Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-13 / 131. szám

7 XÍIL ÉVF. 1.31. SZÁM. ___________ ___ JRtoOCWWfcWR' 'Kémnők a oilág Oírosz©rsság a világháború után ás kémkedik Anglia és ¥ranciaország ellen — Egy állítólagos orosz emigráns tábornok leánya, akiről ki­derült, hogy Kovács Jenőnek hívfák és Kun Béla embere — Hogersky grófnő, aki harmincmillió iont sterlingért eladta a japánoknak a Port Arthur-erőd titkát, mint szovjet kémnő bukkant fel Besszarábíában A Keleti Újság eredeti cikksorozatának tizennegyedik közleménye {Párisi munkatársunktól.) A világháború legügyesebb kémei az oroszok vol­tak. Nem is csoda, nagy gyakorlatuk volt hozzá. A titkos rendőrségnek Oroszországban mondhatni évszáza­dos gyakorlata volt, a belső forradalmaktól való félelem kifejlesztette ezt az intézményt. Az Ochrana örökségét átvette a csóka, a szovjet titkos rendőrsége, amely egy­formán kémkedik úgy az országban, mint a világ minden más részén. E cikkünkben két oroszországi kémkedési esettől számolunk be. Az egyik mélyen belenyúlt: a világ­háborúba, sőt hőse már a világháború előtt is szerepelt. A másik kémkedési história napjainkban játszott. Mi­ként kémkedik a mai Oroszország Anglia és Francia- ország ellen — ez a tárgya. Lássuk előbb az utóbbit. Gerald angol követségi tanácsos miután túlesett a rajnai kiürítéssel kapcsolatos német szövetségesi tár­gyalásokon, a genfi tó egyik legelragadóbb pontjára, Montreauxba ment pihenni. Nappal sétált Montreaux virányaii», a délutáni órákba pedig beült a kaszinóba és ruleaezett hajnalig. „Nem látta Mitsui ?“ Egy délelőtt szokásos sétáját végezve, egy sziávos akccntusu elegáns hölgy szólította meg franciául. — Nem látta-e Mitsut, az édes kis kínai pincsemet? — kérdezte. Az ideges hölgy a kérdést feltette több járó-kelő­höz. Azok sem látták, a köveitségi tanácsos ur sem. A kutya később előkerült, ezenfelül a francia hölgy egy uj ismeretségre tett szert, A francia hölgy később elmondottá, hogy nem francia, hanem orosz. Natasa Ivaniewszkanak hívják, egy emigrált orosz tábornok leánya. Már az első be­szélgetés alatt hevesen szidta a bolsevistákat, jólesett ez az angol fülnek hallani. Est© megint találkoztak — a játékasztalnál. A diplomata veszített, az orosz hölgy nyert. — A szerencsémnek a titka — mondotta az orosz hölgy mosolyogva — ez a brilliáns kis: amulett, amelyet tegnap a szentelt vízbe mártottam. Másnap megint veszített a követségi tanácsos, erre felajánlotta neki az amulettet. — Játsszunk közös kasszára, — mondotta és ez­úttal elvezette őt egy hollandi festő villájába. Csoda­szép villa volt. Egy javai komornyik szolgálta fel a pazar étkeket a legcxceutrikusabb társaságinak. Gobelin, félelmetes Buddha~szobrok. A követségi tanácsos maga mellé tette az amulettet és — nyert. (Csak nagy idő múlva ébredt föl arra, hogy őt tulajdonképpen nyerni hagyták.) Közben mámoritó italokat szolgáltak föl és valaki szóba hozta Oroszországot. Nagy vita fejlődött ki Oroszország körül és. az emelkedett hangulatban a szép orosz nő különböző kérdéseket intézett a diplomatához Anglia és Franciaországnak oroszellenes terveiről, amelyekre a tanácsos gyanútlanul válaszolt. Egy akta elvéss A tanácsos, mondanunk sem kell, beleszeretett az exotikus arcú szellemes orosz nőbe, de ez nem reagált a heves szerelmi vallomásokra. Ami összekötötte őkelt., a játék szenvedélye volt. Egy szép napon Gerald kelle— Rogersky grófnő azonban valóságos, nő volt és bi­zonyos vonatkozásban a világ leghíresebb kémnője. Az öregedő hölgyet időszerűvé a bess'zarábiai ismert kém­kedési ügyek tették. Hetekkel ezelőtt zárták le a Ti- bacu-féle pör aktáit. Megállapították, hogy Tibacu szigunancaíonök Oroszország számára kémkedett és a kapcsolatot közötte cs az orosz kémszervezet között egy Sonja Worski nevű Kisenevben lakó hölgy közve­tít ette. Körülbelül két éve annak, hogy Kisenevben meg­jelent Sonja Worski, egy cári generális özvegye, akit maga Kutjepow Párizsban élő orosz tábornok — aki szintén egy nő révén áldozata lett az orosz kémkedés­nek — ajánlotta a hatóságok figyelmébe. Sonja Wors­ki négyszobás lakosztályt rendeztetett be magának Kisenev legelőkelőbb szállodájában és nem került hosz- szu időbe, hogy közkedvelt tagjává váljék a kisenevi társaságoknak. Egyik estélyen megismerkedett Tibacu szigurauca irodafőnökkel, Port Arthur elesik Roger ski grófnő ma leihet egy jó ötvenes. Kém­kedése 1905-ben aratta első jelentős diadalát. A japá­nok már hónapok óta Idába ostromolják Port Arthur erődöt. Az erőd bevehetetlennek látszik. Egy szép na­pon egy fiatal hölgy jelenik meg Jomata hercegnél, a Mikádó unokaöccsénél. A japán főhadiszálláson talál­koznak. Rogerski grófnő s a japán herceg minden ker­telés nélkül, mint rideg ügyfelek, azonnal a tárgyra férnek: — Kos, ön azt állitja magáról grófnő, hogy meg tudja szerezni nekünk a Port Arthur erődítményének a titkát. Ügynökeim jelentették, hogy önnek jó össze­köttetései vannak az orosz vezérkar tábornokaival. Mit kér érte, hogy elősegítse, hogy harcok nélkül bavehes- sük az erődöt. mellen értesülést szerzett arról, hogy a svájci követség­ről egy fontos. Oroszországra vonatkozó ügydarab veszett el. Ugyanakkor egy még fájdalmasabb eset: az orosz nő búcsú nélkül eltávozott és vele egyidejűleg távoztak el a hollandi festő társaságának orosz tagjai is. Gerald most kezdett gondolkozni. Egyszerre élt a gyanúperrel, hogy hátha kémek hálójába esett, Mindenesetre kötelességének tartotta bejelenteni az esetet felettesének, aki továbbította az ügyet az Intelligence Servicének. ‘Megindult a nyomozás. Szenzációs eredményekre vezetett. Az angol titkos rendőrség megállapítása szerint Natasa Kanjewska sohasem volt egy orosz emigráns tábornoknak a leánya, sőt nem is leány, hanem férfi, Kovács Jenőnek hívják és Kun Béla társaságában ment át Oroszországba, ahol leányos külsejénél fogva a kiváló nőimitátort kémke­désre fogták bé. Mondanunk sem kell, hogy Gerald követségi taná­csos hosszú orral távozhatott Montreauxból és vigasz­talásul az a körülmény sem szolgálhatott neki, hogy a kalandnhk emlékét egy brilliáns amulett őrzi meg. Hiszen mi sem természetesebb annál, hogy a brilliáns amulett is hamis volt. Rogerski grófnő titokzatosan mosolygott, evwvvvvwwwvvvvvv'wvvyN^/wvsAe^wwvowvw»ewvwv"uOAAivvwwwvww^/ Egy előkelő IhSIgy jelenik naeg Kisenevben de ennek az ismeretségnek senki som tulajdoníthatott nagy fontosságot, mert ugyanazon az esiélyen az orosz grófnő a hatóságok többi jelenlevő képviselőivel ne­hány szót váltott. Tibacu előtt ismeretségük későbbi folyamán az ál­lítólagos orosz tábornoknő leleplezte inkognitóját. Ker­telés nélkül elmondotta, hogy orosz kámszolgákut meg­bízottja és igazi neve Rogerski grófnő. Kisenevbe egyedül ő miatta jött és felajánlott neki egy olyan ösz- szegct, amelyet Tibacu nem tudott viesziaut.asitani. Rogerski grófnő azonban póruljárt Tibaeuval. Egy kettőre leleplezték az irodaíonököt, de Rogerski gróf­nőt nem sikerült elfogni, mert idejekorán elpárolgott Kisenevből. Hogy hol tartózkodik, azt pillanatnyilag senki sem tudja. A legnagyobb valószínűség szerint visszatért Oroszországba és egyideig csendességben ül. Pár hónap múlva, azonban ismét aktivitásba lép, mert ugylátszik, ennek a nőnek a szenvedélye, hogy kém­kedésben, az élet és a halál e nagy hazárdjában őrölje fel idegeit. — Az erőd kulcsa a kezemben van. Megkaphatják. De nem harcok nélkül. Hogyan képzeli kedves herceg, hogy én elárulom a barátaimat? Igenis, önöknek mi- melniök kell a harcot, azt a látszatot kell kelteniük, hogy küzdenek érette, különben 24 óra alatt nyilván­valóvá válik Moszkvában, hogy árulás történt. — Önnek ig®za van — mosolygott a japán kémfő­nök — de mit kér? — Harmincmillió fonststerlinget — feleli a grófnő szemrebbenés nélkül. A napán lieroeg felállott. .— Ennyi pénzünk nekünk nincs. Sajnálom, nem tárgyalhatunk. — Egy titkot árulok el önnek, — de ezt teljesen ingyen — Port Arthurfc önök soha ebben az életben harcokkal be nem veszik. SOIR DE PARIS NOUVEAU DAQFUM DE CREATEURiDE'MON PARFUM Én nagy tisztelője vagyok a japán vitézségnek és ön- feláldozásnak — Jomatiai herceg könnyedén meghajolt, _de ismerem annyira a viszonyokat, hogy tudjam, ez a vitézség is amennyire képes. A vége az, hogy Port Arthur negyvermyele órán belül elesett.« Tilinszky gróf felrobbantotta az erőd mu- nieióraktárát, Worsky tábornok pedig pos­tagalambbal küldte el az erőd skiccét az ostromló japán parancsnoknak. ötössel tábornok, várparancsnok hadifogságba esett, de amikor kiszabadult, az orosz hadbíróság ele állították és halálra Ítélték. A halálos ítélet később kényszermunkára változtatódott át. A harmincmillió fonfsterlinget Rogerski grófnő szétosztotta cinkosai között. .. „ A világháború alatt a grófnő az Intelligence bor- vice szolgálatában dolgozott és vakmerőségét na sem mutatja jobban, mint az a körülmény, fcogy nj világhá­ború kellős közepén, három esztendőn keresztül Berlin­ből irányította a németellenes kémkedé_st._ .................. — Magyarország Angliával, Franciaországgal, Bel­giummal és Hollandiával tárgyalásokat kezdett a ví­zumkényszer megszüntetése érdekében. Budapestről je­tik: Az Olaszországgal, Németországgal, Ausztriá­val és Svájccal megszüntetett vízumkényszer után Ma­gyarország tárgyalásokat kezdett Angliával, Eranciaor- szájrgw-l, Belgiummal és Hollandiával a vízumkényszer megszüntetése érdekében. A tárgyalások sikerrel ke­csegtetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom