Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-26 / 142. szám
4 mzast .----—jn i m' «ssafe XIII. ÉVF, m, SZÁM Háromszékmegyében sohasem uralkodott nagyobb törvénytelenség mint most Az interimar bizottsága azzal fenyeget, hogy sohasem fogja beengedni a városházára a választott tanácsot — Gyártják a felebbe- zéseket, hogy mindeniknek helyet adhassanak (Kolozsvár, junius 24.) Megirta a Keleti Újság, hogy-három székely megyének a küldöttsége járt a kolozsvári tartományi igazgatónál és feltárta azokat a székelyföldi köz- igazgatási állapotokat, amelyek a törvényen- kivüliségben túltesznek még az eddigi rezsi- mek alatt dúlt viszonyokon is. Moldovan Valér dr. tartományi igazgató azt az Ígéretet tette, hogy közelebbről egy hétre utazik le a három megyébe. Hogy a siralmas állapotok közötti tájékozódását megkönnyitsük, közöljük a háromszékmegyei állapot .>knak a nagy körvonalakban összeállított jellemzését. Elkeseredés az interimarok miatt Nemsokára egy éve, hogy a legnagyobb sürgősséggel oszlatták fel a régi megyei, városi és községi tanácsokat s helyükbe a városi és megyei interimarbizottsá- gokba tiszta román tagokat neveztek ki, a községekbe pedig a mindenre kapható 2—3 „székely“-lyel töltötték be a' bizottsági helyeket. E bizottságok nagyrésze még ma is folytatja működését, dacára annak, hogy a választások régen lezajlottak s más megyékben már régen a választott tanácsok működnek. Az interimarbizottságok eddigi „működése“ Háromszék vármegyében a legnagyobb elkeseredést váltotta ki. Az erőszakos és törvénytelen működésre a jó példát a tiszta román tagokból álló megyei interimárbizott- ság szolgáltatta, amely mindjárt működése, kezdetén a régi megyei tanács által megspórolt pénzből hétszázezer lejt ajándékozott költségvetés és törvényellenesen a há-. romszéki „Astra“ javára, mely egyesületnek az interi- marbizottság tagjai a kötelékébe tartoznak, vagyis a saját egyesületük javára és a székely lakosság közcélra szánt pénzéből kezdték meg bőkezű ajándékozásaikat. El lehet képzelni, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok mellett és az adókkal túlterhelt lakosságra milyen hatást gyakorolt a bizottság működése, mely a székelyekkel szembeni ellenséges érzületét további működése sofán világosan kimutatta. A demokrácia jelszava alatt a legnagyobb oligarchia dúl olyannyira, hogy ilyen rettenetes állapotok-nem voltak a liberális uralom alatt sem 8 megyében, mert mégis betartottak bizonyos törvényes formákat. & magyar birók választását megsemmisi. tették, a román bíróét pedig megerősítették, holott a felebbezési indok mindkét esetben ugyanaz volt. Az nzoni magyar biró'és tanács választását azért semmisítették meg, mert állítólag a választást hamar befejezték, holott bizonyítást nyert, hogy az összes választók közül egyetlen egy beteg és távollévő ember kivételével mindenki leszavazott. Csodálatos logikával olyan esetekben, midőn valakire összeférhetetlenséget állapított meg, — holott ez nem is esik hatáskörébe — egyszerűen a saját pártja listáját jelentette ki megválasztottnak, azzal az indokolással, hogy a győztes lista „kevesebb’’ nevet tartalmaz, mint amennyit kellene. A gelencei megválasztott biró választását megsemmisítette azon a címen, hogy szerződéses viszonyban van a községgel, dacára annak, hogy már megelőzőleg elfogadta a községi interimár bizottság az illetőnek a községi bikatartásról való lemondását és ugyanakkor a saját pártja kibukott bíróját jelentette ki megválasztottnak, aki még mellesleg korcsmáros is. (London, junius 24.) A Daily Telegraf megállapítja a beérkezett jelentésekből, hogy már nincs kilátás Briand páneürópai tervének egyhangú elfogadására. A tervvel szemben valószínűleg még Németország is fenntartásokkal fog élni, mert az Amerika-ellenes front elriasztja a németeket, akik továbbra is jóban akarnak maradni Amerikával. (Párizs, junius 24.) A Matin varsói munterimár bizottság, mely fennen hangoztatja, hogy soha sem fogja megengedni a megválasztott és sok küzdelem után végre jnnins 5-én megalakult megyei tanács és választmány működését. Dacára annak, hogy a megyei tanács tagjai Is annak elnöke több ízben is felajánlották a prefektusnak a békét, a válasz erre az volt, hogy az alakulást megfelebbeztette, instrukciókat adott a felebbezésre azonnal táviratilag kérte, hogy az alispánválasztá#t ne erŐBitsék meg. A megyei interimár bizottság pedig a megyei ta nács megalakulása után is tovább működik, határoza tokát hoz, osztja a megye pénziét, holott az interimái bizottság működése a törvény szerint (535. paragrafus) automatikusan megszűnik s a megyei tanács működé sét az esetleges felebbezés nem akadályozza meg (338. és 544. paragrafusok.) Természetesen a prefek tus úgy a tanács, mint a választmány működését neu engedélyezi, amig a felebbezések járják a maguk útjait. Less-e vége* Ilyen módon, — ha még idővel meg is kezdhetné * tanács és választmány a működését, — a folytonos felebbezésekkel és egyéb módszerekkel teljesen megbiusitják a tanács és választmány minden közérdekű intézkedését. A törvényesség és jogba vetett hitet már eddig ú megrendítették Háromszéken. Teljesen alá fogják azonban ásni, ha ezt az állapotot tovább tűri a minisz tórium. Ennek a tanácsnak épugy, mint az udvarhelyi, nek, az az egyetlen, de meg nem bocsátható bűne van, hogy magyar választott tagokból áll. Ezért, kell szenvedni s ez a kétségtelenül bizonyítható tény — ha orvoslás sürgősen nem érkezik — a legeklatánsabb kisebbségi sérelemmé válik, melynek mindenképpen igyek szünk végét szakítani. katársa beszélgetést folytatott Zaleski lengyel külügyminiszterrel, aki Briand páneurópai tervével kapcsolatban azt a kijelentést tette, hogy a kormány ugyan lelkesedéssel fogadja az együttműködés gondolatát, de mivel a nemzeti érdekeket kénytelen magasabbra értékelni a gazdasági jellegű megoldásoknál, fenntartásokkal fogadja az európai együttműködés koncepcióját. Mikor az asztalossegéd katona Egy évig dolgoztatta az ezredes ur az önként jelentkező fiatalembert, aki a végén tudta meg, hogy nem a király, hanem az ezredes katonája volt A tanácsoknak egyáltalában nem akarnak helyet adni így és ezekhez hasonlóan működik a megyei in. Nincs kilátás Briand páneurópai tervének egyhangú elfogadására Minden falu nyakára vittek egy jegyzőt A háromszéki prefekt, úgyis mint az interimarbi- íottság elnöke, uralnia kezdete óta egyetlen magyar jegyzőt, vagy tisztviselőt sem ki nem nevezett, sem pedig elő nem léptetett. Az interimarbizottságok utján neveztette ki az összes községi jegyzőket és a községek akarata ellenére .ültetett jegyzőket a községek nyakára. A községi tanácsok részére a törvényben biztosított jogok mind illuzóriusokká, váltak azáltal, hogy az interimarbizottságok a községi tisztségeket betöltötték a felsőbb parancs értelmében és a megalakult, vagy megalakulandó községi tanácsokat befejezett tények elé állították. Gyártják a fellebbezéseket Alkotmányellenesen- a megyei interimarbizottságok utján tárgyaltatta le a községi tanácsok és birók választása elleni fellebbezéseket és pedig a legnagyobbmérvü elfogultsággal. Ennek bizonyítására elegendő, ha arra hivatkozunk, hogy a kolozsvári helyi felülvizsgáló bizottság majdnem minden határozatukat megsemmisítette. Az interimár megyei bizottság minden felebbezés- nek helyet ad, a kolozsvári Ítélet mindeniket elutasítja s a taktikájuk mégsem dől meg. Választási eredményeket semmisítenek meg . Jellemző például, hogy a zoltáni és nyáraspataki felebbezéseket egy és ugyanazon ülésben egymásután következő két pont alatt és pedig ,a 4584. és 4585. sz. Ügyekben úgy bírálták el, hogy (Marosvásárhely, junius 24.) A marosvásárhelyi ügyészség iktatókönyvében 1134—1930. szám alatt szerepel ez a furcsa ügy, melynek aktái már a kolozsvári VI. hadtest hadbíróságánál várják a tárgyalás napját. Családi körülményei úgy kívánták, hogy Ganz Izidor 20 éves asztalos legény előbb kezdje és végezze katonai szolgálatát, mint ahogyan a törvény erre kötelezi. Nem gondolkozott hát sokáig Ganz, hanem 1928 januárjában beállított a 391 tüzérezredhez, jelentkezett Rauca Constantin ezredesnél s előadta kérését, ügy látszik, az ezredes is teljesíthetőnek találta a kérést és Ganz február 15-én már meg is kezdte katonai szolgálatát azzal a boldog megnyugvással, mely minden sikerült tervnek természetes kísérője szokott lenni. Mindjárt mühelybeosztást kapott, szakmája szerint az asztalos műhelyben. Eltelt egy hét, el a másik és Ganz megállapította, hogy az ő katonáskodása nem sokban különbözik civil életétől; reggeltőr estig dolgozik, gyalul, fur-farag, mint otthon, ennyi az egész. Kéthetes katona létére még mindig civilben járt s ez a körülmény egy kicsit talán bántotta is hiúságát, mert megkérdezte az ezredestől, hogy miért nem kap egyenruhát. — Hát nem kényelmesebb neked a civilruha? — mondotta az ezredes atyai jóindulattal, — de ha mindenáron katonaruha kell neked, menj, jelentkezz Alchir főhadnagynál. De azt ajánlom, ritkán vedd fel az egyenruhát. Ganz meg is fogadta hűségesen az ezredes tana. csat és csak egyszer-kétszer öltözött föl tüzérnek: olyankor, amikor ismerősei vagy a leányok előtt mutatni akarta, hogy ő a király katonája. Pár hónapig igy vígan telt a katona élet. Közben az ezredest áthelyezték Bukarestbe s talán most is ott lakik a Ghiţa Bogagiu u. 89. sz. alatt. Az ezredes áthelyezése különösebb változást nem idézett elő Ganz életében, csu pán annyit, hogy a marosvásárhelyi kaszárnya helyett a bukaresti kaszárnyában rótta szolgálati idejének napjait; az ezredes ugyanis magával vitte Bukarestbe. Itt maradt aztán ugyanazon lév december 25-ig. Erre az időre befejzte Ganz a reá bízott munkákat s az ezredes ur megelégedetten legeltethette szemeit a remekbe készült háló és ebédlő berendezésen. December 25-éu hazaküldötte m ezredes Ganzot, — aki jól végezte dolgát s akire szüksége már nem volt — Marosvásárhelyre azzal az utasítással, hogy itt tovább folytassa katonai szolgálatát. Ilyenformán a Ganz ügye simán el is intéződött volna, legalább is az ezredes ur szerint, ha egy kis szépséghiba, egy kis folt meg nem akadályozza a katonai szolgálat folytatását. Az a kellemetlen meglepetés érte ugyanis Ganzot, mikor a marosvásárhelyi Cerculnál jelentkezett a szolgálat tovább folytatására, hogy itt nem tudtak semmit róla és a nevét sem találták sehol a matrikulában. S mivel nagyon határozottan állította, hogy ő katonai szolgálatot teljesített Marosvásárhelyen és Bukarestben is, azt a rendeletet kapta a Cercultól, hogy ügyének tisztázásáig naponként jelentkezzék. Most vette csak észre Ganz, hogy itt valami hiba történt a kréta körül, jobban mondva m irótoll körül, amellyel őt beixni elfeledték. De hát a regula azért van, hogy azt be kell tartani s ő szabályszerűen naponként jelentkezett is. Alig egy hónap múlva, 1929 februárjában mint katonakötelest aztán bevonultatták és jelenleg is teljesiti a szolgálatát, amig le nem szerel. Közben gondolkozik afelett, hova is tűnhetett el az az esztendő, mely alatt a szép háló és ebédlőbugorokat készitgette. Úgy látszik, mégis csak rájött a tüneményes esztendő titkára, mert a marosvásárhelyi ügyészségen ügyvédje által feljelentést tett az ezredes ellen s mivel már nem tudják visszaadni azt a potyára szolgált esztendőt, 90 ezer lej kártérítést követel magának.
