Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-14 / 132. szám

« ■ 7 .............. '<»»«1» X//Z. »FF. 132. SZÁM. WS •mmm  király útlevele Nem titok, hogy Károly király _ akkor még csak herceg, akitől a liberális diktatúra idején még ennek a cimnek jogos használatát is elvitattak és volt például idő, amikor kifejezett utasítást kaptak a lapok és cenzorok, hogy Románia trón­örökösének nevét csak mint Carol Cavaimant, mint egyszerű polgárembert szabad lenyomatni _ egy párizsi követségi attasé útlevelével indult, neki an­nak a bravúros repülőutnak, amely számára ugyan­azt a diadalutat jelentette, mint Napoleon számára az Elba szigetére való száműzetés után a partraszál­lás. Persze akkor még nem volt király és a külföl­di hatóságok előtt csak trónkövetelőnek számított, akinek, ha például repülőgépének defektusa miatt le kellett volna szállania _ mondjuk_ Csehszlo­vákiában, számolnia kellett azzal, hogy ez a kis utlcycl-affér olyan diplomáciai káosz magja lehet, amely nemcsak kitolhatta volna a tróni'oglalást, hapcin a mai rendkívüli kedvező atmoszférának el­szalasztása miatt talán végleg megakadályozta vol­na azt. Soha olyan súlyos és kellemetlen kérdés nem volt az utlevélprobléma, mint manapság. Hol vagyunk a béke boldog napjaitól, amikor az egész útlevél- ügy voltaképpen formaság volt, amikor be lehetett barangolni egész Középeurópát útlevél nélkül, ami­kor a passzus inkább csak regényekben szerepelt és százézerszámra akadtak emberek például Ma gyarországon, akik anélkül születtek és haltak meg. hogy akármilyen útlevél is a szemük elé került volna. Ma pedig az útlevélnek legalább egy tucat­nyi válfaját isiperjük, ha nem is saját praxisunk­ból, de közvetlen ismerőseink és barátaink elbeszé­lése alapján. Ismerjük az úgynevezett Nansen-ut­lcvclet, ismerünk embereket, akik _ állampolgár­sági ügyeik ég és föld között lebegvén _ egyenes utón, ha megszakadnak sem juthatnak útlevélhez, Ami a közönséges és kellő okiratok felmutatása mel­lett beszerezhető útleveleket illeti, itt is különböző kategóriák vannak. Az éves útlevél megszerzése különös kegy és bizalom jele. Az éves útlevélnek meglehetősen borsos ára 650 lej, de vannak protek­ciós foglalkozási ágakhoz tartozók, akik ennek az összegnek felét sem tartoznak megfizetni. A tör­vény kedvezményeket biztosit azoknak, akik sze­génységi bizonyítványt tudnak felmutatni, viszont szegénységi bizonyítványt csak az kaphat, akinek évi jövedelme meg nem haldja a 12.000 lejt. Szóval ez a platonikus engedmény csak olyanoknak szól, akik, ha akarnák, sem tehetik ki a lábukat az ország határain, lévén számukra a vasúti jegy ára olyan elérhetetlenül horribilis összeg, amelyre legmeré­szebb álmaikban sem gondolhatnak. Hogy mit kell talpalni és milyen akadályversenyeit kell legyőz­niük azoknak, akik útlevél birtokába akarnak jutni Romániában, erről nem lehet egy kisebb cikk kere­tében kimerítően beszámolni. Hiszen csak az elő­írásos okiratok megemlítése is kitenne egy nyomta­tott ujsághasábpt. Hogy mennyi felesleges idővesz­teség jár még ezzel, azt mondanunk sem kell. Azt sem kell mondanunk, hogy Romániában szank­cionálták azt az Európában talán egyedülálló 1rük- köt (mert másnak nem nevezhetjük), hogy aki út­levélhez akar jutni, annak előbb minden adóját ki kell fizetnie. Tehát adóbehajtás végrehajtó nélkül. Ez is olyan patent, amiből egy ügyes ember millió­kat kereshetne, mert könnyen bebizonyíthatná az összes európai kormányoknak, hogy ilyen réven te­kintélyes százalékkal lehetne fokozni az állami be­vételeket, Kérdés azonban, hogy más államok haj­landók-e igénybe venni az ilyen igazán nem nyu- gateurópai pressziókat? Térjünk azonban vissza II. Károly király út­levelére- Talán ezek után nem lesz nehéz bebizonyí­tani Károly királynak, hogy az útlevél lehet jó vj- zumszerzési alkalom a gyenge valutájú államoknak, lehet munkatorlódási lehetőség és utas-zaklató módszer a határrendőrségi közegek kezében, de bizonyos, hogy egy olyan vérí'orralóan ostoba eső hevenye a háborús időknek, amelynek kiküszöbölé­sére valóban elérkezett már az idő. Hagyjunk fel már az országhatárokon át is kiterjedő spicli-rend­szerrel, hagyjunk fel békés embereknek felesleges zaklatásával, elvégre nem minden ember kém, fje­Ha nincs pénze, akkor is vAşăroShaţ 20 heti, vagy 5 havi részletfizetésre konfekció és textil árut, selymet, szöveteket ol­csón a Rottenberg Márton cégnél P. Carolina 5. törő és szélhámos és ezeknek a nemes foglalkozások­nak tiszeletreméltó képviselői még sem olyan fontos személyiségek, hogy miattuk mindenki gyanús le­hessen, aki él és utazik. Ha más szempont nem szólna az útlevél ellen, úgy Károly király utlévél-ügye alkalmas arra, hogy megdöntsön minden'felhozható érvet. Károly herce­get egész kémhálózat vette körül Párisban, minden mozdulatára figyeltek, a spiclik ott ólálkodtak állan­dóan a repülőtér környékén, nehogy repülőgépre szállhasson a liberálisok által proszkribált herceg, a követségen normális utón bizonyára nem jutott volna útlevélhez, vagy ha hozzájutott volna, a şiff­(Budapest, juaius l.° ) A magyar parlamentben tegnap is, ma is szóbakerült a román trónváltozás kér. elése. A tegnapi ülésen Schandl Károly, a romániai eseményekkel foglalkozva, ezeket mondotta: — Egy kijelentés hangzott el az. uj uralkodó. ré- jzéről — mondcttoi —, bogy a szomszéd országokkal jó viszonyban akar lenni. A magyar nemzet felejteni is tud, de minden jó viszony alapja az, hogy az igazság- keresésben támogassanak bennünket. I-ía a jó viszony keresése ebben ,az irányban fog történni, akkor sok (Varsó, június 12.) A Kuiáer Varsapti cimii lap Grandi olasz külügyminiszter látogatásával kapcsolato­san a®t Írja, hogy bármilyen jó is a viszony Olaszor­szág és Lengyelország között, a kapcsolatok mégsem mondhatók teljeseknek. A kéir ország' felfogásában ugyanis sulj'osabb természetű ellentétek is vannak, (Déva, junius 12.) Annakidején éppen a Ke­leti Újság volt az a lap, amely szóvátette, a kőrös­bányai református egyház földjeivel történt jogta­lanságot. Az egyház földjeiből ugyanis mintegy 70 holdat az agrárreform végrehajtása idején a kör­nyékbeli parasztságnak kényszerbérletbe adtak. Hiába v olt az egyháznak igaza, sehol sem tudta ki­verekedni a törvényes határozatot. így történt meg, hogy az egyházi földekből 40 hold szántó és 16 hold erdő több, mint öt évig kényszerbérletben volt, mivel néhány holdat a parasztok időközbeni el is ad­tak. Végre a tavaly ősszel a Comitetul Agrar he­lyesnek találva az egyház fclebbezésében foglalt in­dokokat, amely szerint a kőrösbányai egyház lélek- száma után a földek járnak, kimondta, hogy a kény szerbérletbe adott földek azonnal visszaadandó!:. rirozott táviratok félóra alatt elvitték volna Bra- tianuék boszorkánykonyhájára Diamandi ur vészje­lét, _és mégis Károly király ott őriztp a belső zse­bében az útlevelet, megmutatta a repülőgépet kor­mányzó pilótának is, aki amikor megkérdezték, hogy tudja-e kit visz, azt felelte: „Egy urat, akinek ren­des útlevele van!“ Az a körülmény azonban, hogy egyáltalában útlevele lehetett, azt bizonyltja, hogy ez az ellenőrzés céljait szolgáló, a cabinet noir kor­szakát felidéző intézmény teljesen csődöt mondott, tehát haladéktalanul meg kell szüntetni. E sorok Írója bizonyos benne, hogy ha az uj kormány bel­ügyminisztere az útlevél és vizűm eltörléséről fog a király elé dekrétumot terjeszteni, II. Károly gon­dolkozás nélkül fogja aláirni. sebet fogunk elfelejteni. A mai ülésen Friedrich István emlékeztetett arra, hogy Románia uj királya 1920-ban — akkor még mint trónörökös — Gödöllőn járva, olyan kijelentéseket tett, amelyek messzemenő perspektívákat jelen­tettek a két Ország viszonyára nézve. Rém tudja, hogy álláspontját mint király, szintén fenntartja-e, de ha igen, akkor az agrárblokk megte­remtésének nem lehet semmi akadálya. amelyek közt szinte áthidalhatatlan a békeszerződé­sekre vonatkozó felfogás. Olaszország ugyanis nem tartja megmásithatatlanoknak a békeszerződéseket, Lengyelország azonban szigorúan ragaszkodik a<zok iiatáfozatailioz. A végrehajtást azonban csak most tudták eszközöl­ni, mivel a parasztok nem a legnagyobb hajlandósá­got mutatták a visszaadásra. A napokban a bizott­ság kiszállott s a kényszerberlő, mint egy 33 paraszt gazdálkodónak megmagyarázva a döntést, az egyházat ismét visszahelyezte jogos bir­tokába. — A virágünnep rendezőségének köszöneté. Az igazgatóság ilymódon is megköseönni kívánja a Virág- ünnepélyt rendező egyesületeknek, tagoknak, jótevők­nek és szereplőknek szives és sikeres fáradozását. Kü­lön is megismétli ezt az ünnepnek kitűnő műkedve­lőivel és a koncert művészeivel szemben. A rendező­ség Bödör Erzsi, Lőwy Leopold, Gonda Imre énekmű­vészeknek, Blum Uns, Pop Virgil, Rimóczy Violka zongora, hegedű és táncművészeknek ezúton fejezi ki köszönetét. Zürich Valutapiac 1930 . junius 12. Kolozsvár Ziiirch nyitás 1 zárlat : ufó Berlin Biíkarssí Budapest Bécs Prága Lsndon Zürich Newyork London Párís Milano Prága Budapest Belgrad Bukarest Becs Berlin 51590 2.-0625 2025V8 27015Q 153C50 9030 91250 3065Q 72 £0 IZh'8 516 250650 202550 2702 ‘ 1520 9030 91250 3063J 7276 123Q75 51610 250750 202525 2703 1530 9030 9125Q 30.50 727eí 12314 8121 41910 20359 1645 2195 1243 7326 2493 5913 3263 16810 817Vs 661 83350 500 2944 299 2376 4019 11Q7750 57170 277725 224350 299350 169350 ion 339.73 8063 13640 13735 70875 344225 2781,5 37125 2102V* 1239 J 12537/8 431V« lf>9 65.355 33725 U383 132.-.55 17662 589875 5966 2004 47565 801% 25062 48569 12374 9278 16)39 2779 818 3443 50361 3261 16820 819 664 886 2947 2380 402? Száz Sej árfolyama: Zürichben 30672 Londonban — Budapesten 3393/i Friedrich István emlékeztetett Károly király |920.-ikI gödöllői nyilatkozatára, amely ki­induló pontja lehet a két ország barátságos viszonyának  békeszerződések kérdésében különbözik Olaszország és Lengyelország felfogása Ot évi utánjárás illán v.sszaadták a kőrösbányai református egyház jogtalanul kisajátított földjeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom