Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-09 / 128. szám
I Î4 Európa-gondt Európáról azelőtt, a világháború előtt inkább rsak mint geográfiai fogalomról tudtunk. Tudtuk, hogy van, benne éltünk s bár az összefüggés minden egyes különálló politikai és kul túr tust között kétségtelen volt, mégis az egyes országhatárokon belül az európai összetartoaás tudata korántsem volt olyan evidens, mint ma, amikor már egész megszoktuk, hogy úgy politikai, miut gazdasági vagy szellemi jelenségeinkben egy Európa-eyémrţ való méretezéssel gondoljuk végig az ép felmerülő kérdéseket. Európa, mint egység Így az aktualitásnak olyan vonalára érkezett, amikor már nemcsak az elgondolás számára, hanem reális törekvésekben is manifesztálódik. Az a bizonyos Fáneurópa gondolat, amely tiz év előtt még tisztára atelie ötletnek hatott, ma a legsúlyosabb politikai testületek előtt a legkomolyabb discuasio tárgya, napról-uapra gyűlések, memorandumok, sőt diplomáciai jegyzékek foglalkoznak vele, kongresszusokon tárgyalják s a kongresszusok pontjai a Népszövetség előtt fekszenek. Az az egykor még az élményekben sem létező Európa-egész és Európa-egység valami megvalósulás felé vajúdik . . . Hosszú és érdekes kérdés volna felfejteni, hogy ennek az Európa-hazának a kialakulását milyen 'gazdasági, technikai, kulturális és politikai tünetek kényszeritették ki. Hosszú és érdekes Studium volna rámutatni, hogy az el sem halványuló nacionalizmusok korában miként született meg egy uj internacionalizmus: az Európa-internacionalizmus a maga gazdasági, politikai és kulturális elképzeléseivel. Ám bármilyen kényszerűségeken keresztül vajúdott is felszínre az Európa-egység gondolata és realitása s bármilyen nehézségekkel is küzd elkép- zelöinek és forszirozóinak akarása, kétségtelen, hogy ez az Európa-egység gondolat ma feltűnően aktuális. Túl az álmodozók és politikai utopizmusok- ban utazók törekvésein, ez az egységgondolat már elérkezett mindenkihez. Az ismeretlen európai polgárnak éljen bár Albániában, vagy a lengyel korridoron, lengyel spanyol alattvaló, vagy boldogtalan Duna—Tisza-közi magyar ez az Európa-egység gondolat, ma úgy rajzolódik föl, mint a menekvés, vagy legalább is valaminő jobb lehetőség útja. Erről a gondolatról, mint megoldási lehetőségről ma jobbra-balra vitatkozunk. Firtatjuk az esélyeit. 8 aggodalmaskodunk a nehézségek körül. Röviden kifejezve: mindannyiunk számára Bzükebb politikai és kulturális határainkon túl átméreteződ- tünk egy nagyobb országba: Európába. S ha valahogy kiakarnónk térni e gondolat elől, már oly aktuális és kényszerű, hogy lehetetlen kitérni. Minden gazdasági ankét, vagy politikai probléma, irodalmi discussió, vagy kulturális kérdés végső soron mindig az egyetemes, egységes Európára utal. A kérdése két már nem szabad és nem lebet másként nézni a tényleges elszigetelődés veszedelm* nélkül s a tudományok és irodalmak s a kulturfilozófiai publikációk még külön gondoskodnak arról, hogy ezt az Eurépa-egységet nehogy szem elől tévesszük: sőt az utóbbiak sötét anatémákkal és fenyegetésekkel jönnek s a végpusztulásról s a végenyészetről rajzolnak apokaliptikus képeket. Újabban például egy francia gondolkodó kiáltotta el magát, bizonyos Henri Massis, azzal, hogy az utolsó órája ütött Európának, ha nem fog össze egységesen és határozottan — Ázsia ellen. Ázsia a nyugati kultúrát veszélyezteti! — mondja Massis. „Kalkuttától Sanghaig s a mongol sivatagtól Anatolia síkságáig egész Ázsia fojtott örvénylégekben kavarog a szabadulás felé.“ Amióta Henri Massis ezeket a szavait leirta, azóta ez a „fojtott örvénylés“ még hatalmasabb. A veszély — egy Henri Massis szerint — még adottabb. Más kérdés volna természetesen kitérni arra, hogy Henri Massisnak ez a beállitása mennyiben jelent tényleg reális veszedelmet az európai, illetve nyugati kultúra számára. Mi itt csak fogadjuk el a tényt, hogy nagyon sok európai fórum előtt ez a Henri Massis féle beállítás ma a legkomolyabb vita tárgya. Megjelent például újból s talán nem is egészen véletlenül épp Henri Massis könyve után egy német professzornak, Theodor Lessingnek a könyve, (Europe und Asien, Felix Meiner Verlag, Leipzig), amely egyenesen a Henri Massis által felvetett kérdésre akar felelni, a kulturfilozófiai iskolázottság teljes apparátusával. Az az Európa-gondolat, amire bevezető sorainkban hivatkoztunk, Lossiug könyvében már kizárólagos erővel dolgozik. Nemzeti vagy faji elhatárol óságokról már szó sincs. Európa egész kultúrája, tudománya, művészete, gazdasági létformája minden differenciák nélkül, egységként jelenik meg. Th. Lessing szintén elismeri, hogy kulturális téren beszélhetünk az Európa-gondolat, az európaiság veszélyoztetcttsége felől, Európát és Ázsiát azonban még sem szabad rivalizáló ellenfeleknek tekinlapwMs XIII. SVF. 1*8, SZÁM. If I« ii'iMTiin» Európa* féltés teni, hanem csak két teljesen különböző szellemi típusnak. S ha el is ismer, valami harcfélét a kettő között, úgy — szerinte — sohasem beszélhetünk Ázsia harcáról Európa ellen, hanem csak arról, hogy az Európa-principium küzd az Ázsia-princi- pium ellen s az Ázsia-principium mindig legyőzöt- ten kerül ki ebből a harcból. Lessing szerint az ázsiai ember egy egész más természeti kötöttségben él, mint az európai, akit a rög démonai már egyáltalán nem kötnek, miután tudománya és civilizációja által már rég felszabadította magát azok alól. Ennek a felszabadulásnak az eredményei, elsősorban maga az európai eivilizatorikus szellem kikerülhetetlen Ázsia számára. Végeredményben tehát, csak arról van szó, hogy Ázsia, ha démoni kötöttségeiben viaskodik is Európa ellen, végül is alul kerül: az európai civilizációt s vele az európai kultúrát aklimati- zálnia kell: világ gazdasági és hatalmi vérkeringésének tempója diktálja majd belé. S ha most észlelhetők is olyan tünetek, mint például a buddhista szekták terjedése Európában s az ázsiai művészetek és filozófiák befolyása az európai művészetekre és gondolkodásra, úgy ezek mind olyan halvány és főleg gyökértelen tünetek, amelyek legkevésbé sem elégítik ki az európai szellem valódi hiányait. Európának nem Ázsiától kell félni, — mondja Theodor Lessing, — mert a nyugati kultúrát veszélyeztető bajok nem Keletről jönnek, még csak nem is Amerikából, holott ennek a veszélyes befolyása sokkal reálisabb, mint Ázsiáé (hanem — magától Európától.) Európát nekünk maga magától kell félteni. Féltenie kell mai hanyatló szellemiségétől, a mechanikussá lett köznapi életimádástól s attól a szellemi elértéktelenedési hullámtól, amelyet kitermelt. Ne Ázsia ellen harcoljunk, — mondja Lessing — mert ez a harc elfordult az igazi arcvonaltól, amelyet a rossz Európa ellen kell felvenni a jó Európáért. G. G. Ma el Ferenc versei Az örök seb Ilyet csak egyet ejt at élet. Nem halálos, be még se forrod s miként tűse a nemes bornak: ha öregszik mind jobban éget. Néha mosolygás*: lámcsak úgy van, derék mester a vénhedt idő, gyógyszere biztosan enyhítő. A sebedből egy vércsepp btiggyan. Hű kísérőd as uj tavaszban s az őszi nap bággyadt sugarát, mint ájtatos, tsolozsmds barát elbucsuztatja tőled halkan. S hol minden fájdalom megenyhül, ahol a könnyet, jajt nem érzik: a te sebed ottan is véreik, titkolt szent fájdalma elvegyül az elomló rögökkel... s néha megrázza vadul a földet az örök seb ... Kedves... Egyszer majd én is elmegyek ... Ahogy elmentek kezdettől fogva, akik valaha éltei,. > váratlanul, vagy elunt betegség nyűgétől szabadultán. Lelkem elszáll a kék messzeségbe ... Itt hagylak kedves... És nem marad utánam — kóbor tücsök után — csak nehány vers, néhány melódia ... Sem ezüst, sem arany, házikó se, föld se, még annyi sem, ahová gödröt ásathatnál koporsóm számára ... Itt hagylak, kedves, a világban, amelynek csodákra nyitott szemű szerelmese voltam. Itt hagylak emberek között, akiknek testvére akartam lenni... Nem bánt, hogy elmegyek ... természet rendje, hogy sárgult emberlevél lehulljon életfáról... De ott a mélyben, a porráleuésben, a tudatlanságban is fájni fog a te sorsod... Váddal illetsz-e majd, vagy megérted, hogy nem tehettem másként... a fényt kerestem, a szépet imádtam ... kincseket kerestem, a lélek drágagyöngyeit és — koldus maradtam... És te koldusnak asszonya maradtál... De nem... mégse... Ne állj ki a világpiacra kéregetőn. Én feljövök onnan a mélyből, megsimogatom a homlokod és lecsókolom a könnyeidet .. Megrázom az érettgyümölcsü fákat, kipergetem az arányló kalász szemét. És királyi asztalt terítek neked... LlUillI “Ä Budapesthez legközelebb eső tengeri fürdő. Tengerparton magyar uricsalád üdülő. Kitűnő magyar konyha. - Kedvezményes előszezon. Felvilágosítás: Telefon 874—25. Fizetésképtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DÍVID Braşov Str. Porţii (Kapu-utta) S1. Megbízhatóságáról 33 év óta előnyösen ismert. Iparigazolványos kereskedelmi ügynök. Dr. RÉVÉSZ MARGIT ppiBBhssansíóPiBm Budapei!, I. Remete-ál IS. Yelefon 649-96, «41-33. Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyermekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén készséggel küldünk tájékoztató prospektust. Acéláruk kúti Tnáiyás FIA ÖTVEN ÉVE Ssakfátszerész helyezte át apámDeb re cenb öl Kolozsvárra üzlet ét. Előbb a Kandia-uccában, 47 éve mai helyen Calea Victoriei 2 sz . alatt áll fenn az ország legrégibb acéláru óe látsserész szaküzlete. Mindig megbízható j cminöségü árut adott ée j ó munkát véglett, ezáltal nevének tiszteletet és becsületet szerzett. Huszonöt éve elhalt apám példáját követem—és hogy vevőköröm tízezret között számosán évtizedekkel tisztelnek meg bizalmukkal: hogy nehéz gazdasági válságok dacára vevőköröm nem apad, hanem növekszik. — ebből következtetem. miszerint nekem ia sikerült jo navet szereznem. Jő liimeve»!» iciUas'iäyäi soliasen« e!hanya$[OIai.
