Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-01 / 121. szám
Egy napig voltam Bánfíyhányadon és megértettem, zik Kalotaszeg központja a városi rang cifra nvomorusága ellen (Bánffyhunyad, május 30.) Város vagy község? MBguk a bánffyhunyadiak sem tudnak erre a kérdésre feleletet adni. A hivatalos tényezők, az uj közigazgatási törvény alapján azt áliltják, hogy Bánffyhu- nyad város. A bánffyhunyadiak ellenben görcsösen ragaszkodnak ahoz, hogy Bánffyhunyad község. — Mi nem akarunk nagyzolni. Szegény földműves község Bánffyhunyad, minden feltétele hiányzik annak, hogy városnak nevezhessük magunkat. Memorandumot küldtünk a belügyminiszterhez, kiildöttségr ben jártunk a prefektusnál és kijelentettük, hogy mi nem akarunk város lenni, — mondotta az egyik ér- tchncsarcu gazdálkodó. Megkockáztatjuk a kérdést: — Más község büszke lenne arra, ha várossá lépne elő. Miért húzódoznak a városi cimtől ? Idegesen legyint a kezével, csöndes rezignációval, de alapos megfontolással fejti ki előttünk az álláspontját . I — A városi cím és jelleg csak újabb terheket jelent. Nagyobb lesz az adó, súlyosabbak a városi közterhek, emelkednek a taksák és csak fényűzés a városi berendezkedés. így sem birjuk a terheket, mi lenne altkor, ha a városi cimnek megfelelő tisztviselői tábort kellene eltartani ? Bajok az interiraár bizottsággal Másról kezdek beszélni. Megkérdem tőle, hogy vannak megelégedve az interimár bizottsággal? — Sehogy, — mondja újabb kézlegyintéssel. -— Csaknem két esztendeje ül a nyakunkon és nem tudunk megszabadulni tőle. A legnagyobb baj az, hogy nem csinálnak semmit. Pedig azt hittük, hogy a választott községi tanács fogja Bánffyhunyad szénáját rendbehozni. — Nem adtak be kérést a prefektushoz, hogy a választott tanácsot összehívják? — Több Ízben kértük a prefektustól cs a megyei nagytanácstól, de Bánffyhnnyadon furcsa dolgok történnek. — Hogy-hogy! — Huszonöt ember magához ragadta a vezetést. 'Az interimár bizottságot akkor nevezték ki, — mondotta tovább informátorom, — amikor még Bánffyhu- nyad község volt. Azóta, január 1-én várossá deklarálták, de még mindig a községi közigazgatásnak megfelelő interimár bizottság- gyakorolja a hatalmat. A választást az interimár bizottság tagjai megfelebbezték és még két-három évig is eltarthat az uralmuk. Rossz az uj közigazgatási törvény , mert felebbezésekkel az alkotmányos községi életet meg lehet akadályozni. — Nem tehetünk mást, mint újból a belügyminiszter úrhoz fordulunk, — mondotta tovább — hogy a község interimár bizottságát oszlassák föl és a választott községi képviselőkből városi interimár bizottságot nevezzenek ki. — Tehát mégis ragaszkodnak a „városi” címhez? Ravaszul hunyorít szemével és azt mondja: — Ha mfe városnak kiáltottak ki, legalább annyi hasznunk legyen belőle, hogy ne községi interimár bizottság üljön a nyakunkon . . . Amilyen élénk forgalmú és jómódú község volt valaha Bánffyhunyad, most ép annyira leszegényedett és gazdaságilag teljesen tönkrement község lett belőle. Ennek a kimondhatatlan nyomorúságnak a keresztmetszetiét három nyilatkozat perspektíváján keresztül rau- 1 tatjuk be. Lássuk, mit mond a bankigazgató, mit mond a pap és mit mond a kereskedő. Pénztelenség, nyomorúság mindenfelé Országos vásár van Bánffyhunyadon. Ilyenkor az egész környék idcözönlik, hogy pár hónapra ellássa magát a szükséges dolgokkal. A bankban, ahol megfordultunk, alig lézeng pár ember. Minden hivatalos nyilatkozat nélkül megállapíthatjuk, hogy Hunyadon még a bankokban is gyenge a forgalom. íme, mit mond a bankigazgató: — Nemcsak Hunyadon, hanem az egész környéken irtózatos szegénység fojtogatja az embereket. A mezőgazdák belefulladnak a bőségbe. Netfl6 tudnak értékesíteni semmit. Nincs ára a buzání^|árf)ának, kukoricának. A földbirtokos, vagy .az egyj-sorü földműves nem tudja elhelyezni terményeit. Az “élét pedig sohasem volt olyan drága, mint ma. A csizma és a ruhanemű ára nem szállott le. A földbirtokosok cs parasztgazdák el vannak adósodva, teljesen a tönk szélén állanak. Uj hiteleket még a legjobb gazdáknak sem adhatunk, mert még a régi tartozásaikat sem tudják fizetni.. Ma már a környéken talán senki lem jó hitelezés szempontjából. Mindehhez hozzájárul még az a körülmény is, hogy az összes faüzemek,' amelyek több- ezer embernek adtak a múltban kenyeret, vagy beszüntették az üzemeiket, vagy redukálták a termelést. Azok a munkások, akik a faüzemeknél dolgoztak, ma teljesen munka nélkül állanak. Már a kalotaszegi varrottas sem ad kenyeret Megkérdeztük a község lelkészét is, aki a következő lehangoló képet nyújtotta: — Mérhetetlen a nyomorúság mindenfelé. A föld— míves nép nem birja az adóterhet, megszűnt minden kereseti forrása. Itt van a hires kalotaszegi varrottas, amely valamikor bőséges mellékkeresetet nyújtott a kalotaszegi müvészhajlamu magyarságnak. Az export teljesen megszűnt. Még belföldön sem lehet elhelyezni a kalotaszegi varrottasokat. Az a vidék, amely gazdaságilag eddig sem tudta eltartani' a falusiakat és arra kényszeritette fiait, hogy a kalotaszegi varrottas- sal bejárják az egész országot, most a legnagyobb nyomorban, van. Hőnapról-liónapra többszáz kalotaszegi magyar vesz vándorbotot a kezébe, hogy a tengerentúl keresse meg mindennapi kenyerét. — Mélységes tragédia árnyéka borait a. vidékre. A nép már belátta, hogy a kalotaszegi vafrottasból sem tud megélni. Földje nincs, napszámos munkát nem vállalhat és-mines más útja, mint a kivándorlás. Csak egy esetet mondok cl, ami a felekezeti tanítók nyomorára vet élénk világot. , A napokban Kispetri községből a felekezeti tanító húsz véka krumplit szállított be Bánffyhunvadra, hogy abból legalább egy pár cipőt vegyen magának. Egész nap árulta. A krumpli szállítmányért kapott 165 lejt, ugyanakkor a fuvar költség 150 lejbe került. Maradt összesen 15 leje, amiből még a .napi kiadásait is fedeznie kellett. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a felekezeti tanítónak természetbeni fizetése van, ami annyit jelent, hogy nem kap készpénzfizetést, hanem búzát és krumplit. A kereskedő arcán végtelen) szomorúság ül. Rongyos a ruhája és egész külsején meglátszik a kétségbeejtő nyomorúság. (Nagylánya, május 30.) Beszámolt a Keleti Ijjság az avasi hegyekben, történt sorozatos rablótámadásokról, melyeket katonaszökevények és pásztorok követtek el. Csak hosszas és fáradságos nyomozás után sikerült a hatóságoknak a rablókat ártalmatlanná tenni, akik már annyira vakmerőek lettek, hogy Felsőbánya külvárosába is ellátogattak. Most aztán egy többtagú, mindenre elszánt rablóbanda a Nagybányáról Máramarosszigetre eső szerpentin utón ütötte fel tanyáját, nem messze attól az erdőtől, ahol Reinitz Jakab végezte ki áldozatait. Az első áldozat egy máramarosszigeti Mendel József nevezetű utazó volt, aki egy szigeti, 91. számú taxival, melyet Smilovits József szintén szigeti soíför vezetett, igyekezett Kolozsvárra. Közel a felsőbányái erdőhöz négy állig felfegyverkezett rabló Ugrott elő az árokból, akik hangos „stai“ kiáltásokkal és néhány riasztó lövéssel megállásra kényszeritették az autót. Az utazó és a soffőr minden értéktárgyát magukhoz vették, két kollekcióval és nagyértékü román szőnyegekkel teli koffert, valamint egy irattáskát, melyben negyven darab 1000 lejes volt, amit az utazó cégének Máramarosban inkasszált. A dús zsákmánnyal megrakodva, csakhamar tovább- álltak és a kifosztott utasok a felsőbányái csendőrségen és a nagybányai rendőrségen azonnal jelentést tettek. A hatóságok értesítették telefonon a környékbeli csendőrörsöket a vakmerő támadásról és ezekkel egyesülve indultak az elszánt rablók üldözésére. A nyomozás azonban nem járt eredménynyel, mert a rablóknak sikerült a környékbeli rengetegekben biztos rejtekhelyei találni. Í Minden reumatikus M fájdalmat megszüntetnek az JJspirin tabletták; fokozza a hatást, ha faió laaíaif — Nem szólok arról, hogy az adó és másféle illetékek elviselhetetlenek, — mondotta csüggedt arccal. Nemcsak a rezsit nem tudjuk kikeresni, hanem még a mindennapi kenyérre sem telik. Napokon át kong az üzlet az ürességtől és akik betévednek a boltba, azok is hitelbe vásárolnak. Bánffyhunyad kis város, vagy nagy község, ahogy jobban tetszik, de minden héten lehúzza egy üzlet a rollóját. Csőd-csőd után s az a néhány üzlet, amely még fenn tudja tartani magát, az is csak a jobb időkből megspórolt pénzzel dolgozik és előbb-utóbb tönkremegy. Ugyanilyen az iparosok helyzete is. Nyomorognak azok is, mert senkinek sincs pénze iparcikkekre. íme, Bánffyhunyad gazdasági keresztmetszete. Mérhetetlen nyomorúság, gazdasági csőd mindenfelé. Mindenki arról ábrándozik, hogy kivándorol Amerikába, a Rcgátba vagy bárhová, mert itt az élet elviselhetetlen. Most már meg tudom érteni, hogy Bánffyhunyad miért ragaszkodik görcsösen ahhoz, hogy község maradjon továbbra is. Néhány órával később egy Budfalnba igyekező parasztszekér akadt a rablók útjába, akik kifosztották a szekér öt szegény zsidó utasát. Minden pénzükéit és ételnemüiket, sőt egyes jobb ruhadarabot is lehúztak róluk. Tegnap éjjel egy másik, Szigetről Nagybányára igyekező autóra adtak le riasztó lövéseket, hogy azt megállásra kényszerítsék, körülbelül azon a tájon, ahol az első támadás történt, de az autó Element nevű soffőrje az autó lámpáját azonnal eloltotta és a legnagyobb sebességgel átrobogott a veszedelmes zónán minden baj nélkül. Mivelhogy naponként számos autó és autóbusz közlekedik a veszedelmessé vált útvonalon, miután ez Északromániának a legjobb autóutja Máramaros és Bukovina felé, az utasok körében pánikszerű megdöbbenés lett úrrá. A hatóságok minden lehetőt megtesznek a rablók kezrekeritésére, de rendkívül csekély személyzet áll rendelkezésükre. • Egy nagykárolyi magánember, a Keleti Újság bizományosa saját költségén fogadott egy autótaxit, amellyel a nagybányai rendőrség bűnügyi osztálya Se- roíolcanu komiszár vezetésével próbautat tett Sziget irányában és ez alkalommal sikerült elfogulok a banda egyik tagját, aki mint a banda előőrse próbálta megállásra bírni a detektívek autóját. Ha nincs pénze, akkor is vásárolhat 20 heti, vagy 5 havi részletfizetésre konfekció és textil árut, selymet, szöveteket olcsón a Rottenberg Márton cégnél P. Carolina 5. Olajos Domokos. Sorozatos rablótámadások veszélyeztetik az utasok testi épségét a Nagybánya-Sziget közötti országúton A rendőrségnek nincs pénzé a nyomozásra — Egy nagybányai magán» ember költségen szállták ki a hatóságok s fogták el az egyik rablét
