Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)

1930-05-10 / 104. szám

XIII. ti VF. 104. SZÁM. Uj honfoglalás - a Holdvilág uccában... Kolozsvár ingatlanán harminc uj ház épü!t anélkül, hogy arról a város vezetősége előzetesen tudomást szerzett volna — Parcellázás és építési engedélyek nélkül, koriesigéretek alapján uj városnegyed Kolozsvár perifériáin 1 (Kolozsvár, május 8.) Az a rablógazdálkodás, ami Kolozsváron már hosszú évek óta folyamatban van, nem ismeretlen a Keleti Újság olvasói előtt. SzáVntalan cikkben mutattunk rá, hogy a város haj­dani kincseit: ingatlanait, erdőit, földjeit, telkeit, épületeit a polgárság érdekei ellen gavalléros kézzel fosztogatták szét. Ez a gavalléria a sovinizmus dí­szes palástjába öltözött és sohasem törődött azzal, hogy mi lesz a holnappal. Az elmúlt tiz esztendő éppen elegendő volt arra, hogy Kolozsvár koldus­szegény legyen. A város polgársága, amelynek az indokolatlan és könnyelmű gavalléria a bőrére ment, néma ajakkal, guzsbakötött kezekkel tűrte, hogy az ősökről rámaradt vagyonát pelyvaként szórják szét. Hogy mennyire Csáky-szalmájaként kezeltek a városnál minden vagyont, arra jellemző példával szolgálhatunk. Beszédes példa ez, van va­lami exotikus színe és illata, mintha nem is Euró­pában .történt volna, hanem valahol Polinéziában, ahol a magántulajdon jogi fogalmai még csak most vannak kialakulóban. Kolozsvár városnak a Holdvilág uccában van »gy ingatlana. Elhanyagolt, műveletlen terület, hosszú éveken át senki sem törődött vele. Nem is csodálkozunk ezen, mert megszoktuk, hogy Kolozs­vár város gazdasági hivatala mindennel törődik, csak Kolozsvár birtokával, ingatlanaival nem. Tizenhat holdat tesz ki az ingatlan, amely ár­ván, megmüveletlentil és elhanyagoltan szomorko- dott éveken át a Holdvilág ucca végén. Csak burján 'és dudva nőtt raj,ta. Néhány évvel ezelőtt egy sáto­ros cigánynak megtetszett a gondozatlan terület és tviskót épített rá. Nem kérdezte, hogy kié a föld, nem kért építési engedélyt és mint a vadvirág bujt elő a földből az első huruba. Nem bántotta senki, legkevésbbé a város gazdasági hivatala. Néhány hónapra rá egy napszámos épített fel egy viskót, azzal sem törődött senki. Aztán, mint a gomba épültek egymás mellé a proletár-házak. A Holdvilág ucca szegényei vérszemet kaptak és egy- re-másra építették az nj házakat, de senkinek eszé­be sem jutott, hogy a földet megvegye. Egyszer va­lami határvillongás tört ki két szomszéd között, amiből parázs verekedés és pereskedés támadt. Va­lahogy az ügy a város főmérnöki hivatala elé ke­rült, ahol a legnagyobb meglepetéssel szereztek tu­domást arról, hogy a város elhanyagolt ingatlanán minden hatósági engedély s a városi tanács hozzá­járulása nélkül házak épülnek. Giortea, városi főmérnök azonnal jelentést tett a városi tanácsnak és beadványában beszámolt ar­ról, hogy a város ingatlanain minden adás-vételi szerződés nélkül parcellázások történnek, sőt a város tudta és beleegyezése nélkül már tiz-tizenöt ház fel is épült. A beadvány azonban a közigazgatás sáros utján megrekedt. Nehány napig a városatyák beszélgettek Az érdekes beadványról és aztán elaludt minden. Közben valakinek eszébe jutott, hogy a még fenn­maradt területből egy parcellát kertészeti célokra bérbe végyen. Meg is állapodott a várossal, enge­délyt kapott, de midőn látta, hogy a parcellával senki sem törődik, ő is házat építtetett. Simon, a volt pénzügyi tanácsos, aki a perifé­riákon sokat mozgott, megtudta, hogy a város in­gatlanán engedély nélkül házakat építenek. Válasz­tások előestélye volt éppen abban az időben. Ki­szállt * helyszínére, megvizsgálta az építkezéseket és ahelyett, hogy a szigorú vizsgálatot indította volna meg, jövendőbeli szavazóinak megígérte, hogy a város birtokában levő ingatlant olcsó áron parcelláztatni fogja. Természetesen Simon tanácsos ur nagy nép­szerűségre tett szert az nj telepen, sőt felelőtlenül hozzájárult ahoz, hogy rövid idő alatt njabb házak épültek engedély nélkül. Jelenleg a helyzet az, hogy a város tizenhat hold földjén harminc nj ház épült fel és egy egész kis városnegyed alakult ki. Az ingatlan a mai napig is a városé, azt senki sem vette meg, azt a város sohasem parcellázta, senki egyetlen báni bért nem fizet érte. Most, hogy Simon városi tanácsos kivonult, il­letve kibukott a városházáról, a város főmérnöki hivatala újból jelentést tett a rendkívül szokatlan építkezésekről és kérte a város vezetőségét, hogy rövid időn belül radikális intézkedések tétessenek, mert az építkezések még tovább tartanak, az ösz­szes házhelyek elfogynak és a város elveszit ismét egy hatalmas ingatlant. A város urai élénken per- traktálják a Holdvilág uccában történt építkezése­ket és nem tudják, hogy milyen álláspontra he­lyezkedjenek az uj házakkal szemben. Vagy le kell bontatni az összes házakat, le kell építeni' egy kis városrészt, vagy pedig utólagosan, persze potom pénzért parcellázni kell a 16 hold ingatlant. Bármi történjék, a város csak rossz üzletet csinálhat. Ha a házakat lebontatja, ami szinte lehetetlen, az is pénzbe kerül. Ha pedig az elbirtokolt földet par- cellaztatja, akkor is kévés kilátása van arra, hogy a földhöz ragadt szegény emberek a városnak vala­mit fizessenek. Az uj^ városnegyed lakói természetesen ma már sem fizetésről, sem kilakoltatásokról hallani sem akarnak s azt állítják, hogy Simon volt pénzügyi ta­nácsostól Ígéretet kaptak, hogy a város utlajdonát képező parcellákat meg fogják kapni. Kíváncsian várjuk, hogy a bölcs tanács miképpen fogja megol­dani a gordiusi csomót. A város gazdasági hivatala­'VOPLD OVK® ítá az arcbőre borotváik ozás után? legyen próbát Gillette -pengével. Ottlétté ban pedig minden csendes. A városnál eszébe sem jut senkinek, hogy valakit az elbirtokolt földért fe­lelősségre lehet vonni. Pedig ha ez igy tart tovább is, nemsokára nemcsak a Holdvilág uccában, hanem a város többi ingatlanain és belső telkein is meg fog kezdődni az nj-honfoglalás. is a Magyar Pártiak Ítélitek ms udvarhaliímegyei tanács issues mandátumait (BUKAREST, május 8.) Az ndvarhelymegyei választás ellen beadott pétidét ma (tárgyalta a bukaresti központi revíziós bizottság. Amint emlékezetes, a választáson la Magyar Párt az összes man­dátumokat meg kellett volna, hogy kapja, a választási elnök azonban a nemzeti parasztpárt számára mégis megitélt hnszszázaléknyi mandátumot, mert a tizenkilenc és félnél több százaléknyi szavazatot önhatalmúlag húszra kerekítette ki. A Magyar Párt részéről beadott felebbezés alapján a kolozsvári revíziós bizottság est az eredménykihirdetést megsemmisítette és az összes mandátumokat a Magyar Pártnak ítélte oda. A (kolozsvári ítéletet felebbezték meg Bukarestben, ahol a csütörtökre kitűzött tár­gyaláson a Magyar Pártot Wilier József, a parlamenti csoport főtitkára képviselte. A köz­ponti döntés helybenhagyta a kolozsvári ítéletet és igy Udvarhely megye tanácsának választott tagjai a Magyar Párt jelöltjeiből kerülnek ki. Rendkívül kellemes kirándulás emlékével érkeztek Újság társas utazásának '(Kolozsvár, május 8.) Ma este érkeztek vissza a Keleti Újság nyolc napos budapesti tár­sasutazásának résztvevői Kolozsvárra a lehető legkellemesebb emlékekkel, a legvidámabb han­gulatban. A kirándulás minden tekintetben be­igazolta azokat a várakozásokat, amelyeket úgy mi, mint a résztvevők fűztek hozzá. Ma reggel pontos menetrendi időben in­dultak útnak a budapesti Keleti pályaudvarról kirándulóink. A MÁV külön kocsikat bocsátott rendelkezésükre és úgy Biharkeresztesre, mint a román határállomásra, Biharpüspökire rendes időben érkeztek be a pihenés és szórakozás napjai után pirospozsgás, derüsarcu utasok. A minden zavaró incidenstől mentes ut sima befejezésénél azonban egy jelentéktelen, de némi izgalmakra alkalmat adó intermezzo történt. A beérkező vo­natra várakozó határrendőrségi tisztviselők, élü­kön Nistor Vilmos vámfőnökkel a legnagyobb szivességgel igyekeztek megkönnyiteni az útlevél­vizsgálat lefolyását és rajtuk nem is állott, hogy a társasutazás 200-nál több résztvevője a hivata­los formaságokon nem estek át azzal a könnyed­séggel, mint ahogy Vajda belügyminiszter is­meretes udvariassági rendeletéhez illett volna. Dragici vámfőnök ugyanis érthetetlen túlbuzgó­ságból úgy intézkedett, hogy a vámvizsgálatot nem a CFR által kiutalt külön kocsikon, hanem a vámhivatal helyiségeiben kell megejteni. Hogy miért volt erre szükség, azt nehéz megmagyaráz­ni. Tény azonban, hogy a külön vámvizsgálat másfélórát vott igénybe és az utasok egyrészé- nek még arra sem jutott idejük, hogy jegyeiket annak rendje és módja szerint idejében meg­válthassák. A végén is úgy segítettek a dolgon, hogy a kirándulás vezetőinele és nagyváradi munkatársunknak, ötvös Bélának intervenció­jára az előzékeny állomásfőnök csoportos jegye­ket adott ki azok számára, akik nem juthattak menetjegyhez. Egyébként a vámvizsgálat hossza­dalmassága indokolatlannak bizonyult, mert ki­rándulóink szigorúan alkalmazkodtak a szabá­lyokhoz és semmiféle tilos és kihágásra alkalmat adó árut nem hoztak be. 'Ezután az átmeneti incidens után, amelyet az utasok inkább a humoros oldaláról fogtak föl, megállapítván, hogy nem is kirándulás az, amely némi viszontagsággal nem jár, végre elindult a vonat, amely mindenkit rég nem látott otthonába szállított. Ha tanulságról beszélünk, úgy meg kell Ír­nunk, hogy a CFR-nek anyagilag is sokat jelentő társasutazások organizációjára megfelelően fel kell készülniük a hatóságoknak, mert ez nemcsak az utazó közönségnek, hanem az államvasutak­nak is fontos érdeke. Reméljük, hogy a hatósá­gok okulnak a tapasztaltakon, a vámhivatali fő­nök sem lesz a jövőben ilyen rigorózus és a Ke­leti Újság legközelebbi kirándulása _ ha lehet — még sikeresebben fog lezajlani. Magyar ügye’ e*. tárgyal a kís­aiiiasaá ikcsferencla (Prága, május 8.) A Pravo Lidu, a kisantant csorbatói konferenciájával foglalkozva közli, (hogy az értekezleten nagyfontosságu politikai és gazda­sági kérdések kerülnek megvitatásra. A keleti jóvátételek rendezésével kapcso. latban módosulni fog a kisantantnak Ma­gyarországhoz való viszonya s a konferencia behatóan meg fogja tárgyalni ezt a kérdést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom