségekre egyáltalán nem hasznos. Nem hasznos pedig abból az egyszerű okból, mert a kérdést az elvi és humanitárius magaslatból államközi alkudozások tárgyává teszi, Összekeveri szükségszerűen a szerződő államok egyéb, főleg gazdasági igényeivel és ellenigényeivel s emelkedett emberségi szempontok győzelme helyett a mainál is nagyobb zűrzavarra vezetne ebben a kérdésben A tervezet Ha ebből a gyakorlatiasság szempontjából, sajnos, parancsoló szempontból, nézzük a felvetett kérdést, alaposan lelohad érdeklődésünk a tervezet iránt. Mivel hogy azonban kötelességükké tettük a kisebbségi kérdés minden változatának 'ismertetését, a Rohan-féle kezdeményezéssel sem teszünk kivételt. A szerződéstervezet tehát 22 szakaszból áll, melyek mintegy 15 nyomtatott könyvoldalt foglalnak el. Az egyes szakaszok a kisebbségi jogok különböző ágazatait tartalmazzák: olykor elmosódott általánosságban, mit & „lehetőség szerint“, „méltányos mértékben", stb. kifejezések jeleznek, máskor pedig fölösleges részletezéssel. Dominál a kisebbségi jogoknak arányszámokhoz kötése:] ez a százalékszám általában a busz s tiz azoknak a ki. sebbségektiek a számára, melyek & kötelezettséget vállalá állam egész lakosságának elérik a busz százalékát. Vagyis ezek nyelvi s egyéb jogokhoz jutnának azokban a kerületekben és városokban is, hol a lakosságnak csupán tiz százalékát teszik ki, mig a többiek ebbe a helyzetbe csak húszszázalékos arányszám mellett kerülhetnek. A húszszázalékos kulcs szerint például i magyar kisebbségek mindenütt elesnének at- I tói a jogtól, hogy az országok törvényhozásában anyanyelvükön felszólalhassanak, vagyis olyan nagy elvi jelentőségű jogtól, melyet a csehszlovák alkotmány az ottani magyarság számára ez- idó'szerint inár biztosit is: ez az egyetlen példa mutatja, hogy műkedvelő alapon, távol a valóságoktól nem lehet ezt a kérdést megoldani, még a legnagyobb jóakarattal sem. 8 egyszerű százalékos arányszámokkal sem, mi al. kalmas lehet kitűnő kémiai vegyületek összekeverésére, de nem alkalmas öntudatos emberi életek összhangba hozatalára.. Döntőbíróságok — homályos megfogalmazásban A tervezet, amint említettük, részletes intézkedésekét. tartalmaz az összes kisebbségi jogokat illetően. Ezeknek ismertetésétől eltekinthetünk: hasonló felsorolásokat és tételezéseket bőven tartalmaz minden ilyen elméleti dolgozat. Ilyet pedig már éppen eleget ismer mindenki. Meg kell azonban említenünk azokat a módokat, ahogyan a szerződés a vállalt kötelezettségek teljesítéséről gondoskodni kíván. Az egyik, a belső garancia, a kulturtanács, mely 5—10 tagból áll, 5000 kisebbségi polgár kívánságára alakul meg, tolég pedig általános titkos választás alapján. Hivatása a kisebbségi nemzet szerződésből folyó kulturális jogainak védelme és követelése. Ott pedig, hol az állam a kisebbségnek kulturális önkormányzatot engedélyez, ez a szerv ennek az autonómiának in téző testületé. Ebből a kettősségből nyilván következik, hogy a tervezet nem latja a nemzeti kultúrák fejlődésének egyetlen megközelítő útját a kulturális autonómiák rendszerében. A kisebbségek azonban abban látják, amint azt nemzetközi kongresszusaikon több Ízben kii'ojezték. Auto- nómikus jogok nélküli „Kultúrát”-ja olyan tehát, mely csak rekriminálhat lés követelhet, minden öntudatos kisebbségnek külön szerződés nélkül is van éa lesz is mindig. A másik, a külső garancia a vegyes döntőbíróságok külön rendszere volna, mely elé a szerződés megszegésének esetei és vitás pontjai tartoznának. A Rohan-féle tervezet igen behatóan és részletesen foglalkozik a dönitőbiróságok szervezetével, megalakulásának módozataival. Ezek a bíróságok* végeredményben azonban két érdekelt félből és egy semleges elnökből állanának. A tervezet fiagy előrelátással arra is gondol, hogy ezeket a bírákat ki fizesse, sőt arra is, hogy mi történik, ha egyik közülük — szegény — meg találna halni. Arra azonban nem tud orvosságot, hogy mi lenne az eljárás, ha az egyik fái — előrelátva n kedvezőtlen döntést — biráját idejekorán visszahívná. Döntőbírók időelőtti elhalálozásáról pedig kevesebbet hallottunk, mint erről az utóbbi esetről. Nyilvánvaló tehát, hogy még a halál is valószínűtlenebb bizonyosság, mint a bírák visszahívásának taktikája. Ami hiányzik a tervezetből Nincs végül ebben a tervezetben egyetlen szó sem triói, ami az ilyen államközötti, megállapodásoknak egyetlen értelme és haszna volna: arról, hogy az anyaország anyagilag segítheti a nemzet idegenbe szakadt töredékeit. Rám, Románia már 1913-ban, a bukaresti békében sem elégedett meg azzal, hogy Görögország, meg Bulgária .méltányos részt”, vagy „kellő támogatást” juttasson a macedóniai kucovlachoknak, hanem egyszerűen kikötötte magának az anyagi támogatás jogát, amit évi 38 millió szubvencióval ezidőszerint is gyakorol. (A tízszeres számú romániai kisebbségek ugyanabból a költségvetésből csak 25 milliót kapnak évente, bárha adókulcsuk szerint évi 400 millió járna nekik...) S az újabb ilyen államközi egyezményeknek is ez a veleje: erről van szó a felsősziléziai konvencióban és erről a brünni egyezményben, melyet Ausztria és Csehszlovákia kötöttek meg egymással. Mert ez a reálitás: egyfelől az anyanemzet ezt anyagilag és politikailag is könnyen megteheti, másfelől pedig, ha a másik állam ezt egyszer konredálta, úgy ez mindenkori kormá- yai számára a kisebbségi kérdésben óriási politikai köny- nyebbséget, a kérdés mindig támadható anyagi oldalúnak kikapcsolását jelenti. A kisebbségek számára a kétszeres kulturadózás óriási terhének megszűntén kívül, nemcsak a legfontosabb kérdés gyökeres megoldását, hanem a nomzeti kulturális egység elvi elismerését és folytonos, minden újabb utalással megerősített iga zolásált. Az Europäische Revue különlenyomata, melynek alapján a tervezettel foglalkozunk, büszkén állapítja meg, hogy az albrechtsbergi tanácskozás volt az első eset, amikor kisebbségiek és többségiek ilyen kérdésről együttesen tanácskoztok. Sajnos, még ezt a megállapítást sem hagyhatjuk megjegyzés nélkül. A Népli- gaunio kisebbségi állandó bizottságában és közgyűlésein ez mintegy tiz év óta évenkint kétszer-háromszor is megtörténik. Dr. Sulyok István. flkanyék, űmiSxsi'&o&tech, Már főbb, mint 25 év óla a legjobban bevált. Egyszerű kezelés, biztos siker. Azonnal megszünteti a fájdalmakat és meggyógyítja a gyulladt sebet és vérző he lyeket. Semmi ártalmas alkatrész. Réggéés este egy suppositorium bevezetendő., Minden gyógyszertárban kapható. éa drogériában <wedacka&Gb. Leipzig fcoKXof,: w Htinrkh SUatnaictur, Bútorait, Sir.cuwa: e&ma* ír. •UHUI fUt MM M MM Ml MM M M MM M M SS M
