Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-01 / 121. szám
f 3 «1 Cbáz BUDAPEST <* ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. XIII. évfolyam i2i-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Cluj-Kolozsvár, 1930. funius 1. Vasáffláp /TAXA POSTÁUL PLA- TITA IN NUMERAR No. 24256—927. „Győztem, a szondatQzet kioltottam“ - táviratozta Moreniből a katasztrófa pillanatában Lázár mérnök Lázár a kishalt 82-ős szondát okolja és most is bízik az oltási munkálatok sikerében — A parlamentben élesen támadták Lázárt, aki tíz milliót kapott a kudarcért — Xí'iiildölt miakatársinilíl — ^iflfflMMtiagyar tárgyalások. * "■ z-. > • T A rómáo-mágyar kereskedelmi tárgyalások efeő szakasza'''véget ért. Nicki Alfréd, nieghatal- mázött magyar miniszter közlése szerint a tarifális konvenció tekintetében még csak közeledés történt a két állam között, de az állatcgészséqügyi konvenció tekintetében már részletekre is kiható megállapodás jött létre. A tárgyalások egyelőre félbeszakadtak. de csupán azért, mert Nicklnek Budapestre kellett utaznia, hogy a magyar-cseh tárgyalásokon vegyen részt. A magyar-román kereskedelmi ; rgyalások bevezetését a józan politikai mc gondolás szugge- rálta. Román statisztika mutatja ki, hogy Románia az elmúlt évben kilencvenhétmillió pengő értékű árut szállított Magyarországnak, ezzeí szemben csak negyvenkétmillió pengő magyyar áru került be Romániába. Romániának e statisztika tanulsága szerint még fontosabb érdeke, hogy a kereskedelmi szerződés, az elevenebb összeköttetés Magyar- országgal létrejöjjön, mint Magyarországnak. Románia keres Magyarországon, Románia költség- vetésében aktiv határozottsággal játszanak szerepet a magyarországi tételek és b:zcnyára Románia a jövőben fokozottabb mértékben fog jól kijönni ez összeköttetésből, ha elmélyíti, barátságosabbá teszi és megfosztja az önnönmagáért való nemze- íieskedes politika jelszavaitól. Egyáltalában: Romániának rá kell már jönnie egyszer, hogy a gazdasági elszigetelődés mennyire vészes luxus abban az időben, amikor országunk gazdaságilag eddig soha nem tapasztalt mélypontra jutott. Maniuék a liberális párt gazdasági politikájának a komor örökségét vették át, de akkor fogadalmat tettek, hogy gazdasági politikájuk mozgékonyabb. korszerűbb, curópaiabb lesz az eddiginél. Nem egyszer hangoztatták, hogy kitárják a kapuit a külföldi tökének, árunak és nem állják útját az európai gazdasági élet természetes vérkeringésének. Ennek első feltétele az lett volna, hogy épitsék le egyszer a szomszédos államokkal a vizumot és ne kötözzék meg az egyik országból másikba való átkelés szabad fluktuációját. Valljuk be őszintén, Románia, még ha nem is a nyugati államok, de Magyarország példáját idézzük, a többi államokhoz képest érhetetlen módon ragaszkodik a személycsere indokolatlan megnehezítéséhez. Magyarországon a külföldiek tartózkodása nem jár olyan sok hókusz-pókusszal, nem kell sziguranciákra és külön rendőrségekre szaladgálnak, a szálloda portása öt perc alatt elintézi a szükséges formalitásokat. Magyarországon például nem kell a külföldieknek nehéz obulusokat lekópogtatniok, azért, mert átjöttek az országba. Romániában azonban, ha mindjárt ebben az évben a külföldi fürdőző vendégeknek először helyezik kilátásba a vizumdij elengedését, még mindig nehéz százasokat, még mindig vizumdijnak megfelelő dupla összegeket kell lefizetnie ,,idegenadó” címen. Magyarországon alig van már hónap, hogy a külföldiek ne utazhassanak vasúti kedvezménnyel, Romániában nos,, Romániában hol tartunk méq ettől?! Ezek mind csak részjelenségek és nem tartoznak szorosan az elindult román-magyar kereskedelmi tárgyalásokhoz. Ám, mindenesetre ezeket a kis anomáliákat hatályon kivül helyező intézkedések olajazottabbá tudnák tenni a nagy dolgokért folyó tárgyalásokat is. Miért ne gondolkozzon Románia emelkedettebb szellemben, ha ez nem túlságosan veszi igénybe a költségvetését, viszont az anyagiakon kivül a presztízsét is emeli? I Romén, angol, francia, né- | met, magyar, olasz, csen- | szlovák, szerb, horvát i fordítások, gépbediktálás, másolás, sokszoro- S j§ Bitás DR. MANDEL FORDÍTÓ IRODÁBAN. | gf Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 9. sä (Morenii. május 30.) Részletesen beszámolt a Keleti Újság a morenii szondatüz kudarcba fulladt oltási kísérletéről, amely egy ember életébe és 29 ember sebesülésébe került. Bukaresti munkatársunk kiutazott Morenibe, amely felé most az egész ország érdeklődése fordul. A 106-os szonda körül, mintegy félkilométeres távolságban nagy tömegek állnak. A kiváncsiak elfoglalták a magaslatokat, a környék összes jobb kilátó helyeit. Mindenütt csendőrkordon. Leigazoltatják a tudósítókat s a kis intermozzó után a hármas számú alagút felé közeledhetünk, amelynek szájából füstfelhő és lángoszlop Ifcör elő fülsiketítő sistergéssel. A dombocska túlsó oldalán van a végzetes kráter. A hegyről iejöveti Vszálgettünk Lázár mérnökkel, aki a következőket mondotta : Lázár: „A 82-ös szonda idézte elő a katasztrófát!” — Kedden délben 12 órakor történt a szonda el- dugáf.a. A munkálatok mindössze bárom percig tartottak. Két szivattyú munkához látott és óriási meny- nyiségü vizet szoritot ta csőbe. Délután három órakor a Romano Americana Társaság 82-es számú elhagyott szondája, amelyről nekem nem volt tudomásom és amely a 160-astól mindössze 8—10 méter távolságban van, meglepetésszerűen működni kezddtt s a gázok nyomása alatt homokot dobott fel. A homokkal kődarabok is kerültek felszínre. Ekkor már bizonyos volt, hogy a két szonda között geológiai kapcsolatok vannak. A homok és a. kavicsok mind nagyobb erővel tódultak ki, a nyomás ereje egyre növekedett, ngv, hogy egy-egy kődarab öt-hat kilométer távolságra is elröpült. A nagy nyomás miatt a 82-ös szonda régi .csöve elgörbült, nyílása eldugult és a gázak feszíteni kezdték a szomszédságban levő és általam épített hármas alagút oldalát. Ez igv tartott szerda reggel fél hátiig, amikor megtörtént a sajnálatos katasztrófa. A többit már tudják az urak. A magam részéről kijelentem, hogy a lelkiismeretem nyugodt. Megtettem a legszélesebbkörü óvintézkedéseket, amire bizonyíték az, hogy a 160-as szonda körül kiépített betonkamra és az abban levő gépek most is érintetlenek. Állítom, hogy a szonda ma el volna oltva, ha a 82-es olyan végzetesen és váratlanul közre nem. játszik, de kijelentem, hogy a munkát folytatni fogom s a tüzet el fogom oltani. Mit mond az egyik sebesült munkás? Ezután a kórházat látogattuk meg, ahol a sebeA kamarában napirend előtt Badoiu képviselő kéri a pénzügyminisztertől, hogy a hadikártalani- tások kérdését minél sürgősebben rendezze. Madgearu bejelenti, hogy a hágai egyezményből Romániának jutó anyagi javak ügyének tisztázása után, ami valószínűleg szeptember 1-éig megtörténik, azonnal megkezdik a kártalanításoknak a legmagasabb kvóta szerinti kifizetését. Pistiner a szocialista párt nevében és iniciati- vájából törvényjavaslatot nyújt be a jelenlegi választási törvény módosítására. Kifejti, hogy szerintük a kormány első kötelessége lett volna a jelenlegi fascista jellegű törvény megváltoztatása, mivel azonban ezt nem tették meg, a szociálista párt beterjeszti az ő elgondolása szerint elkészített javaslatot. Mata képviselő, (besszarábiai). az igazságügyminisztertől az uzsora letörésére szolgáló törvénysültek feküsznek. Jelenleg már csak három sebesült van, s ezeket is pénteken Ploestibe szállították. Egy Szabó György nevű szilágymegyei munkással beszélgettünk, aki elmondotta a munkálatok történetét. Az alagút építési munkálatai 150 méterig zavartalanul haladtak előre. Ekkor villamos szellőzteted; állítottak be, amely percenként 3000 köbméter levegőt frissített fel. Kétszázhatvan méternél érték el a munkálatok a 160- as szonda négyes csőrendszerét. A levegő ekkor 50 százalék gázt tartalmazott s a munkásokat gázmaszkkal szerelték fel. A cső körül kis kamrát vájtak, ezt kibetonozták és benne helyezték el a gépeket. Péntek éjjel a szivattyúk dolgozni kezdtek s a nyomás 116 atmoszférára csökkent. Lázár mérnök felvillanyozva buzdította munkára a munkásokat. Csakhamar átfúrták a második és harmadik csövet, amikor egy fogaskerék elromlott, de ezt hamar pótolták. Vizet és homokot. szorítottak be a csőbe, a nyomás állandóan csökkent, úgyhogy nem volt kétséges az oltás sikere. Kedden délben az utolsó csövet is átfúrták. Nehány perc alatt elhelyezték a készüléket, amely teljesen lefogta a cső nyílását. Fenn a tűz még lobbant egyet- egyet s azután hirtelen kialudt. Ekkor lépett munkába a 82-es szonda, amely 1914 óta halott volt. A kirepülő homok és a kődarabok valóságos pánikot keltetitek a lakosság között. Szerda reggel dugult el a 82-es nyilasa. A gázak átitatták a felső földréteget és fél hatkor hajnalban áttörték az alagút kettős deszkafalát. Valahol szikra pattant ki és fülsiketítő zajjal történt meg a robbanás. Az alagút szájához közel levő 26 munkás és 3 mérnök fejvesztetten menekült a Itüzten- gerből. Ugyanekkor, amikor a föld ősereje diadalmasan zúzta szét az ideiglenesen rárakott bilincseket, a morenii postahivatalban a kisasszony táviratot, kopogott: „Győztem, a 160-as szonda tüzet sikerült kiolts noua, " Lázár mérnök.” Persze a 160-as szonda nem tudott a távirat feladásáról. A jelenlegi helyzet az, hogy a 82-es szonda Ismét lángot kapott'és ebben a pillanatban 30 méter magasra törnek ele a lángnyelvek. A 160-as szondánál és az alagút szájánál enyhült a tűz. Most a 160-as felső nyílását akarják teljesen eldugaszolni és hozzálátnak a® alagút oltásához is. Ide homokot és vizet pumpálnak. K. E. javaslatot kér, mivel a falusiak 60—120 százalékos kamatot is fizetnek. Ceasoglu lupista a morenii katasztrófa ügyében interpellál. Ez szerinte annak a nepotizmusnak a következménye, amelyet a Maniu-kormány bevezetett. Lazar mérnök síért kapta meg az oltási engedélyt, mivel a jelenlegi kormány hive. Madgearu: Hogyan állíthat ilyet? Lázár mérnök tizenkét éve áll az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium szolgálatában, azelőtt pedig az UEG- nél dolgozott. A többség nem akarja Ceasoglut szóhoz engedni, aki ez ellen tiltakozik. Joga van beszélni — mondja — és az országnak tudomására hozni, hogy Lázár mérnök 10 milliót kapott és az ország ezt egy halottal és 29 sebesülttel fizette meg. Napirenden ejjgtán a szesztörvény szerepelt. Lázár mérnök tízmilliója a kamarában Mai számunk 12 oldal
