Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-26 / 142. szám
Újság Ciaj-£oio*..~ v .»előhúz BUDAPEST TAXA FC3TALÁ PLĂTITĂ IN KUMBRAR No- 242!»-927. Cluj'’Kolozsvár, 1930 fon fos 26 Csütörtök V ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre R00 lej, egy bóra 100 lej, 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAG VAR PARTI LAP Saerkesrtösóg és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5 08, 6 94. XIIL óvloíyaia i42~äk szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedért» 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. !UWM«ÜTUMB V. kér. Föderatív eszme Európáiban A napokban lejár az a terminus, amelyet Briand az európai államoknak adott, ismert föderációs tervezetével kapcsolatosan. Amint ismeretes, kérdőíveket adatott át diplomáciai utón az egyes államoknak és ezekben felkérte az európai kormányokat, hogy tegyék meg előterjesztéseiket és adjanak kimerítő választ a feltett kérdésekre. Á beérkezett válaszok autentikus szövege még egyetlen állam részéről sem ismeretes, de az európai sajtó-véleményeken keresztül ki lebet tapintani az egyes államoknak a föderációs gondolattal szemben érzett hangulatát. Bizonyosra tehető, hogy a föderációs gondolatot elvileg egyetlen állam sem fogja visszautasítani. De ez csak egy olyan tessék-lássck megnyilatkozás lesz, mert a legtöbb állam in konkrété pesszimisztikusan néz a föderációs terv elébe. A világháborúban legyőzött, államok sajtói, beleértve a mérsékelt pártárnyalatokat, sőt a szociálista sajtót is. egyöntetűen azt állapítják meg, hogy igazi s szolid alapokon nyugvó államszövetség, bizonyos egész Európát érdeklő problémák megoldására, nem jöhet létre mindaddig, amíg a békeszerződések igazságtalanságai nem reper áltatnak. A föderációs tervezet gyakorlati keresztülvitelét előbb a békeszerződések revíziójának kell megelőznie __ ehhez az állásponthoz csatlakozik Olaszország és nehány világháborúban semlegesnek maradt európai állam. Briand elképzelésének azonban épp az volt az alapgondolata, hogy a békeszerződésekhez nyúlni nem szabad, a jelenlegi statusquo alapján kell kiépíteni az európai államok szövetségét és ezt a szövetséget azzal a félre nem ismerhető célzattal kell beállítani a békeszerződések konzerválásának szolgálatába, amilyen félre nem ismerhető célzattal maga a Nemzetek Szövetsége is létrejött. Ám még azok az államok is, amelyek különben osztják Briand ama törekvését, hogy a fennálló külpolitikai helyzeteknek rendjét egy uj nemzetközi intézménnyel kell biztosítani, a föderációs tervet abban a formájában, ahogyan most jelentkezik, szkepszissel nézik és nem sok jót várnak tőle. Ezek az államok ugyanis attól tartanak, hogy 1Jriand Páneurópája Európa elfranciásitását involválja magában. A francia szellemi, valamint gazdasági imperializmusnak eddigi előtöréseit máris tulcrős- nek tartják. A francia gondolatnak sajátja, hogy akkor is expanzív, amikor különben tudatosság, előre elhatározottság nincs is benne. Henri Massis Defense d’Oecident, cimü munkájában, amely a francia ujabbkori szellemi • felfogásokat vitatott standard-munkája (mint Németországban Speqg- lernek Untergang des Abendlandes cimü könyve,) kifejti, hogy az európai gondolkodásformáknak vissza kell térni az ősi latin gondolkodás világosságához, precizitásához, kifejezésbeli geometriájához, tehát végelhelyezésben a francia világlátás, descar- tesi tömörség formanyelvéhez. Massis könyve ártatlan filozófiai könyv, de még ebből is ugyanazzal rz erővel csendül ki a francia szellem született imperialista hajlama, amint Briand koncepciójából és a legtöbb francia politikai, vagy gazdasági koncepcióból a par. gállica álma. Mindez természetesen: ideológiai ellenvetés, »mellyel főként ideológusok részéről találkozunk, de amely az általános francia álláspontnak a gyakorlatban is azonnal argumentum gyanánt szolgál. A Briand-féle páneurópai tervet ^vonakodással nézik Szókban a körökben is, amelyek eddig a Népszövetséget tartották a nemzetközi bíráskodás és nemzetközi közakarat kifejezésére legalkalmasabb instrumentumának. Az európai államszövetségben a Nép- szövetség konkurenciáját látják egyrészt, másrészt a nemzetközi kooperativ erő szétforgácsolását az által, hogy a legjobb energiát kiemelik a gpnfi légkörből és kizárólagosan európai érdekszférára koncentrálják. Magától értetődően az Európán kívül élő más kontinensek államai hadakoznak e terv 'ellen és abban a hiszém^en vannak, hogy lia egy ilyen természetű európai-Népszövetség létrejön, altkor nekik a jövőben egyáltalán nem lesz mit keresniük Európában. De eniţel a nem kis százalékában érzelmi meggondolásnál jélentőségesebb, hogy Amerika Briand Páneurópájáhan Európa összefogását látja az amerikai piac eítén, úgyszólván az európai hadüzenetnek a. jelét. Igaz ugyan, hogy Amerika a most életbelépte- tett, vámtarifájával, amely a vámtételek igen nagyarányú emelkedésével az európai gazdasági piacot kedvezőtlen helyzetbe juttatja, maga provokálja ki a további súrlódásokat, idéz tel vamháborut, de az államoknak meg van az a jó szokása, a saját közérzésük biztosítása szempontjából, hogy a hibákat nem magukban, hanem mindig a túlsó oldalon keresik. Briand Páneurópája. amely figyelmen kívül hagyja a kisebbségi kérdés megoldásának fundamentális elvét, figyelmen kivül hagyja territoriális igényeknek még teoretikus alapon való érvényesülését is, amely — jogosan, vagy jogtalanul ez nem tartozik ide __de tyúkszemére hág egyes ország külön gazdaságpolitikai érvényesülésének, csak halvány vázlatát jelentheti egy igazibb és előbb-utóbb megvalósítandó európai föderációnak. A feltornyosuló nehézségeket még az „optimista“ államok is észreveszik. Csehország külpolitikája, amely mindig megegyezett Franciaországéval abban, hogy más portékát tegyen ki a kirakatba, mini amilyent a pult mögött árul, nos Csehország, amelynek külügyminisztere Benes, ugyanolyan szerénységgel harcol Briand koncepciójáért, mint, Briand házi újságírója, Sauerwein a Matinban, hivatalos sajtójában azt a látszatot ébreszti föl, hogy nem okos o tervhez „kellő megalapozás nélkül“ hozzákezdeni, mert könnyen az történhetik meg, hogy Páneurópá bői nem lesz semmi, ellenben a terv megbeszélése kapcsán megerősödött revíziós törekvések az európai közvéleményben gyúlékonyabb anyagot halmozna!: fel. Ez a véleménye egyébként Franciaország másik csatlós államának, Lengyelországnak is, amelynek külügyminisztere, Zaleszky, dacára annak hogy Briand Páneurópája. különösképpen Len (Bécs, junius 24.) Á Neue Freie Presse bukaresti tudósitója intervjut közöl lapjában 11 Károly királytól, aki először is Briand liáneurópai terveiről nyilatkozott. Európa pacifikálásában lényeges haladásnak jelentette ki Briand javaslatát, amely szerinte úgy értelmezhető, hogy az Európai Egyesült Államok először gazdasági, kulturális és társadalmi alapon létesüljenek s ez az alap azután nagyon kedvező volna politikai szövetségek kötésére is. Gazdasági szempontból nemcsak a kisantant államok kapcsolhatók össze, hanem a Duna-medence összes államainak is közös gazdasági érdekei vannak, különösen az agrárkrédésekhen és igy Magyar- országgal, Ausztriával és Lengyelországgal az együttműködés, a legjobb eredményeket adhatná. Ausztriának és Romániának közös gyclország javát szolgálná, mert ez a föderáció az ölébe ejtené a németek részéről még mindig megtagadott Ost-Locarno gyümölcsét, kivánatosnak tartja, hogy e tervvel legalább egy évig várjanak és csak a jövő évben álljanak vele ismét. elő. Jnles Sauerwein megkezdette ankétjét az európai államokban, hogy a föderális eszme hőfokairól saját tapasztalataival szerezzen meggyőződést. Megszólaltatta Masarykot is, aki szerint az első páneurópai összeülés vagy egy nagy zene-bona lesz, vagy csak egy akadémikus karaktert fog érvényre juttatni. A legkülönbözőbb államok mentalis rezer- yacióval élnek, panaszokat fognak előhozni stb. stb. De __mondotta Masaryk ___ nyilvánvalóvá lesz, hogy egész Európában érik az államok. kollektivitásának gondolata. Ez igaz. Ha nem is várhatunk sok jót Briand páneurópai tervétől, „le mouvement en route“, be- dobódott az európai gondolkodás levegőjébe, az európai közeszmék olvasztó tégelyébe és onnan kivenni nem lehet többé. A hozzátapadó hátmögötti elgondolásokat az eszmecserék, nyilvános diszkusz- sziók, amelyek minden országban egy időben indulnak meg, le fogják választani, a logika és az igazság át fogja világítani egy röntgenlámpa élességével hiányosságait és töréseit. Fő az, hogy foglakoznak vele. Fő az, hogy minden állam elmondhatja, hogyha majd Páneurópáról lesz szó, miként akarja érezni magát benne, milyen helyet akar biztosítani a maga számára ebben az uj összérdekeket beboltozó appartementben. És még valami. Az agrárkrízistől, a tízmillió lélekszámot kitevő munkanélküliek krízisétől legyöngített és szétkuszált Európának kapuján mind erőteljesebben dönget a bolsevizmus. Ez a kapu tulajdonképpen nyitva van, csak a bolsevizmus gyengw még ahhoz, hogy vállalni merje saját területéről idegen területre az átkelést. A bolsevizmusnak mind inkább fenyegető veszélye meg fogja győzni Európát arról, ha már nem győzte meg eddig az Európán túleső kontinentális érdekláncolatok kiépülése, az Európán kívül eső államblokkok létezése, hogy ez a geopolitikailag egységes földterület csak úgy maradhat meg, ha az eddigi önmagát pusztító európai polgárharc helyett föderatív alpon épiti ki további létezése bastiónjait. (I.) érdekei vannak, egyikük Nyugaton, a másik Keleten zárja le a dunai államkomplexumot és egyformán érdekük a béke és a nyugalom. A király kijelentette, meg van győződve arról is, hogy Németország ugyancsak a legjobb utón van nagy missziója teljesítésében és hogy a német nép nagymértékben hozzá fog járulni az általános haladáshoz. A beszélgetést a király igy fejezte be: — Azért tértem vissza, hogy föltétlenül népem és országom szolgálatára álljak. Nincs semmi ellenséges indulat bennem a liberális párttal sem, amely sokat alkotott a múltban s hivatva van arra, hogy a jövőben is közreműködjön az ország haladása érdekében. Frázisok nélkül tértem vissza az országba és a tettet többre becsülöm a szónál. Bárói; KI; kijelentette, kap; a Díiitame- dence összes államainak össze kell fopiok agrárkérdésekben Mai számunk 12 oldal
