Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-02 / 122. szám
XIII. tiVF. m. SZÁM. mm&jifo Rendőri beavatkozást és a kül- földi színészek teljes kitiltását sürgeti a szinészszindikátus, amely illetéktelenül szólalt meg a magyar színészek helyett (Kolozsvár, május 31.) Két napon keresztül az erdélyi magyar színészet kérdései foglalkoztatják a Kolozsvárra összehívott két ankét résztvevőit, egyrészt a színészek és színigazgatók, másrészt az írók és újságírók társadalmát. Szombaton a szinészszindikátus illésének keretében került napirendre ez a kérdés. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az ügy téves vágányok™ jutott és félrccsuszott azoktól az intencióktól, amelyeket Robrcanu művészeti vezérinspektor annyi jóakarattal kifejezésre juttatott. Mint ismeretes, a bukaresti színházi ankét, amely kizárólag a magyar színházi válság dolgával foglalkozott, Rebreanu vezérigazgatónak azzal a kijelentésével zárult, hogy egyfelől a magyar színészek, másrészt a magyar Írók és újságírók szóljanak hozzá a kérdéshez. Robroanu ve- zéi'igazgató is, ini is, úgy gondoltuk ezt, hogy a szinészszindikátus kolozsvári gyűlésével egyidejűleg külön értekezletre ülnek össze a magyar színészek és megállapítják azokat & szempontokat, amelyek alapul fognak szolgálni memorandumuk megszövegezésére. Ehelyett mi történt? Az érthetően katasztrofális anyagi helyzetben levő magyar színészek nem tudtak eljönni, alig egy-kettő reszkírozhatta meg az utazás súlyos költségeit, majdnem teljes számmal megjelentek a színigazgatók, aztán a szindikátus román tagjai, ami ellen nem is lehet kifogásunk, csupán azt nehézmé- nyezzük, hogy a magyar színészek ankétja ilyenformán elmaradt és elkészült egy szindikátusi memorandum, amely valóban helyes szempontokra is figyelmeztet, a kérdést azonban román szemszögből nézi és néhány olyan pontot is felállít követelésként, amely nemcsak, hogy nem enyhíti a magyar színészek helyzetét, hanem súlyosbítja. Azt, hogy a magyar színészek, akik mégis megjelentek a gyűlésen, nem emelték föl szavukat a sérelmes pontok ellen, éppen annak kell tulajdonítanunk, hogy a nagyrészben román nyelven levezetett ankéton előterjesztett románnyelvü memorandum-tervezetet meg sem értették, de nem is voltak jelen a magyar színészieknek azok a reprezentánsai, akik komolyan hozzá tudtak volna szólni a kérdéshez. Ilyenformán, tekintve, hogy a szinészszindikátus hivatalos vezetősége által elkészített memorandumot nem fogadhatjuk el olyannak, mint amely a magyar színészet és magyar színészek érdekeit kellően megvédheti, a magyar Írók és újságírók vasárnapi ankfét- jára vár az a feladat, hogy a kérdés minden részletére ki'terjeszkedő alapos és komoly memorandumai elkészítse és ezzel pótolja azt a hiányt, amely a kérdés körül a szinészmemorandunji dolgának téves vágányra jutásával beállott. Hogy a szindikátusi memorandumnak melyek azok a pontjai, amelyek szerintünk alapos kifogás alá eshetnek, azt a tudósítás végén részletezzük. Ä szinéss»szlsadlkátes közgyűlése és eg^y furcsa memorandum Szombat délelőtt 10 órakor ült össze a® erdélyi szinészszindikátus évzáró és tagválasztó gyűlése. Bra- borescu István elnök megemlékezett az elmúlt esztendő eseményeiről, megemlítette, hogy a tavalyi bukaresti ülésen az erdélyi szindikátus delegációja is megjelent s mintegy százhetven-száznyolcvan pontból álló uj alapszabályt dolgoztak ki. Az alapszabályokat később véglegesíteni fogják. Azután a tárgyalás alatt álló színházi törvényről volt szó, majd a nvugdijkér- désről. Majd felkérték Brctan Miklóst, hogy a lemondott elnököt az ülés folyamán helyettesítse. A magyar kisebbségi, színházi koncessziók ügye volt a® ülés legfontosabb pontja. Voicu szindikátusi tag felolvasta, a szindikátus vezetősége által elkészített memorandumtervezetet és a helyesbíthető 12 pontot az alábbiakban: 1. A jövőben senki se kapjon koncessziót, a szinészszindikátus engedélye nélkül. 2. A lehelyezett kauciót százezer lejről magasabb összegre kell felemelni. Az eddigi tapasztalatok Szerint ugyanis >a százezer lej egyáltalán nem volt kellő biztosíték a színigazgatók részéről., 3. Egyöntetű, kötelező szerződést kössenek minden színigazgatóval, mely azonban a szinészszindikátus láttamozása nélkül nem lehet érvényes. 4. Biztosítani kell a színészek létminimumát. 5. A szindikátusnak jóváhagyása szükséges a szín- igazgatók szerződéséhez. A szindikátus csak olyan szerződést hagy jóvá, amelynél a szinigazgató megfelelő erkölcsi éí: anyagi garanciát nyújt. 6. A minisztérium dönt az erdélyi színészek panaszai fölött. A szindikátus egy delegátust küld ki a minisztériumba, mindenesetre olyan embert, aki ismeri az erdélyi színészek és színészet ügyét. 7. A rendőrség ellenőrzését kérik a sziuidirektorok és színészek konfliktusait illetőleg, 8. A koncessziókat ezentúl a minisztérium mindig a szezon megkezdése előtt három hónappal adja ki. 9. A szinigazgatók kötelezettségeit a koncesszió hivatalos aktái tüntetik föl. 10. Külföldi állampolgár Romániában színész nem lehet. 11. A szinészszindikátus közegeivel ellenőrizteti, hogy az erdélyi színészek művészi klavitás szempontjából megállják-e a helyüket. Az ellenőrző közegek lapszerkesztők, Írók és művészek sorából fognak kikerülni. 12. Színész csak az lehet, aki a szdnészszindiká- tusnak tagja, ezzel kell elejét venni annak, ami például megtörtént Róna Dezső társulatánál, akinek 25 ;ágból álló truppjából csak hét volt szindikátusi tag. Setényi Elemér szólt hozzá legelőször az elhangzott javaslathoz. Benyújtotta és felolvasta, a nagyváradi színészek május 27-én tartott üléséből készült memorandumot. Javasolta, hogy két nagyobb és két kisebb játszási területet szabjanak ki Erdélyben. A szerződések egyéves szerződések legyenek, egy hónapos szünettel, amiben a színészek fizetésüknek felét kapják. A szinigazgatók teljes művészi és anyagi garanciát adjanak. Ne kaphassanak koncessziót bukott szinigazgatók. Tiltakozott a tizenháromszázalékos jegyadó ellen. Erősen kikelt azok ellen a szinigazgatók ellen, «kik hogy anyagilag jobban* jöhessenek ki, uccá- ról szednek fel színészeket és színésznőket. Hevesi színtársulatának nevében Vig Ernő olvasta fel a memorandumot. Javaslata szerint hat-hét játszási kerületre kellene bőosztani Erdélyt és ezeket a területeket szigorúan izolálni kell, védekezni kell azok ellen az igazgatók ellen, akik kabaréengedéllyel játszanak és elveszik a kenyeret a hivatásos színészek elől. A szerződtetett tagoknak előre való kifizetését és a kaució elengedését kérte. Végül kérte a színházi törvényszék visszaállítását és 50 százalékos vasúti kedvezményt kért a színészeknek. Ferenczi színtársulata nevében terjesztettek elő ezután javaslatokat. Szakács Árpád levelét olvasták fel ezután, amelynek legfigyelemreméltóbb passzusa az, hogy a koncessziók ezentúl három évre szóljanak, mert az eddigi tapasztalatok szerint egy éven belül az igazgatók nem tudtak beállítani megfelelő könyvtárt és ruhatárt. Majd Isac Emil miniszteri biztos szólalt fel. Kijelentette, hogy a minisztériumban az elhangzott panaszoknak és javaslatoknak szószólója lesz. Végül a tisztujitást ejtették meg. Elnöknek egyhangúlag ismét Braborescu Istvánt választották meg, a nyolc rendes választmányi tag sorába bekerült Leö- vey Leó és Tóth Elek is. Az ülés a délutáni órákban ért véget. Wi a helyes és ml a tévedés a színész- szindikátus memorandumában ? A szindikátusi memorandumnak már az clgŐ pontja alkalmas zavarok előidézésére. Ez a pont ugyanis azt javasolja, hogy a jövőben ne lehessen koncessziót kapni a szinészszindikátus hozzájárulása nélkül. Ezt mi úgy módosítanánk, hogy a szindikátus javaslatokat tehet ugyan, azonban a minisztériumra nézve kötelező erő nélkül. Nincs ugyanis szükség arra, hogy a koncessziókérdés a jelenleginél még komplikáltabbá váljon. Helytelennek tartjuk azt, hogy a szinigazgatók kaucióját százezer lejről magasabb összegre emeljék föl. Ha ez az összeg akár ötszázezer lej is volna, akkor sem tudna megfelelő anyagi garanciát nyújtani, hiszen egy színtársulat egy-két hónapi rezsije felülmúlja ezt az összeget. Nem a pénzbeli garancia a lényeg, hanem olyan megbízható szinigazgatók kiválasztása, akik egyéni korrektségükkel garantálják a kifogástalan szinházvezetést. Céltalan és felesleges akadályokat. támasztó pont az is, amely a szerződéskötésekhez szinészszindikátus láttamozását követeli. Olyan felesleges formalitás ez, amely a gyakorlatban keresz- tülvihetetlen is. Reakciós és helyt nem álló a memo- randumtervezetnek hetedik pontja., amely a rendőrségnek kíván szereplt nyújtani a direktorok és színészek közötti vitás Ügyekben. Azt hisszük, a világon első ízben történt meg, hogy egy szinésztestület művészeti ügyekben rendőrségi intervenciót kér ki. De bizonyosak vagyunk benne, hogy Rebreanu vezérigazgató félredobja az ilyen javaslatokat. A memorandumnak az ,a pontja is belátástalan és a tényleges helyzetet figyelmen kívül hagyja, hogy „Romániában külföldi állampolgár színész nem lehet.” Nem frázis az, hogy „művész hazája széles e világ.” Éppen elég megkötöttség zárja el a külföldi művészet útját Rbmánia felé, nem helyes, hogy a szinészszindikátus maga áll elő ilyen kategorikus és felesleges tilalmakkal. Ennek a prepozíciónak különben is csak akkor lehet létjogosultsága, ha sikerül megvalósítani a magyar színész- akadémia ügyiét s ez az intézmény bebizonyítja a célnak megfelelő voltát. Hiszen éppen azért züllött le egyebek között a® erdélyi szinészet, mert Erdélyben a szinészkép'zés megállóit, a szinészimport elé pedig mesterséges akadályokat hárítottak. Természetszerűen nem kívánhatjuk a színészek beözönlését, de amint az állam is engedélyezi az idegen munkások itt tartózkodását, ha szakmájukban nincs román állampolgárságú, megfelelő munkaerő, úgy itt sem szabad megokolatlaa határzárokkal még jobban viz alá nyomni az amúgy is leromlott nívójú magyar színészetet. Szemben ezekkel a kifogásokkal a szindikátusi memorandumnak néhány pontjához magunk is szívesen hozzájárulunk. Helyeseljük azt a passzust, amely létminimumot akar biztosítani a színészek számára. Igen helyes követelés az is, hogy a minisztérium a koncesz- sziókat a szezon megkezdése előtt három hónappal adja ki. Errevonatkozólag különben teljesen megbízunk Rebreanu vezérinspektorban, aki éppen «ízért hívta össze májusban bukaresti ankétját, hogy ezt az álláspontot a gyakorlatban .is érvényesítse. Reméljük, hogy a magyar irók és újságírók _ ankétja kellő értékére fogja leszállítani « sziuészszindi- kát'us illetéktelen memorandumozó kedvét és fel fogja hívni Rebreanu vezérinspektor figyelmét arra, hogy a szindikátusi memorandum egyáltalában nem fejezi ki a magyar színészek álláspontját és igy nem játszható ki olyannak, mint ami a magyar szinészet javára szolgál. rg x sníoő* séffben utolérhotoilon I GYÁRI LERAKAT! GYÁRI ÁRAK ! €@rs© Hasáig CSuI. - Gyermekkocsi 475 leitől! Árjegyzék kívánatra ingyen !!! ► > ► > ► » ► ► ► szanatóriumi gőzfürdője Monostori ut 64 szára alatt továbbra is állandóan nyitva, férfiaknak: kedd, csütörtök, szombat egész nap és vasárnap délig, nőknekszerdán és pénteken egész nap. Kádfürdő és mindennemű gyógyfürdő állandó rendelkezésre. park fürdő ügas^aSösága €!uí-Ko!ozsvár( Monostori ui 64 ssása. ◄ < < <
