Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-10 / 104. szám

Xlll. ÉVF. 104. SZÁM. „Nem hagyjuk eltávozni Kolozsvárról! “ Közkívánatra Pataky Kálmán tenorista még egy nagy kon­certet fog adni a Magyar Színházban szombaton, május 10-én este 9 órakor. — A műsor a következő: Caccini, Pergolese, Schubert, Brahms, Strauss daloTr „Favorita“ (Donizetti) Elixir de Amor (Donizetti), „Heimchen am Herd“ (Goldmark) Májusi éjszaka (Rimski Korszakow) Turandot (Puccini) operaáriák. Jegyeket már most lehet kapni a „Romania Artistica“ szinházi ügynökségnél, Piaţa Unirii. A Csernovic- Nagyvárad közötti uj vasúti vonal folytatásaképpen Lengyel- ország is uj vasúti vonalat épit Az eddig Bukaresten át vezető ut 250 kilométerrel rövidült meg A Keleti Újság munkatársa három ország delegátusainak külön vonatán a vasútvonal megnyitó ünnepén (Bukarest, május 8. Kiküldött munkatársunk­tól.) Hónapokig folytak a tárgyalások a román, lengyel és cseh államok között egy uj vasútvonal megnyitásáról, amely közvetlen összeköttetést léte­sítene Csernovic és Nagyvárad között Lengyel- és Csehországon keresztül. A tárgyalások eredmény­nyel végződtek és az uj vasútvonalat ünnepélyes keretek között máju3 5-én adták át a forgalomnak. Ezzel az eddig Bukaresten keresztül vezető ut 250 kilométerrel rövidült meg. Az uj vasútvonal menet­rendje szerint a vonat délután 3 óra 5 perckor in­dul Nagyváradról és reggel 6 órakor érkezik Cser- novicba. Ellenvonatja este 9 óra 35 perckor indul Csemovicból és Nagyváradra érkezik 12 óra 35 perckor, tehát mindenképpen a legkedvezőbb össze­köttetést valósítja meg a két váro3 közti vonalon és időben is az eddigivel szemben hétórás megtaka­rítást jelent. Az uj vonal ünnepélyes felavatásáról kiküldött tudósítónk a következőkben számol be: Román részről a megnyitáson Stan Vidrighin, vasúti vezérigazgató, Pan Halipa közlekedésügyi miniszter, Gafencu államtitkár, Apostolescu a for- galmi osztály igazgatója, dr. Lázár Ilié képviselő és a sajtó képviselői vettek részt. A gyorsvonat percnyi pontossággal érkezett be Csernovicba, ahol a vasúti zenekar várta a román, lengyel és cseh zászlókkal feldíszített perronon a bizottság beérke­zését. A fogadtatás után azonnal összeállították a különvonatot, amelyben kizárólag a meghívottak foglaltak helyet és rövid idő alatt már röpítette is a három nemzet zászlóival feldíszített mozdony a szerelvényt a határ felé. Grigore Ghica Voda román határállomáson Gafencu vasúti államtitkár vette át a mozdony vezetését és tizenötperces rohanás után megérkezett a vonat Sniatyu, lengyel állomásra, ahol a lengyel vasúti őrség diszszázada feszes vi­gyázz állásban tisztelgett. A szintén feldíszített ál­lomáson a román nemzeti himnusz hangjai mellett Kühne, lengyel vasúti miniszter üdvözölte a dele­gációt, amelyre Pan Halipa miniszter válaszolt francia nyelven. Ezalatt a vonathoz csatolták a lengyel delegáció szalonkocsiját is, amelyben a lengyel minisztériumok polgári és katonai delegá­tusai és a sajtó képviselői foglaltak helyet. Beszál­lás után felhangzik a lengyel himnusz, a diszszá- zad újból tiszteleg, a zászló meghajlik és a vonat lassan kigördül az állomásról és tovább folytatja útját most már lengyel területen. A lengyel újságírók között Hieronim Wierzy- ooki lengyel ujságiró, mihelyt megtudja, hogy ma­gyar vagyok, a következő tiszta magyarsággal ki­ejtett mondatokkal fogad: „Jó bor. Szép kisasz- szony csókolj meg. Nagyou fáj doktor ur.“ Látva meglepetésemet, elénekli a „Szép asszonynak kuri- zálok“ kezdetű nótát is. Arra a kérdésemre, hogy hol tanult magyarul, elmeséli, hogy a világháború­ban, mint lengyel légionista, 15 éves korában meg­sebesült és három hónapig feküdt a debreceni, majd a kecskeméti katonai kórházakban. Előkerülnek a ijáborus emlékek, a vonat pedig röpül tovább. Wö- rochta állomáson a lengyel delegáció pezsgős ban­kettel lepi meg a vendégeket, amelyen a három nemzet delegátusai udvariasan méltatják az uj vo­iai fontosságát és köszöntik a szokásos módon a (iárom állam közti barátságot. Negyedórás ut után a vonat a cseh területen fekvő Kőrösmezőre érkezik be, ahol' hatalmas tö­meg várja megérkezését. Rudolf Mlcoch, cseh köz­lekedésügyi miniszter rövid beszéde után most már a cseh delegáció szalonkocsiját csatolják és a vonat tovább rohan. Másfélórás ut után átlépi a csoh- román határt és Yisóvölgybe érkezik be. Itt dr. Juga Gábor, máramarosmegyei prefektus üdvözli a hármas delegációt és a hatáx-zászlóalj diszszázad tisztelgése mellett tovább folytatjuk utunkat Má- ramaroşszigetig, ahova hatalmas közönség üdvri­valgása között robog be. A zöld fenyó'galyakkal és zászlókkal díszített állomáson dr. Kindrics Vasile, interimar bizottsági elnök tart beszédet, amelyre Gafencu államtitkár válaszol, majd dr. Lazar Ilié méltatja az uj vonal, fontosságát. A nagyarányú fogadtatás után a kivonult diszszázad, iskolák, cserkészek és nagyszámú közönség sorfala között indul a vonat »tovább és újból cseh területen ha­ladva át Halminál végérvényesen román területre érkezik. A különvonat végcélja Szatmárnémeti, ahol szintén grandiózus fogadtatás után a Dacia nagy­termében látja vendégül a delegációkat a város. Az utazás alatt munkatársunk beszélgetést folytatott Kühne, lengyel vasúti miniszterrel, aki kijelentette', hogy az uj vasútvonal a legnagyobb fontossággal Romániára mézve bir, mert főleg ro­mániai utasok fogják igénybe venni. Elmondja, hogy már az első román részről történt propozicióra a lengyel kormány a legnagyobb előzékenységgel mindent megtett a vasútvonal mielőbbi megnyitása érdekében. Lengyel szempontból azért különösen fontos az nj vasútvonal, mert most már a legsürgő­sebb feladatnak mutatkozik a Kuti—Wismic— Zmiatyu—Zalescib vasútvonal megnyitása, amelyen át közvetlenül szállítható lesz a Romániában kiter­melt famennyiség. Viszont Lengyelországból a széntranszportot könnyíti meg. Az év végén a már megkezdett munkálatok befejeződnek és igy a jövő év folyamán az előzetes konvenció megkötése után átadható lesz a forgalomnak ez a vonal is. Kijelen­tette végül a lengyel miniszter, a vizűm eltörlésére vonatkozólag feltett kérdésünkre, hogy Lengyeloi- szág éppen úgy, mint az összes európai államok, igen nagy fontosságot tulajdonit ennek a kérdés­nek és értesülése szerint már meg is történtek a lépések a szomszéd államoknál a vizűm eltörlése ér­dekében. — A Romániával kötött kereskedelmi konven­ciók milyen eredményeket mutatnak fél Lengyelor­szágban? kérdezte munkatársunk. — A konvenciók és főleg az egységes tarifa életbeléptetése óta a kivitel és behozatal állandó emelkedő tendenciát mutat — felelt a miniszter, ami azt hiszem, mindkét állam gazdasági érdekét egyformán szolgálja. Bucsuzásul elárulja, hogy a pompás kivitelű szalon- és hálókocsik az utolsó szegig Lengyelor­szágban készültek. Qy. l. Mi lesz a több millió magyar korona értékű Gozsdu-aSapitvánnyal ? A párasa egyezmény érdekes részletei az egyes magyar ala­pítványok és műkincsek körül — A világhírű PáSííy-mükincsek is CsekszíováMa birtokába kerülnek (Budapest, május 8.) A párisi egyezmény magyar ratifikálásával kapcsolatosan jelentettük, hogy a Gozsdu-alapitvány tekintetében is tárgya­lások fognak folyni Nagyszebenben Románia és Magyarország között. A megegyezés szerint a párizsi egyezmény életbeléptetése után egy hó­napon belül tárgyalások indulnak meg a Gozsdu- alapitványt. érdeklő ügyek rendezéséről s ameny- nyiben a tárgyalások eredményre nem vezetnek, akkor a felek elfogadják az állandó nemzetközi bíróság döntését. — A Gozsdu-alapit- ványt, amint köztudomású, Gozsdu Manó román nemzetiségű, de magyar érzésű biró léte­sítette, aki 1870-ben balt meg Pesten. Gozsdu 1848-ban vezetője volt azoknak a románoknak, akik a magyarokkal való együttműködést köve­telték. Magyarul irt és érzett, de pártfogolta a magyarországi román irodalmat is és vagyonát román nevelési célokra hagyta. Egyik kádi roko­na, Gozsdu Elek kiváló iró volt és tollával szép nevet szerzett magának a magyar irodalomban. Az alapítvány összege 1914-ben mái' körülbelül kétmillió aranykorona volt, a Gozsdu-alapitványhoz tartozik a Király uccai hat házból álló Gozsdu-udvar és más nagyértékü vagyontárgyak. A románok a békeszerződés után már bejelentették igényüket erre a vagyonra, a magyar kormány 77 százalékot már hajlandó is volt átengedni a románok azonban ezt is keveslik és ezért uj tárgyalást kivánnak. Románia különben beje­lentette, hogy fenntartja jogait a magyarországi múzeumok és történelmi emlékek egy részével szemben is. A párizsi 28-iki zárókonferencia jegyzőkönyve szerint Titulescu az ülésen a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Minthogy az I. számú egyezmény csak Magyarország pénzügyi kötelezettségeire vonat­kozik, szükségesnek tartom minden jövőbeni fél­reértés kikerülése végett hangsúlyozni, hogy azok a jogok, amelyeket a trianoni bé­keszerződés Romániának a levéltárak, múzeumok, művészeti és történelmi em­lékek stb. tekintetében biztosit, a ma­guk teljességében fennmaradnak. Korányi Frigyes báró erre azt felelte, hogy a magyar kormány nézete szerint ezek a kérdé­sek már befejezést és rendezést nyertek. Hasonló természetű külön egyezkedések folytak Csehszlovákiával szemben is. Az idevo­natkozó szerződés megállapítja, hogy mindkét ál­lam megtartja azokat az adományokat, ösztöndíjakat és alapítványokat, amelyek a saját területén vannak. Egy pontban azonban kivételt tesznek, a magyar kormány kötelezett­séget vállal, hogy a két Pálffy-alapitványt azonnal áten­gedi Csehországnak és gondoskodik arról, hogy az ebben az ügyben megindított döntőbíró- sági kersetet három hónapon belül visszavonják. Az átadásnál valószinüleg arról az értékes ala­pítványról van szó, amely néhai Pálffy János gróf rendkívül értékes műkincseit és egyéb va­gyontárgyait foglalja magában. Egy román állampolgári felmen­tettek Párisban hitvesgyilkosság vádja síel (Párizs, május 8.) Mintegy két hónappal ezelőtt egy Friedmann nevű, 24 éves román állampolgár kereskedő meggyilkolta a feleségét. A párizsi tör­vényszéken ma volt a feleséggyilkosság ügyében a főtárgyalás. Kiderült a tárgyaláson, hogy a 22 éves fiatal nő azért ment hozzá feleségül a, romá­niai. Friedmannhoz, mert szeretőjét, egy pilótakapi­tányt akart ezzel féltékennyé tenni. A házasság után is fenntarottta a barátnői viszonyt a pilótaka­pitánnyal, amire rájött a féjr és ebbeli felháboro­dásában fojtotta meg az asszonyt. A törvényszék Friedmannt felmentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom