Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-09 / 128. szám

KstxsiTiWfteite XIII. ÉVF. 128. SZÁM. 2d Bulgária a válaszúton Bulgáriának egyetlen esküdt ellensége; a görög — Jugoszláviával haj­landó raeghéküím, ha... — Buroff külügyminiszter kijelentése szerint javul a román-hulgár viszony — A kitörölhetetlen orosz szimpátia — Magyar élet Bulgáriában és a magyar-bulgár barátság Bulgáriába kiküldőit munkatársunktól (Szófia, junius 7.) Izgató kérdés: hogy ala­kul Bulgáriának viszonya szomszédaival és hogy az uj külpolitikai orientáció, amelyet a reorgani­zált kormányzat kezdett meg, miként fog a gya­korlatban beválni? Tulajdonképpen most alakult meg az a kor­mány, amely levetkőztetett magáról minden forra­dalmi időkkel kapcsolatos jelleget. A Sztambulinsz- ki-kormány után egy többé-kevésbbé ellenforra­dalmi kormány következett, amely börtönbe ve­tette nemcsak a paraszt diktátor munkatársait, de a háborús kormány minisztereit. Liapcsev első kor­mánya még mindig a megtorlás jegyében kormá­nyozott. A mostani reorganizációval kapcsolatosan hat uj miniszter lépett a kormányba. Egyidejűleg Bulgária is megkötötte a párisi hábo­rú likvidálására irányuló egyezményét, Bulgátia is gazdaságilag visszanyerte önállóságát. Természetesen Bulgária nem tud belenyugod­ni elvesztett területeibe. Amint már említettük, Bulgáriában hatszázezer macedón emigráns él. akik állandóan ébren tartják a revans szellemét. Ezek a macedónok statisztikai adatok szerint nyolc minisztert, nyolc aktiv tábornokot, 15—20 egyetemi tanárt, nagyszámú köztisztviselőt, mond­hatni a bulgăr intellektuel társadalom adták krémét és ezek mentalitása rányomja a bélyegét az egész politikai életre. Leghevesebben a bulgárok a görögökre ha­ragszanak. Görögországgal fönntartják ugyan a szokványos diplomáciai viszonyt, de a gyűlölet velük szemben állandóan éber. Társadalmilag a görögökkel nem érintkeznek és ha visszautasítják a balkáni federációra vonatkozó uj tervet, ezt an­nál Inkább teszi, mert Wenizelostól indult ki. Ami a jugoszláv viszonyt illeti, ismeretes, hogy macedón komitácsik állandóan nyugtalanít­ják Bulgária és Jugoszlávia jó szomszédságát. Bel- grád állandóan jegyzékeket küld Szófiába és kö­veteli, hogy egy tiz kilométeres semleges sá­vot húzzanak a két ország határán, a határvillon­gások elkerülése céljából. A felületesen ítélkező előtt úgy tetszik, hogy Bulgária lakossága a legel- keseredettebb ellenfelét Szerbiában leli föl. Hiszen voltak hónapok, még nem is olyan régen, amikor a két határ teljesen el volt zárva egymástól. A pi- roti konferencia azonban enyhített a két ország közötti feszültségen. Általában véve, azonban azt tapasztaltam, hogy a bulgárok magukhoz közelebb állónak érzik a szerbeket, mint a görögöket, köntj- nyebben megbocsátanának nekik és nem tartják kivihetetlennek, hogy mint két egymásra utalt szláv nemzet, szorosabb és testvéribb kapcsolatokat is megteremt­hetnek, bizonyos engedmények történtek Szerbia részéről. Abban az esetben, ha Szerbia enyhítene a mace­dóniai kisebbség sorsán, szabad kijárót biztosíta­na Bulgáriának a Jégéi tengerhez, ha Jugoszlá­via belső kormányzatát demokratikus alapra fek­tetné, akkor az együttműködésnek a lehetősége még abban az esetben is biztositottnak látszik, ha az önálló Macedonia egyelőre nem is valósulna meg. A Romániával való kapcsolat javulást mutat. Buroff külügyminiszter Genfben tárgyalásokat folytatott román államférfiakkal és nemrégiben fejtette ki egy expozéjában, hogy Romániában komoly jóakaratot észlel, a két ország között fennálló differenciák békés elintézésére. Természetesen Románia okozta sebek fájnak Bul páriának és talán innen magyarázható meg, hogy a két ország nem igyekszik közelebbi gazdaság kapcsolatot megteremteni egymással, nem építi k e vasúti összeköttetést olvan módon, hoav a bul­gár-román vasúti vonal az európai forgalom egyik nemzetközi fővonalának lenne tekinthető. Feltűnően jó a viszony Törökországgal. Nem szabad elfelejteni, hogy Bulgária török rab­ság alatt élt évszázadokig, hogy az 1921-i évi bal­káni háborúban Bulgária hozta a legnagyobb vér­áldozatot és hogy a bulgar nép kulturális és gaz­dasági kifejlődésének Törökország volt a főaka­dálya. Ma azonban a viszony megjavult. A két or­szág között a hajdani ellenségeskedésnek semmi nyoma, a vitás kérdéseket rendezték, sőt a két ország között barátsági szerződés is jött létre. Élénk kereskedelmi összeköttetés észlelhető mind­két részről. Valójában Törökország Bulgáriának egyetlen szomszédja, amelyikkel jó viszonyban él. Ami a távolabbi barátságokat illeti, Bulgária és Olaszország között szövőd­nek meleg érzelmi szálak. Olaszország az égisze alatt álló politikai blokkjá­ba belekomponálta Bulgáriát is. lapjaiban állan­dóan a bolgáráigy igazsága mellett küzd, a bol­gár müvek egy részét olasz nyelvre fordítják, szemmel láthatólag Olaszországnak szándékai vannak Bulgáriával. Ez azonban nem zárja ki a francia közeledést sem. Franciaország számos is­kolát tart fenn Bulgáriában, Szófia tele van fran­cia könyvkereskedőkkel, nehány olasz nyelvet ta­nító gimnázium mellett a legtöbb középiskola a francia nyelvet tekinti kötelező tantárgynak és ál­talában véve a franciául beszélő bulgárok száma a legnagyobb. A bulgár közoktatás alapgondolata, hogy minden középiskolából kikerült bulgár ifjú­nak, vagy leánynak, legalább egy idegen nyelvet kell tanulni. Nos, az idegen nyelv tanulása körül a francia vezet, utána nyomban a német követke­zik, majd az angol és az olasz. A német-bolgár kapcsolatok még a világhá­borúból datálódnak és még ma is érezhetők. De ez a kapcsolat józanul reális, kimondottan gazda­sági jellegű és nem érzelmi kapcsolat. Bulgária ösztönösen sohasem kereste a német orientációt, a nép maga nem akart a központi hatalmak mellé állani és később a németbarát politikusokat vád alá helyezték és el is Ítélték. Bulgária őszintén, szívből egy népet szeret Európábyn és ez az orosz. Amikor Bulgária a világháborúban megizente Oroszországnak a hadat, a szobranjeban sirva fa kadtak a képviselők. Bulgáriát Oroszországhoz a történelemnek ezer szála köti, igen intenzív kultu­rális összeköttetés állott fenn mindig a két állam részéről. A szovjeturalom magától értetődően két tétörte a kapcsolatot, at«rt Bulgária nem rokon­szenvezik a kommunizmussal és az a mentalitás, amelyet kommunista ügynökök még ma is bek akarnak oltani a bolgár intellektuellekbe. idegen marad a nép lelkében. A ma^yar-Üralgái* barátság Legvégére hagytuk a magyar-bulgár kapcso­latokat. Bulgáriában nagyszámú magyar él, akik­nek úgy Szófiában, mint Filippopolban és Rusz- csukban magyar egyesületeik vannak. A magyar barátság nemcsak történeti rokonszenven nyug­szik. de úgy Bulgáriában, mint Magyarországon átérzik a faji összetartozás gondolatát. Bulgáriában éppen úgy, mint Magyaror­szágon tudományosan mutatták ki e két nemzet vérségi eredetének közösségét, A szófiai egyetem magyar tanszékének tanára dr. Fehér, hosszú évek óta összekötő kapocs a bulgár és magyar tudományos világ között. Jellemző, hogy lépten-nyomon akadtunk bulgárokra, akik magya­rul beszéltek, mert sokáig Magyarországon ker­tészkedtek. Értesülésem szerint a budapesti egye­temeken közel száz bulgár egyetemi hallgató ta­nul. Bulgária vezető közvéleménye állandó érdek­lődést mutat a magyar klltura irányában, amikor Petőfi centennáriumos ünnepségét megtartották Szófiában, az egész bulgár intelligencia ott volt. Szófiában lenjártunkkor a magyarországi diák- egyesület részéről éppen doktor ölyvedi László tartózkodott lenn, aki a magyar főiskolai ifjúság üdvözlését hozta és egy emlékmű leleplező ünne­pélyén hatásos beszédet mondott. Bulgáriában azonban, valljuk be őszintén, a mai modem magyar irodalomról, kulturális törek­vésekről, a magyar művészet reprezentánsairól nem sokat tudnak. Több bulgár vezető egyént, többek között egyetemi tanárokat is megkérdeztem , hogy kik azok a magyar irók, akiket ismer? Jókai. Petőfi — mondotta és legfeljebb Molnár Ferenc nevét emlegették. Valamennyien azonban kijelen tették, hogy legsürgősebb megtalálni a módját, hogy a modem magyar irók müvei bulgár nyelvre lefordittassanak és hogy egy bolgámyelvü folyó­irat alapittassék intenzív kulturcsere céljából. S3 m m m ss m íiaszoos szórakozást szórakozási Szép szórakozás I a fényképezés. — Az összes gépeket és fotó-cikkeket legelőnyösöbben szerezheti be­Kovdfs P. és Fiai Cluf^P?^ fű — Árjegyzéket kiváltaira díjtalanul küldünk ss STANDARD csereakció utján modern hálózati Stendardyne re. A rádiókereskedője ingyen be- mutatja es felvilágosítást ad. Kedvező havi részletfizetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom