Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-23 / 140. szám
7 XIII. ÉYF. 140. 8ZÁM. —■ - ■ ~~ ~ --------------- -----mm Tényeit és árnyak a fiatalodó ősrégi Tllgirdóí Tlöb-et-Tíaber ezüsfkarbja és óugenia császárné malterkanala őzőnyeggyár és prostitúció — Tllgir THontmartreja: a JCasöat) (Algir, junius 21. A keleti Újság kiküldött tudó-munkásnőt, mennyit keresnek a munkásnők egy nap Bitójától.) Itt látható Algir város kulcsa, szinarany- ból, ugyanaz, amelyet a legyőzött Dey adott át a hódító De Bounnont tábornoknak. Ez a finom müvü kard ezüstből készült és az Abd-el-Kaderé volt valamikor. Evvel az arany-ezüst malterozó kanállal pedig Eugénia császárnő sajátkeaüleg vetette meg a mai Algir város alapjait. Oh, milyen büszke vezetőnk ezekre a ritkaságokra, sokkal inkább, mint az algiri múzeumok egyéb kincseire, a csodaszép antik márvány és bronzszobrokra, a kartagói és római uralom emlékeire vagy az impresz. szionizmus és posztimpresszionizmus legkiválóbb mestereinek itt Algirban festett gyönyörű kiépeire. Algi- riának bőséges módja, volt rá, hogy a legváltozatosabb emlékekkel gazdagodjon a legutóbbi kétezer év egymást kitessékelő hódítóinak kulturemlékeíből. Állandó idegen uralom, melyet egyetlen pillanatra sem szakit meg autonómia. Szahara e termékeny szegélyének ős- lakói ellenállás nélkül tűrték, hogy idegenek kormányozzák őket. Igaz, Algiria gazdaságilag csak kiegé- szitő értékű, parafájával, ólmával, a papírgyártásban oly nagyra értlékelt alfa-fűjével, rezével, ásványi és növényi kincseivel, mit sem tudna kezdeni, kitermelésükhöz idegen tőkére van szükség és csak külföldi piacon lehet azokat értékesíteni. Az ország több mint ötmillió benszülöttjét 800 ezer európai veszi körül, akik vasutakat építenek, megorganizálják a termelést, csatornákat ásnak, bányákat tárnak fel, exportálnak és importálnak. Szóval dolgoznak. Sokat, sokkal többet, tonnt a benszülöttek, amit mi sem bizonyít ékesebben annál a fénynél, hogy az egész ország adójának öthatod résziét ez a néhányszázezer európai fizeti. A benszülött és az európai két, ha nfem is ellenséges, de egymástól nagyon távolálló tábort alkot, melyek között a zsidók az összekötőkapocs szerepét játsszák. Ha az európaiakat nem is gyűlölik különösebben a benszülöttek, annál jobban egyenetlenkednek egymás között. Az arabnak az arab a legnagyobb ellensége Mert ha nagy faji különbségek nincsenek is közöttük, a két nemzetiség, az arab és a berber, két ellentétes pólus. Itt tudtuk meg, hogy az arabnak az arab a legnagyobb ellensége. A városi arab évszázadokon át vadászott a nomád arabra, a nomád törzsek pedig még ezenfelül egymást is gyilkolták. A berberek közül a földművelő kabyl nem állhatja a nomád berbert. A vallási differenciák sem csekélyek, bár az egész őslakosság muzulmán, miégis, a mzabitek szóba sem állnak az ortodoxokkal, a zsidók pedig egyformán megvetik a mzabiteket és az ortodox muzulmánokat. A francia uralom nagy ügyességgel, diplomáciával vagy ha kell, créllyel veszi el e belső ellentétek élét. Benszülött hadsereggel és ugyancsak benszülött rendőrséggel ügyel a rendre, tisztirangot is adva nekik, egész a kapitányig. Az arab pedig, mihelycst rangja van, közrendőr legyen vagy