Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-25 / 141. szám

XIII. ÉVF. UI. SZÁM 1 Amikor IV. Károly magyar király elindult végzetes repűiöutjára... Zanelta Richard genfi zöldségkereskedő beszél a tragikus sorsú királyról, aki nála rendelte meg a légi úthoz szükséges élelmiszereket—„Úgy sze­rettem a királyt, mint az apámat“ — mondja a Károly-rajongó republikánus — A Keleti Újság állandó svájci munkatársától — (Genf, junins 23.) Van. rálátni megrenditően ha­sonló és van valami végletesen elütő II. Károly román király és IV. Károly magyar király repülőgépen tör­tént trónvisszahóditási vállalkozása között . . . Hogy él a magyar emlékezetben IV. Károlyi Mint a világégés borzalmas időszakának királya. Csak né­hány drámai képre emlékszik a magyar közvélemény: az Isonzó front közelében IV. Károly, a közös hadse­reg csukaszürke tábornoki uniformisában kiszáll a különvonatból . . . Károly király lován csapatszemlét tart, őfelsége kezet fog egy zászlóssal, Sixtus affér, és Zita királyné széles kalapjával, amint könnyű, kék selyemben elmosódik a történelmi távlatba. 1921 nya­rán Genf környékén vagyunk. Talán az nralkodó életének legjelentősebb időszaka ez. A volt király élete Genfben A közeli Prangins kastélyban lakott a király. Na­poleon Bonaparte históriai fényű szalonjának stílusos, karcsú bútorai között. És gyakran bejárt Genfbe ... Napi dolgait, ten­nivalóit intézte el és a gcnfkörnyéki emberek kemény küzdelme a mindennapi megélhetésért, mély hatást tett a száműzött uralkodóra. A rue de Rhone egyik előkelő csemege, főzelék és halkereskedésében élénk sürgés, forgás közepette pereg le ez a kis riport . . . Szezon előtti Ízes gyümölcsöket, banánt, szőlőt, paradicsomot, főzeléket, gyarmatárut és halat látni a kirakatban. a hűvös pincébe. — Még csak egy drámai jelenetre kell visszaemlé­keznem — eimit végig homlokán a kereskedő. — A hertensteini szép napok után egy őszi délután újból Genfben terem Károly király. A* ucoán, az autóban egy fiatalabb férfi várt rá, akiről később megtudtam, hogy Sixtus bourbon! herceg, Zita királyné öccse. Ekkor különös elszántság lángolt föl a száműzött királyból. — Négy-öt ember számára készítsen 86 órára szó­ló élelmet. Szárnyast, bort és gyümölcsöt. Talán köny. nyü nádkosárban lesz a legjobb . . . Lehet, hosszabb Ideig nem látjuk egymást Már ugrani is akartam a rendelés elkészítésére, midőn nehéz sejtelem villámlott belém. — Felség, utazik? A király halottfehér volt. A jól ismert ajak körül pieike mosoly szaladt végig. — Talán utazom . . . Zanettából különös vallomás tör föl: — Csak e pillanatban értettem meg, hogy itt vi­lágtörténelemről van szó. IV. Károly szemembe nézett. — 11a hosszabb ideig nem látnánk egymást, ké­rem, őrizzen meg a szivében. A trónvisszMszerziósi ntra szolgáló élelmet a genfi Hotel de l’Eeube küldte a kereskedő, mert a szám­űzött király udvarában senki sem tudott a kockázatos tervről. Ennek a szállodának a szalonjában szánta rá magát IV. Károly, hogy Rakovezkyék hívására vissza­térjen Magyarországba és királlyá proklamáltatja ma­gát Zanetta szerencsét kívánt a királynak, — sőt ezút­tal először — mélyen meg is hajolt előtte. — Hja, Isten tudja mi lesz — legyintett a király. És a derék csemegés maga is fölemelte kezét és leejtette fáradtan, mint a király. — Ma is úgy szeretem, mint az apámat, ezt az embert, aki annyit szenvedett * aki oly hamar ért tragikus vé­get — fejezi be megkapó közléseit Monsieur Zanet- ta, Magyarország és az újkori Eurójm története egyik legizgalmasabb epizódjának egyetlen „vérbeli republi­kánus” beavatottja. Seidner Imre. tek üzletem számára, de ezenközben őszinte ««ivemből megszerettem a boldogtalan fejedelmet. — De micsoda szive is volt, kérem, az excsászár- nak. Gőg nem volt benne: a földön élt, nem a felhőkben. Meg kellett mutatnom a vadakat és láttam, hogy különös megilletődés fogta el, midőn a va­dászatról tettem előtte megjegyzéseket. '— Ekkor már távol volt ettől a sporttól . . . Azt is fölfogtam az én egyszerű eszemmel, hogy ez az em­ber nem dicsőségvágyó. Akik boldogok a királyi családban Csodákat mesél a kereskedő arról, mennyire hoz­zátapadt a családja Habsburgi Károlyhoz. Mert néha Zita királyné, sőt Ottó és Adelaide is elkisérték ezek­re « komissziókra Károlyt. A királyné sok nemes le­mondással és asszonyi gyöngédséggel csüngött trón­fosztott férjén és amíg áldott állapotban volt, csak fo­kozottabb mértékben jelentkeztek rajta ezek az átszel­lemült, nőies vonások. A trónörökös és a főhercegkis­asszony, ez a két fehérruhás, élettől kicsattanó gyerek azonban egészen biztosan boldogabb volt a verőfényes Lae Leman rétéi, virágai között, mint Scbönbrunnban, a oeremóniás udvari nevelők környezetében. Kinn lárma van. Hal- és déligyümölcs-szag ömlik Csorbatón megkezdődött a sajtó-kisantent értekezlete A Temps szerint fennáll a klsantant és szomszédos államoknak gazdasági közeledése A bolt tulajdonosa, amikor először toppant be üz­letébe az egykori monarchia uralkodója, nem is sejtet­te, hogy királyi klienssel van dolga. De már néhány pillanat múlva ráismert a németes kiejtésű, előkelő megjelenésű, kis feketebajszos, nyílt, barnatekintetü férfiben IV. Károlyra. Érthető hát, hogy a fejedelmi vizit a rne de Rhone élelmiszerboltjában mély nyomo­kat hagyott a kereskedő lelkén. — Anélkül, hogy alázatosan hétrétre görnyedtem volna — szól lelkesen Zanetta Riehárd, egy jól meg­termett, tipikus francia svájci — pusztán ® tisztelet- teljes mozdulataimmal már 30 másodperc múlva értésé­re adtam őfelségének: tudom, kivel állok szemközt. így vezeti be történelmi felfokozottságu visszaem­lékezéseit a rue de Rhone kitűnő primeurje. — Monsieur — igy szólítottam meg, de a felséges urnák fáradtságába került franciául beszélni és mind­járt németre fordult a szó. Valahogy megnyertem az egykori nralkodó kegyét. — Annyit mondhatok csak — szól felindultan Za- nette Richard — hogy a száműzött király iránt nemcsak én, hanem mindazok a svájciak is rész­vétet éreztek, akik között csak megfordult a hazátlan Habsburg. Látta, milyen gondterhes küzdelmet kell vív­ni az életért és sokat időzött gondolatban a népénél, a magyaroknál. Itt nem találta jól magát a mi orszá­gunkban, le lehetett olvasni róla, hogy boldogtalan. (Párizs, junins 23.) A Temps vezércikket irt a kisantant ezidei csorbatói konferenciájáról. A lap hangoztatja, hogy a kisantant nem fenyeget senkit és nem igyekszik akadályokat gördíteni a népek po­litikai és gazdasági együttműködése elé. Természe­tes — irja a Temps __hogy a kisantant gondosan őrködik a békeszerződések által teremtett statusquo felett és dolgozik az uj rend megóvásán. Magyar- ország és a kisantant viszonyával foglalkozva a lap megállapítja, hogy a párizsi és hágai megállapodá­sok után a helyzet kezd tisztázódni és fennáll a lehetősége a politikai közeledés­nek és fokép a gazdasági érdekek össze­egyeztetésének. A magyarok ugyan továbbra is tiltakoznak Trianon fenntartása ellen, de nem valószinü, hogy meggon­dolatlan kezdeményezéssel meg akarnák zavarni Középeurópában a békét. Ebből a szemszögből Ítéli meg a lap az utóbbi napokban Habsburg Ottó ura­lomra j uttatáaának szándékáról a világsajtóba ke­rült hireket is. A monarchista érzelem __irja a Temps — egyes magyar körökben erősen él, de bizo­nyos, hogy e» a kérdés nem időszerű még magyar politikusok előtt sem. Középeurópában politikai megbékülésre és gazda­sági együttműködésre kell törekedni, mert nem sza­bad engedni a háborús szellem felujulását — végzi a francia lap. (Prága, junius 23.) Csorbatón ma kezdődött a sajtó-kisantant értekezlete. A konferencia megnyitó ülésén a kormányok is képviseltették magukat. Benes már tegnap óta Csorbatón van s várja Jugoszláviából és Romániából külügyminisztertár­sait. WWWWWWWWWWWW^A/WWV\<W< Megalakult az uj dési tanács és megválasztotta az uj polgármestert Minduntalan kizökkenünk az érdekfeszitő biog­rafia taktusából. A felvágó és szeletelőgiépek zakatolá­sa közbon, az élelmiszerbolt félig világított hinterland- jában alig tudok figyelni Zanettára. Kidobják a genfi főzelékboltból a hütelen főszakácsmestert-— Sajnos, nagyon hitt az embereiben és ez sok bajt okozott, mert alkalmazottai közül egyesek bizony alaposan visszaéltek bizalmával. A főszakácsmester és az udvartartás adminisztratív főnöke például vala­mennyi bevásárlás alkalmával megkeresték a maguk külön polgári hasznát. Ugyanakkor, mikor a családi ékszer több, ragyogó darabja ke­rült már elzálogosítás alá, látnom kellett a király közvetlen közelében ezt a rab lógazdálkodást. De midőn engem is üvegkárt a fŐ3za- kácsmester arra, hogy írjak be magasabb tételeket a bevásárlási könyvbe, a fejembe szökött a vér és gorom­bán kiutasítottam a holtból a konyhamestert. — Nem szégyelli magát — rivalltam rá. — Egy szegény embertől lop, nem a császártól . . . — Alig telt azonban bele két hét és njbél bttop­pant az üzletbe a Kiutasított főkonyhamester. — Továbbra is önnél vásárolok, de — becsületes elszámolással . Elégülten folytatja a főzelékárus: — Ez nekem nagyon jól esett, nemcsak azért, mert IV. Károly látogatásai fényes reklámot jelentet­(Dés, junins 23.) Ma délelőtt ült össze először Dós város njonnan megválasztott parlamentje. Az ala­kuló közgyűlést Mnntean Viktor prefektus 11 órakor nyitotta meg, amely korelnökké Soneriu Miklós tanárt választja. A korelnök megnyitó beszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj tanács a fe­lekezetek és a város polgárait alkotó különböző nem­zetiségek közti békés, produktiv munkát fogja szol­gálni. A hivatali eskü letétele után Muntean prefektus indítványára az uj tanács hódoló táviratot küldött II. Károly királynak. A távirat szövegének felolvasása után a tanács tagjai perceken át éljenezték Románia uj királyát. A korelnök elrendelte a szavazások megejtését, amelynek eredményeként 35 szavazattal Ooroi Sándor lett Dés vá­ros polgármestere. Az uj polgármester, amikor a bizalmat megköszönte, ünnepélyes fogadalmat tett arra, hogy bivatali műkö­désében a pártatlan igazságosság lesz irányitója. A magyarság képviseletében Farkas Albert ref. lelkész magyar nyelven üdvözli a polgármestert. A zsi dó választási blokk nevében Agai Andor, a szoci ál de­mokratapárt nevében Szakács István mondanak üd­vözlő beszédet. A tanács alpolgármesterré 28 szavazattal Kriszta Györgyöt választotta meg Mihali Augustin 8 szavaza­tával szemben. Az állandó választmány tagjai lettek: Almai Ferenc, Ágai Andor dr. és Pop Valér dr.; pót­tagok: Bene Ferene dr. és Joanovits Mihály; a» ellen­őrző bizottságba a közgyűlés Soneriu Miklós, Pöllnitz Károly br., Weinberger Samu, Mihali Augustin és Szakács István bizottsági tagokat választotta meg. Coroi polgármester működése elé a város lakossá­ga nemzetiségi tekintet nélkül a legnagyobb bizalom­mal tekint. _________________________ Ha nincs pénz®, akkor I» vásárolhat 30 heil, vagy 5 havi részletfizetésre konfekció és textil árut, selymet, szöveteket ol­csón a Rottenberg Márton cégnél P. Carolina 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom