Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-20 / 137. szám

Till, *VT. Î3T. SZÁM. KÖVETELJEM BIZTOSÍTÓ' KAPSZULÁT*! '•Tm LEGYEKET, SZUNYÓ-1 GOKAT, MOLYOKAT, SVÁBBOGAJRAKAT, POLOSKÁKAT, HANGYÁKAT, STB. BIZTOSAN PUSZTÍTJA AZ illatosított U-' te­X / KAPHATÓ: DROGUERIAJLLAT.SZERTÁRAKBAN STB Nagybani lerakat.:. Bucureşti» Sti% Plantelor 26. Báthory István szarkofágjának felnyitásánál 6 A berlini kongresszus Jegyzet & most összeült világ- energia kongresszushoz Berlinben tegnap megnyilt a világ-energia kongresszus, ötven országból kétezer delegátus je­lent meg rajta. Négyszáz határozati javaslatot szán­dékoznak benyújtani. Mi az energia, technikai értelemben ? Ami moz­gásba hozza a különben halott mechanizmust. A gép lelke. Az az erő, ami hajt, füt- világit. Lelő­helye, a nagy mindenség. A levegő a föld felett, a szén és a gáz a föld alatt. A viz. A nap. A szép, viz és az olaj __ez a három nagyhatal­masság. Nekik köszönhetjük a yilággazdaság vér­keringését. Ha valahogyan, egységes elképzelés sze­rint központosítani lehetne a világenergiát, szé osztani országról-országra, hogy sehova se jusson több vagy kevesebb a kelleténél, nemcsak az emberi sors javulna fel, de a világbékének is egy csapásra meglenne a leghatásosabb garanciája. Az energiák egyesítése egy kézben az Egyesült Államok hajna­lát jelentené. » Persze, Berlinben erről nines szó. A tudósok, mérnökök, teoretikusok, gazdasági szaktekintélyek, akik itt rendre felvonulnak, ha mindjárt hordozzák is magukban egy ilyen nagyszabású politikai cél­kitűzés gondolatát — az igazi technikus agy mindig kontinensekben gondolkodik _ nem azért ülnek össze, hogy konkurrenciát csináljanak a Népszövet­ségnek. De munkájuk akaratlanul is a világ meg- szükitését, egy melódiára hangszerelését vonja ma­ga után. Míg az előbbi első londoni nagy kongresz- szuson, amely 1924-ben zajlott le, csupán két erő­forrásra, a szénre és olajra beállitottan a termelés racionalizálásáról tanácskoztak, most fokozottabb mértékben foglalkoznak az energia átvitelének kér­désével egyik országból a másikba, belekapcsolva ez­úttal az eddig figyelmen kivül hagyott nemzetközi elektrogazdálkodást. Azt első kongresszuson ezek voltak a főkérdé- sek: Miként lehet több energiát nyerni a vizből, a szénből? A berlini kongresszuson a főtéma az ener­gia elhelyezésének problémája, az energiakihnszná- lás racionálissá tétele. Hat év alatt a technikai le­hetőségek rendkívüli módon megszaporodtak. A berlini kongresszusnak ezzel az uj helyzettel kell majd számolni. ■#* A petróleum. A modern energia-gazdálkodás négy anyaga között: kőszén, barnaszén, f eb érszén és petróleum, nyilvánvalóan ez utóbbi a legfonto­sabb 1920-1928 között a kőszéntermelés hetven szá­zalékkal gyarapodott. Ugyanezekben az években a barnaszén megkilencszereződött, sőt a mult évi sta­tisztikához viszonyítva megtízszereződött. Mexikó petróleummezőinek, de különösen Venezuela petró­leumtermelésének fantasztikus fellendülése, az orosz petróleum újból megjelenése a világpiacon, Perzsia bekapcsolódása az uj olajtermelők közé, Románia és Kolumbia racionalizált eszközökkel történő pro­duktivitása mind olyan tényezők, amelyek az ener­giatermelés előterébe hozták a petróleumot, A hadi és tengeri flották fokozatos kiépítése, a benzinfo­gyasztás fellendülése, a repülőipar hatalmas mér­tékű hajtóanyag fogyasztása, a központi fűtés álta- lánosodása nemcsak közintézményekben, de magán­lakásokban is az élet. lüktető elemévé avatták a petróleumot. Ennek jegyében zajlanak le hatalmas­ságok között a háborúk, ennek a jegyében szánják rá magukat a mérnökök merész kísérletre, hogy akár tízezer lábnyi mélységbe is levezessék a fúrót, * A szén. Különösen a barnaszén az, amely a nyu­gati termelést determinálja immár mind elhatáro- zóbban. Ha egy pillantást vetünk a német statiszti­kái adatokba, akkor látjuk csak, hogy dacára újon­nan belépő energiaforrásoknak, mily nagy e ter­melési ágnak a jelentősége. De a barnaszén nemcsak Németországra hat ki olyan határozott jelleggel. E szén nélkül egyetlen ország sem tud ellenni. Az általános értelemben vett széntermelés racionalizá­lásától, függ azoknak a nemzeteknek jövője, ame­lyeknek széles rétegei a szén kitermelésével foglal­koznak. Természetesen a szén termelésére, racionali­zálására, megolesósitására törekszik a legtöbb javas­lat és azok a javaslatok is, amelyek a szénnek más energiával való pótlására irányulnak, csak hatáso­sabban hangsúlyozzák ki ennek az energiának a je­lentőségét. * A világenergiák között legifjabb és legkevésbé foglalkoztatott az elektromos energia. A többi ener­giák átvitele egyik országból a másikba már hosszú idő éta folyamatban van. A legutóbbi statisztika (Krakó, junius 18.) A magyar lapok rövid táv­irati Iliiben megemlékezlek róla, hogy a krakói szé­kesegyház kriptájában felnyitották Báthory István szarkofágját. Talán nem lesz érdektelen e ritka eseménynek kisslá részletesebb leírása, A szarkofág felnyitására azért került sor, mert a XVI. század végén Danzigban készített ónszarkofág az idők során nagyon megrongá­lódott s alaposabb javításra szorul. A javítás idejére ki kellett venni a szarkofágban levő koporsót, melyet ideiglenesen egy erre készített hatalmas ládában he­lyeztek el. s lepecsételtek. Utoljára 1873-ban nyitották fel a koporsót s ak­kor uj fedelet adtak a fakoporsónak, melyet hatalmas vaspántok tartanaik össze. A koporsó fája már meg­lehetősen korhadt, ami nem csoda, hisz közel 350 éves. A nagy királynak koporsóban fekvő alakja mély benyomást tett az összes jelenlevőkre. Bapielm her­cegérsek rövid imája után mindnyájan tmegilletődve néztük a legnagyobb lengyel királlyá lett kemény ma­gyarnak földi maradványait. A király egész testét brokát palást borította, úgy hogy csak koponyája látszott ki, melyen a bőr még szerint 1200 millió tonna kőszenet termeltek ki, amelynek egyhetedét a termelő államok kiexportál­ták. Ugyancsak e statisztika szerint a világ petró- leumtermelésének (190 millió tonna) egytizede ex­port cikk gyanánt szolgál a világkereskedelemben. De az elektromoserötelepek csak a belföldi szükség­letnek dolgoztak és a 250 milliárd kw-ot reprezen­táló elektromosenergia termelésnek alig egy száza­léka hagyta el az állami határokat. A berlini kongresszus egyik fontos problé­mája: miként lehet az elektromos energiát interna- cionálissá tenni és nagy távolságba eljuttatni? Északi államok, Norvégia, Svédország már foglal­koztak gyakorlatban is e problémával. így például Dánia és Svédország között évente 50 millió kw-ot közvetít át két kábel. Németország, amely elsőnek elég jó állapotban van. Egész jól látható a király ba­jusza és szakálla. A király fején bársony sapka s rajta * korona nyugszik, mely éppúgy, mint a jogar s országalma ezüstből valók. A király lábánál ott fekszik kardja. A király palástján száraz komló volt szétszórva, melyet úgy látszik, 1873-ban tettek oda. A király alakjából arra lehet következtetni, hogy magas termetű volt. A koporsót a szarkofágba való visszatétol előtt le fogják fényképezni. 1873-ban Matejko hires festő készített rajzot a koporsóról. A szarkofág felnyitásánál jelen volt Sapieha krakói hercegérsek, G-odlewski püspök, ki tavaly részt- vett a lengyel történészek magyarországi kirándulá­sán, továbbá több egyházi és világi egyén, kik közül megemlítjük Papée Frigyest, ki a krakói Magyar— Lengyel Egyesületet képviselte, továbbá Schabl Mik­lóst, a magyar konzulátus vezetőjét. A Magyar Tudo­mányos Akadémiát Dnbrowski János és Divékv Ador­ján képviselte. Jelen volt még Tomcsányi János is, ki akkor épp Krakóban tartózkodott. karolta fel az elektromos energiatermelést, eddig csak Ausztria és Svájc egyrészét látta el ezzel az energiával. A berlini kongresszus bizonyára uj utat fog nyitni ezen a téren is. Látszólag a berlini kon­gresszus csak közvetve érdekli a laikus tömegeket. Valójában azonban a technikai gondolkodás áthatja az egész emberiséget, Hovatovább a berlini kon­gresszus stílusában gondolkodik a feltörekvő nem­zedék minden tagja, e kongresszus vezető fogalmait idegezi be magába az eddig humanista műveltség helyett. E szempontból megítélve a berlini kongresz- szus egyenértékű azokkal a sokat emlegetett ihter- nacionális konferenciákkal, amelyeken a nemzetközi politika, a háborít és a béke nagy kérdését vitatják meg a nemzetek delegátusai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom