Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-19 / 136. szám

Till. trr. 136. SE ÁM. w All a hare a bánsági villanyfronton Egyik oldalon a német Elgíba koncesszióval, de szerződés nélkül, —- másik oldalon a per- jámosi magyar Villamoseloszió Rt. koncesszió nélkül, de 35 község szerződésével (Temesvár, június 17. Saját tud.) Az a bánsági villamositási tervezet, mely a közvéleményt egy éve foglalkoztatja, alapjában 1928 óta semmit sem vál­tozott. Akkor alakult meg, — mint annak idején meg­írtuk — Perjámoeon a Villamoselosztó Részvénytársa­ság, mellyel együtt csak az IMBO foglalkozott azzal a nagy koncepciójú tervvel, hogy egyetlen hatalmas központtal lássa el a Bánság villamosságát. Két vállalat fo«a fáj Temesvár villamosközpont jáca . Azóta papíron megalakult az Elgiba, mc'y az IUBO-tól átvette a terveket, átvett < g> Ifányát vett egy koncessziót, mely szerint Koszkabáugá.t »• t lány telepet építhet. A közönség azt vártit ezek után, hogy az Elgiba megkezdi a ruszkabányai villanytelep épitését. Nem igy történt. Az Elgiba a temesvári v il­lamosüzemet akarja bekebelezni. A tárgyalások még mindig tartanak és az Elgiba ma is ott áll, ahol az IMBO állott. Kezében van a koncesszió, de egyetlen egy szerződést nem csinált és igy a munkálatokat nem kezdhette meg. Ugyanakkor kevesebb millióval a prr- jámosi Villanyelosztó Rt. fürgén halad tovább azon az utón, melyet 1928-ban megkezdett. A mamut vállalat, — az Elgiba és a kisvállalkozás egy ütközőpontra ju­tottak. Mert amig az Elgiba kezében koncesszióval, de szerződés nélkül tett ajánlatot Temesvárnak, addig be­futott a perjámosi vállalat és koncesszió nélkül ugyan, de 35 vidéki villanytelep szerződésével felfegyverczvi tett ajánlatot Temesvárnak. Miért nem tud szerződést csinálni az Elgiba? A bánsági villanyért folyik a harc. Valószínű, hogy a milliárdos vállalat, az Elgiba fog győzni. Így kívánja a kösgazdasági érdek is. Csakhogy egyelőre az Elgiba nem találta meg az utat a bánsági községek szivéhez. At ut az olcsóság. Az Elgiba pedig — mint értesülünk — minimális áramfogyasztást ir elő azoknak a közsé­geknek, melyeket felkeresett árajánlataival, ezenkívül kéri a költségek kifizetését a munkálatok megkezdése előtt három hónappal- Ezek olyan feltételek, melyeket a községek eddig nem fogadtak el. A villanyháboru megvilágítása céljából mindkét villamosító vállalat igaz­gatóját nyilatkozásra bírtuk. Az Elgiba igy nyilatkozott: — Tévedés azt hinni, hogy a bánsági villamos köz­pont ügye nem halad. A romániai bürokrácia kissé las­súvá teszi ezt az előrehaladást, de a temesvári villa­mosközponttal már sikerült megegyezést létesíteni, mely még miniszteri jóváhagyásra vár. Megkérdeztük azután, begy mi a véleménye a per­jámosi vállalkozásról. — Kevés tőkével induló vállalat, — hangzott a fe­lelet — melynek koncessziója sincs. Ránknézve, akik másfélmilliárd lejt invesztálunk a vállalatba, semmi jelentősége nincs a kis vállalkozásnak, melynek kon­cessziója amúgy sincsen. — Nos, — feleltük — ők koncesszió nélkül meg­állapodtak és 35 községgel van szerződésük. Tudomá­sunk szerint a perjámosi vállalat éppen a szerződésre támaszkodva, igényel koncessziót. — Az Elgiba nem köt olyan olcsó szerződést, mint tudomásunk szerint a perjámosi vállalat kötött. Ter­mészetes tehát, hogy ezek a szerződések hamarább lét­rejöttek. Mi a németországi hatalmas villamos centrálé berendezkedése szerint állítjuk fel a vállalatot, már pe­dig olyan elsőrangú huzalt és berendezést, mint a mienk, a perjámosiak árajánlatával nem lehet szállítani. Ezért a berendezkedési különbségért nem is lehet szó arról, hogy a perjámosiakkal együtt haladhassunk, fuzionál-1 hassunk, mint ahogyan már ajánlották. Mit tud a perjámosi Villamos- elosztó Részvénytársaság? Tudjuk, hogy az Elgiba az AEG és az IMBO ér­dekeltségébe tartozik. A perjámosj villamoselosztóról már kevesebb szó volt a sajtóban, ezért részletesebben akarjuk bemutatni. Felkerestük a perjámosi üzemet, melynek vezetősége az alábbi választ adta: — Mi, 35 környékbeli községgel, még a mult év első felében fis szerződést kötöttünk, mely szerződé­sekben a községek, a különösen rájuk nézve rendkívül kedvező feltételeinket elfogadva, kötelezlek magukat arra, hogy villanyáramot csakis tőlünk szereznek be. Kezeinkben vannak az eredeti szerződések, melyeket úgy a községi jegyző, mint a községi biró és a tanácstagok aláírtak és igy tényleg jogerős szerződések felett ren­delkezünk. Arra a kérdésünkre, bogy miért nem szereztek előbb miniszteri jóváhagyást, illetve koncessziót, úgy mint az „Elgiba“ csinálta, ez a válaszuk: — Nekünk a mögöttünk álló tőkecsoport, il­lőivé villamoshálózatokat építő külföldi vállalat, amely Magyarország több megyéjében és más or­szágokban is számos villamos körzetet épített, adta meg az útbaigazítást, hogy mily sorrendben és mi­képen járjunk el. Ők mondották, hogy elsősorban hozzuk létre a szerződéseket a községekkel, amelyek­nek áramot akarunk szolgáltatni, mert csak akkor van értelme az állami koncesszió megszerzésének, ha már a közsé­gekkel fix megállapodásunk áll fenn. A szerződések létrehozása után következett az utvo- nalhálózati terv, valamint az egyes községek bel­területén húzódó hálózati terveknek községenként való elkészítése. Ezek a munkálatok a beállított nagy aparátus mellett is hónapokat vettek igénybe, mert a tervek elkészítésénél vigyázni kellett, hogy az szigorúan az itteni energiatörvényekhez alkal­mazkodjék. Csak most, mikor már mindezekkel ké­szek vagyunk, következhetett __ezek alapján__az állami jóváhagyás elnyerése iránti lépés megtétele. _ Kezünkben van a- külföldi tőkecsoport, illetve villamoshálózatokat építő cégnek garancialevele, amelyben a cég kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a községekkel kötött szerződésekben foglalt pontosatokhoz mérten, az elkészült tervrajzok sze­rint. a hálózatot kiépíti és a hálózat kiépítéséhez szükséges tökét fedezi. Az építkezéseket, az állami jóváhagyás elnyerése után köteles haladéktalanul megkezdeni. Kik állanak a perjámosiak mögStt ? — Az építkezés végzését és teljes finanszírozá­sát vállaló cég szoros kapcsolatban áll a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bankkal, a Salgótarjáni Kőszén- bánya Itt., a Rimamurányi Vasgyár Rt. és a Ma­gyar Általános Kőszénbánya Rt.-al. — A cég Magyarország több megyéjében és más külföldi országokban, már eddig is számos villamos- hálózati körzetet épitett. Arra a kérdésünkre, hogy az áramszolgáltatást mennyire akarják fokozni, azt a felvilágosítást nyertük, hogy a részvénytársaság a hálózat kiépi tűsénél egyelőre csak azt a 3(i községet vette figye­lembe, amellyel ma szerződéses viszonyban áll. Azonban későbbre tervbevette a hálózatuk közelé­ben fekvő többi helységek fokozatos bekapcsolá­sát is. A perjámosi vállalat az áramot a Temesvári Városi Villanyteleptől fogja kapni, amelytől igen kedvező ajánlata van. E szerint a hálózat. Temes­várról fog* kiindulni és Kisbecskereken keresztül fog Felsőtorontálba haladni. Meg kell oldani a villanyháborut! Eddig a két nyilatkozat. A helyzet tehát ez: szemben áll egymással egy hatalmas és egy arány­lag szerényebb vállalat, de a szerényebb vállalat jó­val előbb tart, mint a nagyobbik részvénytársaság. A perjámosi vállalat éppen ezért, mert nem rendel kezik mamuth tőkével, előbb megegyezett a közsé­gekkel és ennél a megegyezésnél a községek álltak erősebb alapon, tehát előnyösebben kötötték a szer­ződéseket. Az ELCIBA vikzont, abban bízva, hogy más úgy sem léphet I'd ellene, előbb berendezkedni akar, aztán tárgyalni. Ez a nyugodt fölény rendkí­vül nagy veszedelmet rejt magában. Azt jelenti, hogy az Elgiba koncessziója konkurrertcia nélküli mpnopoljog és az Elgiba arra számit, hogy diktálni fogja az árakat a községekben. Biztos az, hogy ha nem igy volna, az óvatos német tőke előbb igyeke­zett volna megnyerni a szerződéseket és azután a koncessziót, úgy amint a perjámosi magyar vállalat csinálta. Van még más ok is, amiért nem tetszik nekem, ez a bánsági egyenlőtlen villanyharc. Az, hogy a villamoscentráléra most van szükség, nem két-há- rom év múlva. A perjámosi villamosközpont már készen van. nehány hónap alatt üzembe tud állani. Engedje meg a kormány megindulni és az Elgiba utólag olvassza magába a vállalatot, az idő­közben villamosított 33 községgel együtt. Ezzel a megoldással a Bánság megszabadul attól a kételytől, nem monopolizálták-c a villanyt és a nehéz köz- gazdasági élet már most, mikor legjobban kell, kap egy kis injekciót a meginduló villamosüzem által. Gyárfás Endre. f\ kolozsmegyei magyar tanácsosok közül senki sem jutott be a megyeszövetségbe Jóváhagyták az 1930 évi költségvetést (Kolozsvár, junius 17.) Kolozsmegye tanácsa teg­nap rendkívüli ülést tartott. Napirend előtt dr. Haţie­ganu Emil elnök II. Károly király trónralépésének je­lentőségét méltatta és javaslatára a közgyűlés hódoló táviratot küldött az uralkodónak. Ezután Popa Ádám prefektus emlékezett meg az országot ért nagy esemé­nyekről s meleg szavakban kérte Isten áldását az ural­kodóra. Kolozsmegye magyarságának és a magyar ta­nácsosok nevében dr. Szentiványi József emlékezett meg II. Károly király trónraléptéről. Beszédét, ame­lyet román nyelven kezdett és magyarul folytatott, az­zal fejezte be, hogy a magyar nép mindig alkotmányos és dinasztikus érzelmeiről volt hires, reméli, hogy ezt az érzést az uralkodó és a kormány kellőképpen mél­tányolni fogják. Beszédét az uralkodó éltetésével vé­gezte. Az ünnepélyes nyilatkozatok elhangzása után át­tértek a tárgysorozatra. Az uj megyei szolgálat szerve­zéséről szóló szabályrendeletet dr. German, a megye ál­landó választmányának elnöke terjesztette elő. Bejelen­tette, hogy az egész vonalon a takarékosság elvét tar­tották szem előtt, a megyei lisztviselők és alkalmazottak számát a3 utóbbi evekben 358-ról 279-re redukálták. A szabályrendeletet az uj közigazgatási törvény rendel­kezéseihez hangolták. Többek hozzászólása után a sza­bályrendelet tanulmányozására a gyűlés bizottságot küldött ki. Az interimar bizottság által készített költségvetés módosításait a gyűlés elfogadta. A költségvetési vita rendjén Bokor Márton bánffyhunyadi esperes kérte, hogy a segélyalapokból a kisebbségek is részesülje­nek aránylagosan. A közgyűlési szabályrendelet letárgyalása után megválasztották a megyeszövetségbe küldendő 5 tagot. Titkos szavazás utján a megyeszövetség tagjai lettek:, dr. Haţieganu Emil, dr. Tamás Simon, dr. Kernes Si­mon, dr. Poruţin Bálint, dr. Dan Sever. A magyar ta­nácsosok közül dr. Szentiványi József 8 szavnzatot ka­pott és igy a magyar tanácsosok közül senki sem jutott be a megyeszövetségbe \ A magyarok nevében dr. Szentiványi József saj­nálkozásának adott kifejezést, hogy a 30 százalékot ki­tevő kisebbség köréből senki sem került be a megye­szövetség választmányába. A Haţieganu helyett elnöklő dr. Nemes Simon el­nök kifejti, hogy ennek a városi paktum az oka, ahol négy tagból 3 kisebbségi lesz a niegyeszövetscg tagja a megegyezés értelmében. A megyei főmérnöki, mérnöki és néhány hivatal- főnöki állás betöltése után több kisebb ügy elintézése következett, de az előrehaladott időre való tekintettel, elnök az ülést szerdára napolta el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom