Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-18 / 135. szám
'Xlll. ÉYF. 135. BZÂM. VtetSfrtmsjfa' Látogatás Románia egyetlen , ja vitóíntézetében A régi szamosujvári vár életfolyamata — Ahol Marii’ nuzzi és Rákóczi Ferenc éltek és z hol Rózsa Sándor raboskodott Fmta Sándornak uj szobrászzseni utódja került ki a javitóbilf egy 19 éves fiatalember — Semmit son ér a javítóintézet mvnkájc, ha a tát sad dóm és az állam nem nyújtanak segítőkezet a ki&crii fék további éleiéhez (Seamosujvdr, június 16.) Szamosujváron ismét megnéztem azt a bizonyos Rubens-képet, amely körül még ma is áll a harc, hogy valódi-e, vagy nem valódi? Néhai Szongott Kristóf, egyébként tudós buvárlőja a történelem és a romániai örménység ügyeinek, elkövette azt a kis felületességet, hogy Rubcnsről írván illusztrációnak azt a Rubcns-képet közölte, amely valamelyik külföldi múzeumban van és csak annyi vonatkozása van a szamosujvárihoz, hogy hasonlít hozzá. Miután Szongott azt irta a kép alá, hogy ez a szamosujvári, azonnal akadtak (cs joggal) ellenvélemények, hogyha ez a szamosujvári Rubens, akkor csak annak az eredetinek a másolata lehet. Ettől az időponttól vonták kétségbe a hires kép valódiságát, amit pedig II. Józseftől Szongott Kristófig megdönthetetlennek tartott Szamonujvár érdemes közönsége. Másik oka, hogy a képet bizalmatlanul nézték a külföldi látogatók az, hogy sohasem lehetett rendes módon lefényképezni és a sötét oldalkápolnába került festményről készült reprodukciók csak egy alkalmatlan vázlatot nyújtottak. Most már hibátlan fényképfelvételek készültek a képről és uj erőre kapott a hit, hogy e kép letagad- hatatlanul Rubensé, legfeljebb annyi engedmény történhetik, hogy egyes figuráit nem a mester, hanem a keze alatt dolgozó tanítványok készítették o!. Akárhogy is áll a dolog, gyönyörű a kép. Töretlen Rubens-i hangulat. Arcok és kezek,életszerűsége a legnagyobb festői tudás jelenvoltát ébresztik föl a nézőben. De, ha történetesen nem is volna a szamosujvári nagytemplom e ritka érték birtokában, akkor is látványosság az örmény fstenháza. nagyarányú méreteivel és azokkal a csodálatos miseruhákkal, amelyek távol Keletről kerültek el hozzánk évszázadok folyamán. A vár Ha, már Szamosujváron vagyok és azt a sajátosságot keresem, amely vonzóvá teszi a várost, megkülönbözteti más városoktól, nyomozva originalii á- sait nem elégszem meg a tradicionális Bubens-kép- pel. Végre rászántam magamat, hogy ellátogassak a nemkevésbé hires szamosujvári várba is. Szívesen referálok a várban tapasztaltakról, mert úgy veszem észre, hogy a szamosujváriak sem igen tudnak róla, noha ott laknak a tövében. Nos, ez a vár széles méreteivel, történelmibecsü portaiéival, hagyományainak érdekességeivel szenzáció volt a számomra. Végtére is e méteres vastagságú falak között élt Rákóczi is és Martimxszi barát, az erdélyi história egyik legérdekesebb egyénisége. Megfordultam a vár kápolnájában, amelynek mennyezetét Rechner Ödön egyik tanulmányában ritka ér'dekességünek tartotta, E tiszta gótikus kápolnában még látható az a kis rácsosablak, amelyen kersztül Fráter György elkülönülő cellájából nap-nap után a misét hallgatta ... Ahol Rózsa Sándor rab osS-io dőlt Ámbátor sorra hagyták pusztulni az erdélyi történelmi kincseket, akadnak még el nem pusztult, sőt müizléssel renovált várak Erdélyben. De a sza- mosujvárit jelentőségben csak a vajdahunyadi vár múlja felül. Külön élvezet tanulmányozni kőről- kőre e vár életének biológiai szakaszait. Bastion- jait lerombolták. A külső erőditési övékből csak részletek maradtak meg. Egy-egy omladék fölé a müveit kor szelleme, anélkül, hogy a köveket szét- hordta volna, uj lakhelyet sőt kertet is épitett. A vár már régen elvesztette eredeti jelentőségét, börtön lett belőle. A hires szamosujvári fegyház. Ebben a fegyházban halt meg Rózsa Sándor. A romantikus életű rablóvezér itt megjuliászódott és azok a fényképfelvételek, amelyeket megmutattak nekem, egy megrokkant, kiégett vénember vonásait idézik fel. Egyik-másik öreg még emlékszik Rózsa Sándorra, akit sohasem fogtak be fegyenei munkára és aki élete utolsó éveiben szabadon jártkelt a íegyházépület hatalmas területén. A szamosujvári fegyházban raboskodott egy másik híresség: Finta Sándor. Finta kiszabadult, Amerikába költözött. Életsorsok bizarr fordulata, hogy Finta Sándor ma Amerika egyik legünnepel- tebb szobrásza és dicsőséget hoz a magyar névre. Azt mondják nekem a szamosujvári fegyházban, amely már régóta nem fegyház, hanem Románia egyetlen javítóintézete _éppen erről akarunk részletesen beszámolni_hogy most egy uj Finta Sándor került ki az intézetből. Finta nővére becsületének védelméért került ide, tehát nem a bűntett hasonlósága téteti meg velünk az egybevetést. Az uj Finta Sándort Simionescunak hívják, fiatalkorú, valami kisebb jelentőségű deliktum miatt került a javítóba, de rendkívüli szobrásztehetség, az agyag sajátságos életre támadt az ujjai alatt és a múzeumban hagyott dolgai azt az érzést ébresztik fel bennünk, hogy jó lesz őt figyelemmel kisérni uj életében. Újabb átalakulás A régi fegyház vasiáneai, amelyekbe belebéklyózták a hajdani büntevőt és még óriási köveket kötöttek a lábára, hogy ne tudjon megmozdulni, már együtt rozsdásodnak a többi múzeumi tárgyakkal. A szamosujvári fegyház átalakult javítóintézetté és nem az intézet igazgatóján múlik, hogy humánusabb szempontoknak megfelelően nem alakul át „fiúnevelővé“, mint például az aszódi javítóintézet.. A mostani igazgató loan Pădure, egy veit osztrák-magyar őrnagy, aki lekötelező udvariassággal áldozza fel a vasárnapját, hogy a javítóintézet megtekintésénél rendelkezésünkre álljon. Ez az intézet már annál a ténynél fogva is, hogy egyedülálló egész Romániában, megérdemli, hogy az újságíró ne menjen el mellette közömbösen De akadnak egyéb szempontok is, amelyek a közéleti érdeklődés homlokterébe kényszerítik a szamosuj- vári intézetet. Közel háromszáz fiú és leány talál elhelyezést ebben az intézetben, ahova részint a bíróságok, részint a szülők kényszerítik be a javításra ;zoruló gyermekeket. Itt mellesleg megjegyezzük, hogy nem helyes dolog, hogy egyedien intézetben fiuk és leányok, bár különválasztva egymástól, együttes elhelyezést nyerjenek és nem hisszük, hogy volna még jav it óintézet a világon, ahol ezt a princípiumot helyesnek tartanák. A javilóinf&zetbe került fiatalok ugylátszik gyöngén vannak ellátva ruhaneművel. Magyar világban két rendbeli ruha járt ki nekik és kötelesek voltak nyakravalót is viselni. Most szegényes, el- rongyolődott, inagnkszötte daróekabátok jelzik, hogy ide is beköltözött a gazdasági válság. Szamos- ujvári barátaim közlése szerint az állam nem adja meg azt a támogatási; ennek az intézetnek nivótartá- sához, amelyet az idő parancsszava megkíván. Ma az egész világon, amikor a bűnözés milyenlétét finom pszih,(ilógiai eszközökkel mérik fel és amikor éppen a fiatalkorúak uevelőíntézinényeinek modernizálásán töílÖethrek, fájdalommal kell megállapítani, hogy a számost!jvári javítóintézet, nem áll azon a korszerű színvonalon, mint a múltban. Semmiesetre sem az igazgatón múlik. Az az impresszióm, bogy véletlenül humánus gondolkozást!, nemes érzésű igazgató került az intézmény élére, iki állandóan német és francia pedagógiai munkákat olvas, kérdőíveket meneszt más országok hasonló intézményeihez, hogy az ottani újításokat bevezesse itt is. De hiába minden, ha kikerül a javító- intézetből az ifjú anélkül, hogy bárki is gondoskodna róla: mi történik vele majd odakünt az életben ? Az a szemmelkisérés. ami az iskola részéről történik,. édes kevés, ha nincsen további állami gondoskodás, ha megszűntek azok a patronázsintézraényelt, amelyek nem engedik meg, hogy elessen az ifjú és segítséget nyújtanak neki a napi életért folytatott küzdelemben. A legjobb esetben is két-háromezer lej keresménnyel hagyja el a megjavított növendél az intézetet és bár kitanult valami mesterséget, megborzadva kell látnia, hogy elveszti maga alatt a talajt, mert a mai áldatlan körülmények között nem képes munkához kezdeni és nem lévén ellenálló ereje és amennyiben a 21-ik életévet még nem öltötte be, vagy ide kerül vissza, vagy ami még rosszabb, egyenesen a börtönbe. Nem egy növendék az élet nagy szabadsága után visszakivánja magának az intézet, szigorú fegyelmét, csupán azért, mert jobban érzi itt magát, mint abban a „szabad“- nak nevezett, de szörnyű világban. Az állam nem tud gondoskodni erről az intézetről. Egy hatalmas épületszárnyat látunk, amelyet még a régi magyar rezsimben épi tettek meg, de amely a világháború következtében nem kerülhetett tető alá. Viszonylagosan kevés pénzre volna szükség, hogy valamelyes gyári üzem alakittassck ki benne, de tíz év óla d; befejező munkára nem lehetett kicsikarni egy garas fityinget sem. Pedig itt is sok jóakarat mutatkozik az intézet mai vezetősége részéről. A javítónak van egy pompás szövőgyára, amely kifelé is rentábilissá tenné az intézetet, ha magát az üzemet racionalizáltabbá lehetne tenni. De ki törődik ezzel? Vagy még helyesebben: ki adja a pénzeket hozzá? A javítóintézetnek tulajdonképpen tizenhárom „üzeme“ közül csak a sütöde a korszerű. Ezt még a német hadsereg építette ki a világháború alatt. Villanyerőre berendezett sütöde, mintaszerű, tiszta üzem, amely csak azért nem látja ei péksüteménnyel a. közönséget, mert nem akar konkurreneiát csinálni a pékeknek. Jcan Pădure igazgató nem siet értésünkre hozni az egyes anomáliákat, de nem is cáfolja meg a szomorú tényt, hogy ez az intézet sok kívánnivalót hagy maga után. Tessék meghozni az igazságügyi tárcának azt az áldozatot, amelyre nyilvánvalóan szükség van! És ha az államnak nincs pénze, úgy a román társadalomnak kell élére állania annak a mozgalomnak, amely ezt az intézményt felemeli a mai közszellem követelményeinek megfelelő színvonalra. (I.) I óriási viharok mindenfelé Franciaországban számos vasúi! vana! hasznaiba?ailanná váll, Spanyolország több rászán is megbénult a vasúti forgalom (Pái •izs, junius 16.) Középfranci aorszá- gon ma óriási zivatarok és felhőszakadások vonultak át. Számos ut- és vasútvonal használhatatlanná vált. Több folyó kilépett medréből s nagy területet árasztott el. A Champagne déli részén, Aubedeparteinentben a szőlők nagy károkat szenvedtek. Auxerrc város közelében hat falut az árvíz elvágott a külvilágtól. Madridi jelentés szerint Spanyolország több pontján szintén nagy zivatarok voltak. (Madrid, junius 16.) Barcelona környékén hatalmas szélvihar és felhőszakadás pusztított. A vihar Barcelonában 250 kéményt ledöntött és a környéken több évtizedes fákat tépett ki gyökerestől. A vasúti és hajóforga- _ lom batórai időtartamra teljesen megbénult, birodalom gyűlés léstermében fogják tartani. A vasútvonalat telefonpóznák torlaszolják el. Az alacsonyabban fekvő városnegyedek házait a felhőszakadás árvize belyenkint egy méter magasságban zárja körül. A mentési munkálatok megindultak. Hasonló viharokat jelentenek Európa más részéről. Románia és Magyarország között a viharok következtében megszakadt a telefonösszeköttetés. — Berlinben megnyílt az energia világkongresszus. Berlinből jelentik: Hindenburg elnök fővednöksége alatt ma délelőtt nyilott meg Berlinben az energia világ- kongresszus, amelyen 47 államból több mint kétezer külföldi delegátus jelent meg. A kongresszus üléseit ft I Ml történik a „megjavitottokkal,“ ha kikerülnek az életbe ?
