Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-09 / 103. szám
Manollescii budapesti látogatásáról vezércikket ir a magyar kormány félhivatalosa Budapestről jelentik: A Nyolc órai Újság vezércikkben foglalkozik Manoilescunak, a romániai kereskedelmi és iparkamarák uniója elnökének budapesti látogatásával s ott tartott előadá savai, amelyben a középeurópai államok gazdasági helyzetét tárgyalta. Kiemeli, hogy Manoileseu reális kereteket rajzolt meg az együttműködés számára. Fejtegetéseire a magyar közvélemény nemcsak a házigazda köteles udvariasságával, hanem a becsületes szándék és a széles látókör iránti elismeréssel is helyesléssel válaszolhat, hangoztatnia kell azonban, hogy sem a jószándék, sem az agrárállamokat fenyegető küszöbön álló veszély nem adhatja meg az együttműködés lehetőségét a megfelelő lelki atmoszféra nélkül. A vezércikk utal az erdélyi magyarság és a többi kisebbségek helyzetére. Reméljük, — írja — hogy a volt államtitkár elgondolásait a gyakorlatban is érvényesíteni igyekszik és igy törekedni fog annak a lelki atmoszférának a megteremtésére is, amelyet a két ország gazdasági együttműködései megkíván. Ennek a munkának elő kell készítenie a közös gazdasági ^ frontot, amelyre Manoilescu szerint a keleteurópai agrárállamoknak olyan nagy szüksége van. XIII. ÉVF. 103. SZÁM. A piros szalagokkal díszített május elsejei zöld gaiy miatt félkoltra vertek egy legényt a csendőrök és a piros szalagot megétették vele (Dés, május 7.) Vaida belügyminiszter, mint ismeretes, azzal kezdette működését, hogy beigérte a csendőr, rendőr és más brutalitásoknak a meg szüntetését, amelyek az ország jó hírnevét külföldön is aíláásták és fogadkozott, hogy ezen a téren is nyugati állapotokat teremt. Ki is adott erre vonatkozóan egy szigorú rendeletet. A békés lakosság megkönnyebbülve lélekzett fel, hogy végre Vaida miniszter védelme alatt nyugodtan hajthatja álomra a fejét. Az első időkben a miniszter intervjuk formájában is többször kihangsúlyozta ezt a fogadkozását és mi tettünk is neki. Ma sem kételkedünk, hogy ez a szándéka fennáll. A tények azonban erősebbnek bizonyultak n belügyminiszteri rendeletnél. A rendelet fennáll, de a brutalitások szintén fennállnak. Alig múlik el nap, hogy valahonnan ne jelentenének egy-egy súlyos kimenetelű „esetet“. Csíkban egy szegény asszonyt, Temesváron egy hajózási vállalat cégjegyzőjét verik agyba-főbe, hogy csak az újabbakat említsük. Fel sem ocsúdhattunk egyik megdöbbenésből, máris újabbra adnak okot magukról megfeledkezett egyes hivatali közegek. A legújabb csendőrbrutalitás Magyarláposon történt, május 1-én. A falvakban régi poétikus magyar szokás, hogy a legények felzöldágazzák a leányok kapuit. A frissen hajtott, szép, zöldgalyakat éjjel szokták feltúrni a kapura, titokban, hogy a szeretett nő erre a kedves meglepetésre ébredjen rá. Tele van melegséggel, hangulattal és szépséggel ez a szokás. Magyarláposon május elsején szintén zöldbeboritották a legények a falut. Egy Sánta György nevezetű fiatal fiú még meg is toldotta a leánynak szánt meglepetést azzal, hogy piros papirosból készült szalagokkal díszítette ki a zöldágat. Emiatt történt azután a baj. Egyik csendőrnek feltűnt a zöldgaly és azonnal nyomozást indított, hogy ki követte el ezt az „irredentizmust“. A piros és zöld színek mellé a csendőr hozzágondolta a fehéret is és elhatározta, hogy majd elveszi a kedvét az illetőnek a magyar trikolortól. Sánta György mihelyt meghallotta, hogy a csendőrök keresik a zöldág tüzű legényt, annak rendje, módja szerint jelentkezett az őrsön. Hiszen neon tett semmit, amit kifogásolni lehetett volna. A szerencsétlen fiú azonban nem számított a következményekre. A csendőrörsön alaposan kioktatták, hogy a piros és zöld szin egymásmellé tevése veszedelmes magyar cselekedet és az ismert módszer szerint, a legényt agyba-főbe verték, majd a piros szalagokat megétették vele. Hogy mit jelent a csendőrök kezeibe esni, azt az eddigi esetek után Sánta György is tanúsíthatja, akit úgy elvertek a csendőrök, hogy szekéren kellett a szerencsétlen fint hazaszállítani és azonnal orvosi kezelés alá venni. Az eset rendkívüli felháborodást idézett elő az egész községben és a magyarság vezetői megtették a szükséges lépéseket* > ___000S0090900ee0008900Ce00909e9O I SVIár csak 12 nap van május 20-ig § OOOO0 © 0 © O 0 0 o © o 0 0 az „ALBINA BANK“ Altai garantált zsidó Kór hte sorsjegyek húzásának napjáig Nem Csak a nyereményeket, hanem a húzás napját is garantálja az „ALBINA“! 100 leiért 2,700.000 lei, közötte az 1,000.000 leies tőnyereményre lehet nyerési esélye! Me ii&übozzékj vegfye meg1 sorsjegyét! Sorsjegy kapható: fodrásztermekben, tőzsdékben és minden nyilt üzletben, piaci árusoknál, vaiamint Közpon t sorsjegyirodánál. Piaţa Unirii 20, ahonnan vidéki rendelések utánvéttel is eszközöltetnek. A húzás eredménye napilapokban közhírré lesz téve és külön eredménylista is lesz kiadva. Ú 0 0 © 0 0 0 G 0 0 00000000000000000000000003000000000 Mennyit kapnak as opfánsok kártalanításképpen ? Az opfáns-perber. befolyó összegek egyrészévei a hadikölcsön tulajdonosait kárpótolják Budapestről jelentik: A magyar képviselőház külügyi és pénzügyi bizottsága szerda délután letárgyalta a párizsi egyezmény ratifikálásáról szóló javaslatot. A parlament folyosóján és kormánykörökben különös szimpátiát keltett az a terv, hogy az optáns ügyek következtében befolyó összeg egy részét a hadi kölcsönkötvények tulajdonosainak kártalanítására fordítsák. Sándor Pál kijelentette, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál indítványozni fogja a befolyó ösz- szeg ötvenszázalékának a hadikölcsön kártalanítás támogatására való fordítását. Budapestről jelentik: Magyarországi politikai körök élénken foglalkoznak a párizsi egyezmények gyakorlati részleteivel. Az egyezmény szerint Magyarország Romániától 578.576 holdért 130 millió aranykoronát, Jugoszláviától 150 ezer holdért 80 millió aranykoronát, Csehszlovákiától 70 millió aranykoronát, összesen tehát mint egy 310 millió aranykoronát igényel. A pernyertes optánsok a kisajátított földekért Csehszlovákiában holdanként 226, Jugoszláviában 387, Romániában 174 aranykoronát kapnak, az összes Ítéleteket 1932 közepéig le kell hozniok az illetékes bíróságoknak, mivel a kártérítési alapba a befizetések csak 1966-ban fejeződnek be, a? összeget úgy fogják mobilizálni, hogy kötvényeket bocsátanak ki, amelyekre előnyös lom- bard-kölcsönöket nyújtanak. iHli ilHi iT> #li |H| fll Ol O ft l> ITi lit ilfc nfc ^ aa. a a a a a aj t>VWVWW«^AvWWVWW>/VWWVWV>/tfVS/VWWW^/\A/WW< Vwvwwwvwi Delhiben a rendőrség páncél- kocsija! gázolták le a tömegeket A ferkelők felgyújtják a szövőgyárakat és megakadályozzák o. vonatok indulását — Bontbayban nyolcezer ember tüntetett a kormány ellen — Egyre veszedelmesebb méreteket ölt az indiai forrongás (London, május 7.) Borabáyi jelentések szerint Indiában a helyzet újra rendkívül válságosra fordult. Az önkéntesek mindenütt, ellenállásra bírják a hindu tömegeket. Delhiben kihridették az ostromállapotot. Jalalpurból is újabb összeütközések híre érkezik. A tömegtüntetők soraiba rendőrségi páu- célosgépkocsik gázoltak bele. A sebesültek száma meghaladja a százötvenet. A kormányzat parancsot adott a forradalmi jellegű megmozdulások vés'be- íojtására, de a fanatikus tömegek ezzel láthatólag keveset törődnek s tovább folytatják a rendőrség és katonaság elleni attakokat. Bombayban felgyújtottak egy szövőgyárat Howrahban, Calcutta elővárosában a rendőrség a vonatok indítását akadályozó tömeg közé lőtt, de az önkéntesek ekkor sem vonultak el a pályatestről, Fenyegető túlerejük miatt -a karhatalom visszavonulni volt kénytelen s emiatt a vonatok forgalma félnapot szünetelt. Eddig még nem érkezett jelentés arról, hogy a közlekedés a vonalon újra megindult volna. Bombayban a szövőgyár ellen intézett támadás előtt újabb nagygyűlés volt. A tömeg angolellenes plakátokat hordozott körül a város főbb útvonalain, de ekkor még a karhatalomnak nem kellett beavatkoznia, mert a rendbontó akciók később kezdődtek. A nagygyűlés résztvevőinek számát közel százezerre teszik. Utána Bombayban a késő esti órákban az önkéntesek rohamra indultak egy szövőgyár ellen, de csak egy helyiségében végezhettek rombolást, mere a katonai karhatalom az uecára szorította ki a rendbontókat. A szövőgyárat később több ponton egyszerre felgyújtották, de a tüzet azonnal sikerült lokalizálni. Gandhi börtönét egy katonai készültség őrzi Poonaban Gandhi börtönét nagy katonai készültség őrzi. Az épület előterében gépfegyveres osztagokat vonultattak fel, mert attól lehetett tartani, hogy az önkéntesek megtámadják a börtönt, ez azonban nem következett be. A hindu Riyasat c. lap szemelvényeket közöl Gandhinak Lord Irwin al- királyhoz intézett második, de el nem küldött leveléből, melyben a nacionalista vezér tiltakozik a hatóságoknak az- önkéntesekkel szemben tanúsított brutális bánásmódja miatt. Gandhi hangoztatja, hogy az angolok Indiában nem értették meg történelmi feladatukat s emiatt egykor a történelem ité- lőszéke és a hindu nép előtt kell felelniök. A pocr.ai börtön előtt állandóan egész sereg hindu önkéntes tanyázik. Szakadatlan a tolongás. A nacionalista hivők legtöbbje szótlanul vonul el az épület előtt, hogy helyüket másnak adják át. de sokan vannak olyanok is, akik fájdalmas kiáltásokban törnek ki a vezér internálása miatt. Poonaban a helyőrség két nap óta állandó riadókészültségben van Gandhit ma a börtönben újabb hivatalos orvosi vizsgálatnak vetették alá. amelyet három magasrangu orvos végzett. Egyhangú véleményük.-hogy a nacionalista vezér egészsége kitűnő állapotban va». Semmi jele nincs szivgyer.geségr.ek és magas vérnyomásnak, ami ellen régebben panaszkodott. Gandhi az orvosok szerint pompás hangulatban van. N'avsariban Gandhi felesége elnöklete alatt gyűlés volt, amelyen fia, Manilla! Gandhi beszédet mondott és apja internálását Indiára mért újabb megpróbáltatásnak jellemezte és mindenkit kitartásra szólitott fel. Abbes Ibn Ali, akit Gandhi utódjául kijelölt, megérkezett Navsanba. Az indiai szövetek bojkottja (Párizs, május 7.) A roubaixi kereskedelmi és iparkamara a delhii francia kereskedelmi képviselettől táviratot kapott, melyben figyelmeztetik a külföldi szövetek indiai bojkottjára és közük, hogy a szállítmányokat veszély fenyegeti, amiért is óvatosság ajánlatos a kereskedelmi ügyletek kötésénél. Hasonló tartalmú táviratokat kaptak a német kamarák is indiai kereskedelmi képviseleteiktől.
