Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-21 / 138. szám
teleti UjsaB TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN ÍTJMERAH No. 24255—927. Képviselőház Cfaj-Kolozsvár, 1930 fnnias 21. !5xOiObăt BUD AF it. ELŐFIZETÉS MAO ?ARORSZÁGÖN: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedére* 15 pengő. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej egy Lóra 100 lej. ORSZÁGOS M A O Y A í? PÁRTI LAP Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4, Telefon: 5-08, 6 94, Í2 oldalas szám ára 5 lej. Egyes szám éra 20 fillér. Mironescu uj Európája A király nem engedi meg a lapok elkobzását Mindenki Irkat amit akar és amit a törvény megenged (Bukarest, junius 19.) A Lupta legutóbbi számában érdekes értesüléseket közöl. Ä lap tudomása szerint magas állami dignitári nsok az uralkodónak tudomására hozták, ftógy.'néhány lap nem a legszimpátikusabban foglalkozik trónralépésével. Erre a király a Lupta szerint a következőket mondotta: — Az a lapok dolga, hogy hogyan foglalkoznak bizonyos problémákkal. Konfiskálá- sokat semmi körülmények között sem fogok megengedni. Mindenki azt Írhatja, amit akar, azonban szigorító intézkedésekhez nem járulok hozzá. Szóba kerültek az uccai tüntetések is s ezekről ezt mondta a Lupta szerint: — Aki tüntetni akar, — az megteheti. Mindenki tiintethet még a királyi palota előtt is, természetesen azzal a feltétellel, hogy rendzavarás nem történik. A király hozzájárult a telefosakosicesszlóhoz A világsajtó orgánumai Mironescu külügyminiszter cikkét közlik, amely annak, ellenére, hogy speciálisan román problémákkal nem foglalkozik és a legközelebbi évek, vagy évtizedek Európájának arcát igyekszik felvázolni, különös figyelmünkre érdemes. Mert akármilyen általános __mondjuk: európai __az a szemszög, amelyből Mironescu levonni igyekszik a maga következtetéseit és ha. Románia egyetlen mondattal som szerepel is a röpke és csak slagvortokra épített elmefuttatásban, mégis nem tudunk eltekinteni attól a ténytől, hogy Mironescu eszmeláncolata nem egyszerű Magán vélemény, hanem Románia külügyminiszterének a világsajtóban helyet kapott és talán nem egy helyen rezonáló hangja. A külügyminiszter cikke azzal kezdi, hogy a monarchikus eszme a virulás uj korszakába lépett, ami szerinte ugyan nem jelenti az abszolút kormányzás feltámadását, de beharangozó ja az alkotmányos királyság helyreállításának sok olyan országban, amely ezt a kormányzati formát véglegesen megszüntette. Bizonyos, hogy Mironescu nem alaptalanul állitja fel ezt a tételt. A legközelebbi szomszéd, Magyarország, ma is királyság és nem titok, hogy csak az alkalmas pillanatot várja, hogy kor mányi or májának ezt a törvényes formáját realizálni tudja. Lengyelországban szintén gyakran hallatszanak hangok a királyság visszaállítása mcllott, amely véget vethetne az örökös pártvillongásoknak és végleg likvidálná a mindegyre előtérbe kerülő diktátori aspirációkat. A görög restauráció _ hogy úgy mondjuk __szintén benne van a levegőben. Ez a nehány példa éppen elég arra, hogy ___ kiegészítve a román királyi trón reneszánszával__Miroruscu elméletét igazolja. Csakhogy Mironescu nemcsak a monarchikus eszme újjászületését konstatálja, hanem egyidejűleg a parlamenti rendszer presztízsének leromlását is. Párhuzamosan haladó gondolatmenete a királyi hatalom szükségképeni kiterjesztését és a parlamentarizmus leépítését jósolja, hozzáfűzvén azt is, hogy az uj tipusu (a mai parlamentet helyettesitő) „nemzeti gyűlés“ szerepe az ország minden nagy hivatásbeli, ipari és kereskedelmi érdekének képviseletét fogja jelenteni. Szerinte ez a gyülekezet sokkal alkalmasabb lesz arra, hogy szakértelmet kívánó kérdésekkel foglalkozzék, mint a mai parlamentek. Mironescu szavai minden homályosságuk és a román politikára való célzások nélkül is felette so- katmondóak. Mintha a íascizmus orgonasipjai találtak volna visszhangot a román külügyminiszterben, aki a nemzetközi sajtó rádióján át csinál ellenpropagandát a parlamentarizmusnak és rendez szimpátiatüntetést a fascista doktrínák mellett. Nem szándékunk a probléma legmélyére lehatolni, elvégre nem olyan kérdés ez, amelyet nebány mondattal elintézhetnénk. Állapítjuk meg azonban, bogy Románia külügyminisztere a parlamentek sut- badobásával akarja kormányoztatni az európai államokat és köztük bizonyára Romániát is. Mussolini számtalanszor kijelentette már, hogy a fascizmus pompás délszaki növény a maga humuszában, de mint virágházi, mesterségesen táplált termény alighanem elsorvadásra van Ítélve az idegenben. Mussolini megállapítása elsősorban olyan államokra áll, amelyek összetételükben több nemzetcsoport konglomerátumai s amelyekben a többségi nemzet domináló szerepe már manapság is, a parlamentek ellenőrző szerepe mellett is, sok fájdalom, bántó mellőzés és visszaszorítás forrása. Akármennyire kiélte is magát a parlamentarizmus, még mindig kívánatosabb kisebbségi szempontból, mint a. felülről oktrojált kinevezési rendszer, amelynél a legtöbbet a kisebbségek veszíthetnek. Mindenesetre jegyezzük fel, milyen problémák foglalkoztatják Mironescu külügyminisztert, akinek uj Európája __ugylátszík __a demokrácia sokszoros hangoztatása, mellett is, nem ígér kedvező atmoszférát a kisebbségi népeknek. A telefonkoncesszióról, szóló törvényt a legfőbb törvényhozó tanács ’ letárgyalta és az pénteken vagy szombaton a kamara elé kerül. Az üggyel kapcsolatban a király csütörtökön fogadta, Beethen ezredest, a Morgan-csoport megbízottját. Értesüléseink szerint a király a kihallgatás alkalmával átvizsgálta a Morgan- oapport ajánlatát és kijelentette, hogy a törvényhez mindenben hozzájárul. A liberálisok intrikákat akarnak elhelyezni A Yii+oml csütörtöki száma foglalkozik Maniu miniszterelnök legutóbbi kijelentéseivel és -a nemzeti parasztpárt lojalitását aláhúzva, a következő kérdéseket teszi fel: — lgaz-c vagy nein, hogy Vaida Maniu (Marosvásárhely, junius 19.) A marosvásárhelyi és környéki liberálispárti vezetők, számszerint 22-en, csütörtökön délután 4 órakor a Corso-kávékáz feletti liberális klubhelyiségben tanácskozásra gyűltek össze. Az értekezleten Bogdán Duica, a megyei szervezet vezetője elnökölt s azon többek között részitvett Marosvásárhely volt polgármestere, Dandea Emil, mint a szervezet titkára és mások. A megjelentek között egyformán képviselve voltak Bratianu Vintila és Bratianu Gheorghe hivei és igy előrelátható volt, hogy a liberális tanácskozás nem fog simán lefolyni. Bogdán Duica elnök bevezető beszédében kijelentette, hogy az értekezlet egyik célja az, hogy a megyei párttagozat szavazzon bizalmat Bratianu Vintilának, nyilvánítsa ki, hegy politikai magatartását mindenben helyesli. Az elnöki előterjesztésre felállott Oltean Gábor szászrégeni birtokos — aki' a nemrégiben Dan- deáva! történt afférjáról ismeretes — és követelte, hogy hallgassák meg a párt másik frakciójának véleményét is. Vintila hívéi ebbé természetesen nem akartak belemenni, hosszabb szóharc után azonban mégis meghallgatták Bujor tanár felszólalását. Bujor hangoztatta," mennyire tehetetlen „az, hogy. a liberálispárt a- junius' 8-iki események: ellen foglaljon állast, hiszen Károly király trónralépésiét' az.-egész ország, még a kisebbségiek is lelkesedéssel és örömmel üdvözölték. Mai számunk12 oldal • . ; f ■ 1 u < . • • X-1 it ■ 4 v • * 1 v a *. , •. -j .I, val és Madgearuval egyet értve, Károly herceg megérkezésének napján a minisztertanácson megpengette a herceg letartóztatásának eszméjét is? Második kérdése a Viitorul-nak az, hogy mit közölt Károly her. cég megérkezése éjjelen Maniu a regeim tanáccsal é* milyen választ kapott? Igaz-e vagy nem, hogy Maniu a szombati minisztertanácson azt az álláspontot képviselte, hogy Károly herceg csak a régenstanácsba lépjen be, de ne proklamáltassék királlyá. A Viitorul iu- 4szinuációi nagy felháborodást keltettek kormánykörökben. A közlést jellemzőnek tartják arra nézve, hogy * liberálispárt milyen fegyvereket enged meg magának. A kormány igazságügyi államtitkárrá Mihaio," PaleologU't jelölte. — Nem lehet jó Tornán az, — mondotta, — aki nem kiáltja vélünk: Éljen II, Károly király. A gyűlés tagjainak egyrésze felállott és csatlakozott) Bujor szavaihoz, többen azonban, maga az elnök, Dandea, Maxim Custin zeneiskolai igazgató, Rus- su Joan és mások ülve maradtak. ' Ekkor Oltean Gábor revolverét elővéve, az ülve maradtak felé kiáltott: — Hitvány, hazaáruló gazember az, aki nem áll fel, amikor a királyt éljenezzük és nem élteti ő ia a királyt. A revolver megtette hatását. Bratianu Vintila makacs hivei, élükön Bogdan Duicával és Dandeával felugrál- tak, azután pedig, amilyen gyorsan csak lehetett, elhagyták a klubhelyiséget. A Főtéren újra összeverődtek, hogy megszövegezzék % Bratianu Vintilának küldendő táviratot, Oltean azonban nyomukban volt és megakadályozta, hogy szándékukat végrehajtsák. A liberálisok házi háborúságának természetesen gyorsan hire futott a marosvásárhelyi korzón s Marosvásárhely lakossága élénken tárgyalta az érdeke* igeidens részleteit. Bratianu Vintila maroswásártielyi hívest élQk&n Bogban Bulcaval, egy karllsta liberális revolverrel kmsGtte Ili sí (llésteresn&öl Óriási botrány köseoette iehazaárulózta Oltean marosmegyei földbirtokos Dandeat és Bogdan Defeat í ; f.,. >