kapitány, rendíthetetlen pillérévé válik a társadalmi hierarchiának, a rendnek Iskolákat állítanak fel a franciák, tanárokat és tanítókat nevelnek, kórházakat és hygiéniai intézményeket rendeznek be, sőt igyekeznek letompitani azokat az igazságtalanságokat is, amelyeket az arab egykedvű nemtörődömség magában az arab családokban teremtett. A prostitúció karjaiban Meglátogattunk egy állami szőnyegszövő telepet. Nagy, fehér épület ez, ahol ugyancsak meredek szer- peiitinuton kapaszkodik fel az autó. A kapu előtt rongyos, piszkos hancurozó gyerekhad jelzi, hogy ide is járnak turisták, hogy az algiri ucéagyérkőcök csata- lciáltásával —- donnez moi deüx sous — a látogatóktól ki lehet zsarolni néhány fillért. A tágas termek szövőkeretei előtt nyoma sincs a felnőtt munkásoknak, csupa 6—15 éves leányka dolgozik 15—16 esztendős „idősebb” társnőik fegyülete alatt. Algirban nem ismerik a gyermekmunkát tiltó törvényeket, ellenkezőleg, a leánygyermekek dolgoztatása kegyes cselekedetnek számit és — joggal. Az arab nem törődik másod- szülött leányaival, az elsőt még csak kiházasitja valahogy, de az utána' következőknek saját erejükből kell boklogulniok. Mivel pedig semmilyen nevelést sem adnak nekik, az egyetlen megélhetési lehetőség számukra a — prostitúció. Prostitúcióval megkereshetik n szükséges hozományt és ha az együtt van, ismét erkölcsöseknek, ha nagy a hozomány, ritka erkölcsüeknek számítanak. Az a leány azonban, aki ért a szőnyeg- szövéshez, könnyen talál férjet. Hogyisne, hiszen r. szőnyegnek jó ára van. Megkérdezem az egyik előalatt? — 5—15 frankot, aszerint, milyen ügyesek és szorgalmasak — feleli a komolyképü kislány, hogy aztán tüstént ifjú munkásai felé forduljon újra és szigorú hangon diktálja nekik a kezében tartott rajzról a szövésmintát : — négy sárga, két piros . . . A koraérett, kaöértekintetü lánykák vakmerő pillantásokat vetnek félénk, de csak olyankor, ha a felügyelőnő másfelé van elfoglalva. Mindent Ígérő, hivő. gató pillantások, a régi arab másodszülött lányokéi, abból az időből, amikor még csak a szerelem-iparra tanították őket. De a kezük azért szakadatlanul szorgoskodik a készülő szőnyegen, éljen a munka, a szebb jövő, bocsássuk meg ezeket a röpke, atavisztikus elfe- ledkezésekct ... Á régi fellegvárban járunk, a Kasbah-ban, sikos kövü, csupa lépcsős uccákon, melyeket cédruseölöpök- kel megtámasztott tarka házak öveznek. Régi, régi arab városrész, ahol a civilizációt csak a fütyülő cukrok és a cipőkrémes dobozok, a boltok elé kirakott halmazai bizonyítják. A suszter az ajtóban varrja a színes papucsokat, a burnuszszabó az uceán foltozza a hap ellen oly jól védő fehér lebernyegeket. A piszok, nyomor és bűn negyede: Kasbah Algir Montmartre-ja a Kasbah, a mulatók és a prostitúció negyede. A szűk, girhe-görbe uccákbau még az igazi tradíció az ur. És a valódi nyomor. És a E iszok. Mégis itt érzi magát legjobban a benszülött. [ért ez a különös fajta, ha elfogadta is a civilizáció ajándékait, a villamost, az autót és a jégszekrényt, ragaszkodik sötét odúihoz, nem szívesen mozdul ki a maga városából, őrákhosszat kanyarodhat itt az ember a sötét sikátorokban, könynü eltévedni, bár meglehetős veszélyes, mert a Kasbah-ban (mint vezetőnk mondja) még a régmúlt szellemei kisértenek, vad, gonosz indulatok és e villogó Szemű, Daumier-sen torz, karrika- luraszerü alakok, akikkel az uccák tömve vannak, akik vésztjósló pillantásokkal méíik végig a csoportokban kíváncsiskodó turistákat a kapualjak mélyéből, nem riadnak vissza a bűntől sem, ha keresni lehet vele. Pedig a domb tetején, a fellegvárban, melyről ez az öreg városrész a nevét kapta, mint fenyegető figyelmeztetés tekint le rájuk a — börtön. Aigner László. A düsseldorfi rém iskolát csinált Newyorkban „Az erkölcs nevében“ három embert ölt meg egy elmebeteg és még tizennégy embert akar eltenni láb alól (Newyork, junius 20.) Newyorkban megjelent a düsseldorfi rém, vagyis inkább a németországi tömeggyilkos amerikai tanitványa. A titokzatos szörnyeteg, aki az újságokhoz és a rendőrségnek irt leveleiben — „az erkölcs nevében” követi el gyilkosságait, csakis szerelmes párokra vadászik, azok közül is főképpen a férfiakra. Nyilván a csábitót akarja megbüntetni bennük. A mai napig bárom gyilkosságot követett el. A legújabb levelek egyike, melyet egy newyorki újság kapott a gonosztevőtől, az izgalmat a végsőkig fokozta már. Aláírása három X betű s maga a levél röviden így szól: „Már meghalt. A bostóni országúton fekszik. Bridenbach Haroldnak hívják.” Áz őrült gonosztevő — mert semmi kétség: őrültről van szó — eddigi eseteiben szerelmes párokra ;a- dászott. Amerikában úgy szokás, hogy a szerelmes púfok aütókiráhdulásra mennek s úgyszólván minden város környékén vannak helyek, ahol egész tábora vesztegel a lefüggönyözött autóknak, melyekben a szerelmes párok bújnak meg- A gonosztevő azzal a módszerrel dolgozik, hogy az autók közé surran, aztán hirtelen felrántja az egyik autó ajtaját s belő a kocsiba. Majdnem mindig a férfit veszi célba s minthogy elsőrendűen kezeli a fegyvert, eddig minden lövése talált. Ntewyork egyik estllapja tegnap megint levelet kapott tőle. Azt irj.a ebben a rém, hogy Bridenbach E roldnak ez egyszer még megkegyelmezett, mert pon San beszolgáltatta neki a tőle követelt „iratokat” ős a reá kivetett 37.000 dollár váltságdíjat. Azt írja még a levélben, hogy Bridenbach ezzel a tényével megmentett öt másik életet is. Köztük egy nőt, kit az „erkölcs nevében” szintén ki akart irtani az élők közül. Hanem azért a legrövidebb idő alatt még hét kiszemelt áldozatnak meg kell halnia, ha ugyan kezéhez nem juttatnak még egy iratot s még 38.000 dollár váltságdíjat. A leveleket a gyilkos tarka- szinü papirosra írja s valami vörös folyadékkal keni be, amiről azt hiszik, hogy vér. Szerdán 2500 rendőr indult razziára Newyork Queen nevű városrészébe — eredménytelenül. A gonosztevő azzal felelt erre az intézkedésre, hogy tegnap, csütörtökön követte el a harmadik gyilkosságát. A bűntettet megelőző órákban valamennyi newyorki újság szerkesztősége levelet kapott, melyben az állt, hogy a rém este 8 órakor megint megment egy leányt, kit egy férfi gazul elcsábított. Ezt a levelet is három X betűvel irta alá a gyilkos. A titokzatos ember ebben a levélben már azt irta, hogy még tizenhárom férfit s egy nőt fog meggyilkolni. KÍVÁNSÁGBA UTAZÓT KÜLDÜNK Mimi. ZONGORÁK. RÉSZLETFIZETÉSRE IS LEGJOBBAN SZÉKELYEIT! EROÉIYRÉSZI BÚTORGYÁR R.T.nél TÂRGUMUREŞ
